Miért jártak az emberek terápiára 2019-ben?

2020. február 02.
Egyre többféle és bonyolultabb kihívással kell szembenéznünk a gyorsuló világban, a pszichológus pedig azért van, hogy meghallgassa, mitől szorongunk leginkább. Ha végigolvassuk, mely témák merültek fel leggyakrabban 2019-ben megkérdezett terapeutáknál, könnyen a saját problémáinkra ismerhetünk.

A pszichológus meghallgatja az ember belső vívódásait, és a tágabb világ problémái miatti szorongásokat is. Különösen a mai világban, mikor a globális válság különböző aspektusait már a saját bőrünkön is tapasztaljuk, fontos emlékeztetni magunkat, hogy nem vagyunk egyedül ezekkel a szorongásokkal. Milyen problémákkal találkoztak a terapeuták 2019-ben leggyakrabban?

Életünk a közösségi oldalak tükrében
Az egyik leggyakoribb téma, melyet Karla Ivankovich klinikai pszichológus páciensei felhoztak, az attól való félelem, hogy nem azok vagyunk, akiknek lennünk kellene, a másik pedig az imposztor szindróma volt.


“Mivel az emberek azt látják a közösségi oldalakon, hogy mások milyen sikeresek, hajlamosak úgy érezni, hogy mások jobbak náluk, és megkérdőjelezik saját képességeiket” – mondta a pszichológus. “A közösségi oldalak az összehasonlítást és a kontrasztot tette az új normává” – mondta Ivankovich, akihez sokan fordultak az imposztor szindróma és a túlzott perfekcionizmus miatt is. “Úgy vélem, szintén a közösségi oldalak okolhatók azért, hogy ilyen gyakorivá váltak az emberek életében ezek a jelenségek” – folytatta a szakember. Az Instagramon nem mutatják meg a hibákat, kudarcokat, próbálkozásokat az emberek, így csak azt látjuk sok embernél, hogy tökéletesen működnek és mindig a legjobbat nyújtják mindenben. “Nehéz megállni, hogy ne mérjük magunkat ahhoz, amit az interneten látunk, ám komoly problémákat és szorongásokat okoz” – figyelmeztetett a pszichológus.

Megküzdés az online randizással
A párkapcsolatok dinamikája teljesen felborult az internetes randioldalak elindulásával. “Vásárlói szemlélet alakult ki a match-ek és profiloldalak miatt az ismerkedésben, ami oda vezetett, hogy az emberek a saját választásaikkal sem elégedettek. Minél több választási lehetőségünk van, annál nehezebb a döntés és végül annál kevésbé vagyunk biztosak abban, hogy jól döntöttünk” – magyarázta Brooke Sprowl pszichológus. A szakember szerint a ghosting jelenségének terjedése pedig súlyos traumákat okoz az áldozatokban: elutasítottnak, kiábrándultnak érzik magukat, és elindul egy önhibáztató spirál akkor is, ha nem tettek semmi rosszat.

A párkapcsolatok határai
“A párkapcsolatokon sokat kellett dolgozni a kliensekkel. A másokkal való kapcsolatok működéséhez fontos, hogy egyensúlyban legyen, mennyit adunk és mennyit kapunk. Az vált a kényelmes normává, hogy keveset teszünk egy kapcsolatba és sokat veszünk ki belőle, ezért időbe telik, mire megismerjük az egészséges mértékét annak, mennyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy a tisztelet és szeretet működjön” – mondta Averry Cox terapeuta. Az is problémát jelent sok ember számára, hogy nem tudnak nemet mondani. “Gyakran azzal fordulnak hozzám, hogy nem akarják, hogy a családtagok és barátok csalódjanak bennük, ezért még akkor is igent mondanak a kérésre, ha már kevés energiájuk van” – mondta a szakember. Sokan emiatt alárendelik saját igényeiket a közeli hozzátartozóiknak, és nem tudják, hogyan fejezzék ki saját szükségleteiket. “Számukra az asszertív tréning jó kiindulópont” – javasolta a terapeuta.


Élet a kiégés tüneteivel
“Szorongás, aggódás, stressz és a munka miatt kialakuló álmatlanság az egyik leggyakrabban előforduló panasz” – jelentette ki Rebekah Montgomery klinikai pszichológus. Az emberek küzdenek a munkahelyi nyomással, hajtanak a sikerért, ez határozza meg az önértékelésüket. Eközben próbálnak egyensúlyozni a párkapcsolatban, így önmagukra nagyon kevés időt fordítanak. “A munka vált az életünk alfájává és omegájává, emellett olyan sokat fogyasztunk, hogy az önmagunk fejlesztésére, megismerésére már nagyon kis tér marad az életünkben” – figyelmeztetett a pszichológus.

Veszteség és bizonytalanság
“Korábban az alkalmazkodási nehézségeket válás, családtag halála és a munkahely elvesztése váltotta ki. Mára az okok sokkal többrétűvé váltak” – mondta Christopher Ryan Jones pszichológus. A társadalmon belüli kulturális változások miatt érzett bizonytalanság, a politikai helyzet kuszasága, a klímaválság mind olyan tényezők, melyek nehezen tervezhetővé teszik a jövőt. Mivel nem látjuk biztosan, hogyan alakul a jövő, ez növeli a szorongást.



Depresszió és szorongás egyszerre
“Hihetetlen sebességgel növekszik azon esetek száma, amikor szorongással és depresszióval  is küzd valaki” – mutatott rá Liz Shuler terapeuta. Egyre több kutatás eredményei utalnak arra, hogy az agyban keletkező gyulladások állhatnak a depresszió hátterében. Ráadásul az is kiderült, hogy a szorongás, depresszió és fájdalom összekapcsolódik az agy struktúrájában. A tudósok arra is rámutattak, hogy az élet három kulcsterületének – önmagunknak, másoknak és a természetnek – a különválasztása szorongáshoz és depresszióhoz vezet. “A három nézőpont közötti kapcsolat újraépítése a legjobb út ahhoz, hogy leszámoljunk a stresszel és javítsuk az általános közérzetünket” – mondta a szakember.

 

Forrás: The Huffington Post
Fotó: Unsplash