Magasak az elvárások. Hogyan is dönthetünk jól, amikor árgus szemekkel figyelnek reményeink szerint leendő munkaadóink, és a rátermettségünket az alapján is tesztelik, vajon hogyan kezeljük a rázósabb kérdéseket stressz és nyomás alatt. A szakértők szerint az őszinteség a legkifizetődőbb stratégia hosszú távon, és azt is elmondták, mivel szerezhetünk jó pontokat, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan válaszoljunk.
Bármi történik is, sose hazudjunk!
Ha nincs meg a személyes tapasztalatunk ahhoz, hogy válaszoljunk egy kérdésre, működőképes megoldás, ha egy hasonló helyzetet vázolunk, és valami hasonlót mondunk: „nem voltam még konkrétan ilyen helyzetben, de elmondom, hogyan kezelném, ha ilyen előfordulna”, javasolta Daniel Space HR-konzultáns.
A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövetnek az állásra pályázók, hogy hazudnak és félrebeszélnek a tudásukkal kapcsolatban – ahelyett, hogy bevallanák, mi az amit tudnak, és mi az, amit nem.
Ne találgassunk
„A tippelgetés és találgatás a legnagyobb hiba, amit valaki elkövethet, ha nem tud válaszolni egy kérdésre – mutatott rá Mary Abbajay vezető fejlesztő konzultáns. – Amikor az állásra pályázók azt hiszik, hogy ha elég ideig beszélnek, elaltathatják az interjúztató ébreségét, és elhiszik, hogy a kérdésre válaszolnak. Ne kövessük el ezt a hibát.”
Ez a viselkedés nem a rátermettséget, hanem a rossz kommunikációs képességeket bizonyítja. Jó, ha tudjuk, hogy gyakran tesznek fel olyan kérdéseket az állásinterjún, melyeket nem tisztán és érthetően fogalmaznak meg, hogy kiderüljön, hogyan reagálnak az emberek, tesznek-e fel további kérdéseket, hogy jobban megértsék, ha szükséges. „Ezzel a magabiztosságot és öntudatosságot mutathatják meg. Rendben, kifejtenék bővebben, hogy a megfelelő választ adhassam? – magyarázta a szakember. – Ráadásul időt is nyerhetünk vele, ha visszakérdezünk, ezalatt átgondolhatjuk, mit is szeretnénk válaszolni.”
Ne adjuk fel, és mondjuk azt: nem tudom
„A munkaadók tisztában vannak vele, hogy nem tudhat mindneki minden választ minden kérdésre, nem is várják. Arra kíváncsiak, képes-e valaki bevallani, ha valamilyen problémával még nem találkozott vagy még tanulnia, fejlődnie kell adott képességekkel kapcsolatban – mondta Tejal Wagadia, egy piacvezető tech cég humán erőforrás menedzsere. – Tévhit, hogy a cégek azt az embert keresik, akinek minden tudás a birtokában van egyszerre” – tette hozzá Wagadia.
Azt viszont egyik megkérdezett szakember sem javasolta, hogy azt válaszoljuk: „nem tudom”. Azt szeretnénk kommunikálni, hogy elhivatottak vagyunk és szeretnénk fejlődni, tanulni. Mondjuk ezért inkább azt: „ezt egyelőre nem tudom, de feltett szándékom megtanulni az ehhez szükséges dolgokat”. Soha ne mondjuk tehát, hogy ezt nem tudjuk, ilyennel nem találkoztunk, és hagyjuk is ennyiben a kérdést. Az a feladatunk az állásinterjún, hogy megtaláljuk az új állással kapcsolatos kapaszkodópontokat. Legyünk őszinték, ne hazudjunk, és a válaszunkat vigyük tovább abba az irányba, milyen képességekben szeretnénk fejlődni.
Ne feledjük: az interjúztató is lehet kényes helyzetben
Mindig tartsuk észben, hogy mi, álláskeresőként, éppúgy interjúztatjuk a céget, ahogy ők interjúztatnak minket. Ez egy kölcsönös helyzet. Ahogy ők válaszolnak, kérdeznek és visszakérdeznek, sokat elárul a vállalati értékeikről és értékrendjükről. „Ha az interjúztató vagy a cég nem elfogadó azzal kapcsolatban, ha egy álláskereső megmutatja az emberi, sérülékeny oldalát, az nem egy jó dolog – véli Wagadia. – Így tudhatjuk, hogy ez nem az a cég, melynek szívesen dolgoznánk, hiszen melyik észszerűen gondolkozó főnök keres olyan alkalmazottat, aki száz százalékig tökéletes?”
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
