Még mindig nem arról vagyunk híresek, hogy elvégeztetnénk az ajánlott éves szűrővizsgálatokat, és igyekszünk addig húzni-halasztani az orvoshoz fordulást, míg a tünetek nem válnak tarthatatlanná. Ez azonban nem túl jó stratégia, ha minél tovább szeretnénk élni. Az éves szűrővizsgálatok célja az, hogy még abban az állapotban nyakon csípjük a betegségeket, mikor nem okoznak tüneteket és még szinte biztosan orvosolhatók, nem a kármentés az elsődleges feladat.
Sokan csak azért nem járnak éves szűrővizsgálatokra, mert úgy gondolják, még nagyon fiatalok. Ám a húszas-harmincas éveinkben is megvannak azok a szűrések, melyeket évente el kellene végeztetnünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket a későbbi életkorokban. Másoknál egyfajta pszichikai gát akadályozza, hogy elvégeztessék a szükséges szűréseket, egyszerűen rettegnek attól, hogy kiderül valamilyen probléma. Megint másokat pedig a vizsgálatoktól való szégyenérzet tart vissza a rendszeres vizsgálatoktól, ez különösen a nőgyógyászati rákszűrés és vastagbél-tükrözés esetében jellemző.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján évente több mint 30 ezren halnak meg Magyarországon valamilyen daganatos betegség miatt. Az első helyen a tüdőrák áll, utána a vastagbél, majd a mellrák és prosztatarák következik. Nyugat-Európához, de a kontinens legtöbb országához képest is sereghajtók vagyunk, mivel más országokban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek – különösen a fiatal nők – a szűrővizsgálatokon való részvételre.
„Jó hír, hogy a legutóbbi Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint az elmúlt években hazánkban jelentősen növekedett a szűrővizsgálatra járók száma. A mammográfiás vizsgálat tekintetében 5 év alatt 51 százalékról 60 százalékra nőtt a résztvevők száma. Emellett méhnyakrák szűrésre is többen mentek: míg 2009-ben a nők 71 százaléka, addig 2014-ben már a 84 százaléka végeztette el a vizsgálatot – részletezte az adatokat dr. Soós Zoltán háziorvos. – Sajnos hazánkban ennek ellenére még mindig évről évre több áldozatot követelnek a daganatos megbetegedések, reményeink szerint a következő felmérés még jobb eredményeket hoz majd.”
Összegyűjtöttük, a különböző életkorokban mely vizsgálatok lennének a legfontosabbak a nők számára a rutin laborvizsgálaton – mely a pajzsmirigyhormonok szintjének vizsgálatát is magában foglalja – kívül minden évben, hogy számot vethessünk vele, nekünk mi hiányzik még az egészségünk megőrzéséhez.
16–20 éves kor között
Méhnyakrákszűrés: ha megkérdezik, tízből nyolc nő biztosan tudja, hogy évente kellene járnia, hiszen a méhnyakrák könnyen felismerhető és korai stádiumban jól gyógyítható rákfajta, mégis dobogós a halálozási statisztikákban. Ennek oka, hogy a nők a szégyenérzet miatt nem vesznek részt olyan gyakran a szűrővizsgálatokon, mint kellene.
A mellrák nagyon ritka, ám nem példa nélküli ebben az életkorban, ám ha nem tartozunk családi halmozódás miatt veszélyeztetett csoportba, a mell havonta történő önellenőrzése ajánlott egyelőre.
Bőrvizsgálat: szintén évente ajánlott bőrgyógyásszal is átnézetni az anyajegyeket, ha sok van belőle, félévente. Az önvizsgálat itt is javasolt havi rendszerességgel.
Tüdőszűrés: a tüdő két leggyakoribb megbetegedése a TBC és a tüdőrák kezdeti stádiumban tünetmentes, így akkor is vegyünk részt szűrővizsgálaton évente egyszer, ha nincs panaszunk.
Szájüregvizsgálat: a fogászati vizsgálatok alkalmával évente vizsgálatssuk át a száj nyálkahártyájának állapotát, különösen ha dohányzunk. Az önvizsgálat a száj esetében is havonta ajánlott.
21–45 éves kor között
Méhnyakrákszűrés és petefészek-vizsgálat: a méhnyakrák kenetvételt a későbbi életkorokban sem szabad elhanyagolni, hiszen a méhnyakrák kialakulásának kockázata egyre magasabb a kor előre haladtával. Emellett a hüvelyi ultrahang vizsgálattal a petefészkek és petevezetékek állapotát is ellenőriztetni kell.
Mellrákszűrés: az emlő önvizsgálatát negyvenéves kor felett (kockázati csoportba tartozó nőknél már korábban is) ki kell egészíteni éves mammográfiával, harmincéves kor felett pedig mellultrahanggal.
Vastag- és végbél vizsgálata: akiknek a családjában már előfordult béldaganat, rosszindulatú bélpolipot, vastagbélgyulladást találtak, ajánlott már 40 éves kor felett a kolonoszkópiás vizsgálat, különösen, ha valaki rostszegény táplálkozást folytat.
Szemészeti ellenőrzés: a harmincas éveinkre már nyomot hagy a szemünkön a rengeteg képernyő előtt töltött idő, ekkor jelentkezhetnek az első jelek arra, hogy lassan szemüvegre lehet szükségünk. Akinek a családjában előfordult szürkehályog vagy zöldhályog, annak fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne hagyja ki az éves szemvizsgálatot.
Továbbra is járnunk kell fogorvoshoz, hogy ellenőrizze a szájüreg állapotát, bőrgyógyászhoz az anyajegyek ellenőrzésére és tüdőszűrésre is.
45 éves kor felett
A már említett szűrővizsgálatokat ugyanúgy folytatni kell: évente ajánlott a méhnyakrák- és petefészekrák-szűrés, a mellrákszűrés és a mell önellenőrzése, a bőrvizsgálat, fogorvosi vizit, szemvizsgálat és tüdőszűrés. Ám a menopauza környékén ez kiegészül néhány más vizsgálattal is.
Csontsűrűségmérés: 50 éves kor felett javasolt az ellenőrzés, különösen akkor, ha valakinél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai, például genetikai hajlam, magas és vékony testalkat, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése, 1-es típusú cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, pajzsmirigy-túlműködés.
Kardiológiai vizsgálatok: ezek a szűrővizsgálatok a szívműködés zavarainak felderítését szolgálják. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek általában negyven éves kor felett jelennek meg, így ilyenkor érdemes elkezdeni a rendszeres szűrést, különösen ha a családban előfordult magas vérnyomás, szívinfarktus, sztrók vagy más szív- és érrendszeri betegség.
Ekkor már nemcsak azoknak javasolt a vastag- és végbél vizsgálata, akiknél fennállhat családban öröklődő hajlam a végbél rosszindulatú megbetegedéseire, hanem mindenkinek.
Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
