Jobb félni, mint megijedni: ezeket a szűréseket ne mulaszd el!

2021. november 20. |

Még ha teljesen jól érezzük magunkat, és azt gondoljuk, fiatalok vagyunk, akkor is vannak olyan orvosi szűrővizsgálatok, melyeket rendszeresen el kellene végeztetnünk. Ezek ugyanis számos jövőbeni, sokkal súlyosabb problémát megelőzhetnek. Például a magas vérnyomás is csak akkor derül ki, ha rendszeresen ellenőrizzük. A magas vércukor- vagy koleszterinszint sem okoz tüneteket a korai stádiumban, azonban egy egyszerű laborvizsgálattal kiszűrhető.

Még mindig nem arról vagyunk híresek, hogy elvégeztetnénk az ajánlott éves szűrővizsgálatokat, és igyekszünk addig húzni-halasztani az orvoshoz fordulást, míg a tünetek nem válnak tarthatatlanná. Ez azonban nem túl jó stratégia, ha minél tovább szeretnénk élni. Az éves szűrővizsgálatok célja az, hogy még abban az állapotban nyakon csípjük a betegségeket, mikor nem okoznak tüneteket és még szinte biztosan orvosolhatók, nem a kármentés az elsődleges feladat. 

Sokan csak azért nem járnak éves szűrővizsgálatokra, mert úgy gondolják, még nagyon fiatalok. Ám a húszas-harmincas éveinkben is megvannak azok a szűrések, melyeket évente el kellene végeztetnünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket a későbbi életkorokban. Másoknál egyfajta pszichikai gát akadályozza, hogy elvégeztessék a szükséges szűréseket, egyszerűen rettegnek attól, hogy kiderül valamilyen probléma. Megint másokat pedig a vizsgálatoktól való szégyenérzet tart vissza a rendszeres vizsgálatoktól, ez különösen a nőgyógyászati rákszűrés és vastagbél-tükrözés esetében jellemző. 

noi-egeszseg-szurovizsgalat

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján évente több mint 30 ezren halnak meg Magyarországon valamilyen daganatos betegség miatt. Az első helyen a tüdőrák áll, utána a vastagbél, majd a mellrák és prosztatarák következik. Nyugat-Európához, de a kontinens legtöbb országához képest is sereghajtók vagyunk, mivel más országokban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek – különösen a fiatal nők – a szűrővizsgálatokon való részvételre. 

„Jó hír, hogy a legutóbbi Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint az elmúlt években hazánkban jelentősen növekedett a szűrővizsgálatra járók száma. A mammográfiás vizsgálat tekintetében 5 év alatt 51 százalékról 60 százalékra nőtt a résztvevők száma. Emellett méhnyakrák szűrésre is többen mentek: míg 2009-ben a nők 71 százaléka, addig 2014-ben már a 84 százaléka végeztette el a vizsgálatot – részletezte az adatokat dr. Soós Zoltán háziorvos. – Sajnos hazánkban ennek ellenére még mindig évről évre több áldozatot követelnek a daganatos megbetegedések, reményeink szerint a következő felmérés még jobb eredményeket hoz majd.”

Összegyűjtöttük, a különböző életkorokban mely vizsgálatok lennének a legfontosabbak a nők számára a rutin laborvizsgálaton – mely a pajzsmirigyhormonok szintjének vizsgálatát is magában foglalja – kívül minden évben, hogy számot vethessünk vele, nekünk mi hiányzik még az egészségünk megőrzéséhez.

16–20 éves kor között

Méhnyakrákszűrés: ha megkérdezik, tízből nyolc nő biztosan tudja, hogy évente kellene járnia, hiszen a méhnyakrák könnyen felismerhető és korai stádiumban jól gyógyítható rákfajta, mégis dobogós a halálozási statisztikákban. Ennek oka, hogy a nők a szégyenérzet miatt nem vesznek részt olyan gyakran a szűrővizsgálatokon, mint kellene. 

A mellrák nagyon ritka, ám nem példa nélküli ebben az életkorban, ám ha nem tartozunk családi halmozódás miatt veszélyeztetett csoportba, a mell havonta történő önellenőrzése ajánlott egyelőre.

Bőrvizsgálat: szintén évente ajánlott bőrgyógyásszal is átnézetni az anyajegyeket, ha sok van belőle, félévente. Az önvizsgálat itt is javasolt havi rendszerességgel. 

Tüdőszűrés: a tüdő két leggyakoribb megbetegedése a TBC és a tüdőrák kezdeti stádiumban tünetmentes, így akkor is vegyünk részt szűrővizsgálaton évente egyszer, ha nincs panaszunk.

Szájüregvizsgálat: a fogászati vizsgálatok alkalmával évente vizsgálatssuk át a száj nyálkahártyájának állapotát, különösen ha dohányzunk. Az önvizsgálat a száj esetében is havonta ajánlott. 

21–45 éves kor között

Méhnyakrákszűrés és petefészek-vizsgálat: a méhnyakrák kenetvételt a későbbi életkorokban sem szabad elhanyagolni, hiszen a méhnyakrák kialakulásának kockázata egyre magasabb a kor előre haladtával. Emellett a hüvelyi ultrahang vizsgálattal a petefészkek és petevezetékek állapotát is ellenőriztetni kell.

Mellrákszűrés: az emlő önvizsgálatát negyvenéves kor felett (kockázati csoportba tartozó nőknél már korábban is) ki kell egészíteni éves mammográfiával, harmincéves kor felett pedig mellultrahanggal. 

Vastag- és végbél vizsgálata: akiknek a családjában már előfordult béldaganat, rosszindulatú bélpolipot, vastagbélgyulladást találtak, ajánlott már 40 éves kor felett a kolonoszkópiás vizsgálat, különösen, ha valaki rostszegény táplálkozást folytat. 

Szemészeti ellenőrzés: a harmincas éveinkre már nyomot hagy a szemünkön a rengeteg képernyő előtt töltött idő, ekkor jelentkezhetnek az első jelek arra, hogy lassan szemüvegre lehet szükségünk. Akinek a családjában előfordult szürkehályog vagy zöldhályog, annak fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne hagyja ki az éves szemvizsgálatot.

Továbbra is járnunk kell fogorvoshoz, hogy ellenőrizze a szájüreg állapotát, bőrgyógyászhoz az anyajegyek ellenőrzésére és tüdőszűrésre is. 

45 éves kor felett

A már említett szűrővizsgálatokat ugyanúgy folytatni kell: évente ajánlott a méhnyakrák- és petefészekrák-szűrés, a mellrákszűrés és a mell önellenőrzése, a bőrvizsgálat, fogorvosi vizit, szemvizsgálat és tüdőszűrés. Ám a menopauza környékén ez kiegészül néhány más vizsgálattal is.

Csontsűrűségmérés: 50 éves kor felett javasolt az ellenőrzés, különösen akkor, ha valakinél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai, például genetikai hajlam, magas és vékony testalkat, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése, 1-es típusú cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, pajzsmirigy-túlműködés.

Kardiológiai vizsgálatok: ezek a szűrővizsgálatok a szívműködés zavarainak felderítését szolgálják. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek általában negyven éves kor felett jelennek meg, így ilyenkor érdemes elkezdeni a rendszeres szűrést, különösen ha a családban előfordult magas vérnyomás, szívinfarktus, sztrók vagy más szív- és érrendszeri betegség. 

Ekkor már nemcsak azoknak javasolt a vastag- és végbél vizsgálata, akiknél fennállhat családban öröklődő hajlam a végbél rosszindulatú megbetegedéseire, hanem mindenkinek.

Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód