1. Klasszikus zene
A kutatók régóta állítják, hogy a klasszikus zene hallgatása segíthet a feladatok hatékonyabb elvégzésében. Ez az elméletet „Mozart-effektusnak” nevezik: a klasszikus zeneszerzők hallgatása fokozhatja az agyi aktivitásunkat, és javíthatja az egészségünket és a mentális jóllétünket is.
De miért van ez? A klasszikus zene szövegnélkülisége lehet a kulcs, a szöveges dalok ugyanis sokkal jobban elvonják a figyelmet. Egy, a klasszikus zene hatását vizsgáló tanulmány szerint a diákok 12 százalékkal jobban teljesítenek a vizsgákon klasszikus zene mellett. Például Beethoven Für Elise című művéről kiderült, hogy kifejezetten segíti a tanulókat abban, hogy hosszabb ideig tanuljanak és ez idő alatt több információt őrizzenek meg.
2. Természeti hangok
Kutatások bizonyítják, hogy a természet hangjai, mint például a hullámok moraja vagy a csobogó patak, hatékonyan javítja a kognitív funkciókat és a koncentrációt. A természet hangjai akkor működnek a legjobban, ha megnyugtató hangok, például folyó víz vagy eső, míg az olyan zaklatottabb zajok, mint a madarak és az állatok hangja inkább elvonják a figyelmet.
A Rensselaer Polytechnic Institute kutatói felfedezték, hogy a természetes hangok javítják a hangulatunkat és a fókuszáltságunkat is. A tanulmány kimutatta, hogy azok az alkalmazottak produktívabbak és pozitívabbak voltak, akik természet hangok mellett végezték a munkájukat. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a természet hangjai jól el tudják fedni a durvább, zavaróbb zajokat, például az emberi beszédet vagy a gépelést. A dolgozók nemcsak a feladatokat teljesítették jobban, de a nyugtató természethangok is a kognitív képességeket is fejlesztették.
3. Filmzene
A tipikus filmzenék olyan érzést kelthetnek bennünk, mintha valami inspiráló vagy fontos dolgot csinálnának, még akkor is, ha csak a to-do listánk fölött szöszmötölünk. A háttérben játszó grandiózus, epikus filmzene a leghétköznapibb feladatoknál is azt az érzést keltheti, mintha megváltoztatnánk a világot, ezáltal fokozva koncentrációt és termelékenységet. A filmzenék erőt adnak és feldobják a hangulatot: ha fáradtnak és kimerültnek érezzük magunkat, ez a tökéletes zsáner!
4. Videójáték-zene
Furcsának tűnhet első hallásra, de a videójátékokhoz komponált zene nagyszerű eszköz lehet az összpontosítás javításához. A videójátékok minden elemét úgy tervezték meg, hogy minden érzékszervnek játékélményt adjon. A zenét pedig kifejezetten úgy komponálják, hogy segítsen a feladatra összpontosítani anélkül, hogy a hangok kakofóniája elterelné a figyelmet. A videójátékok zenéjének általában nincs szövege és emberi hang sem jelenik meg benne, a tempója pedig meglehetősen gyors, hogy haladásra motiválja és folyamatosan lekösse a játékost.
5. Mérsékelt tempó
De nem is biztos, hogy a zene típusa a legfontosabb! Tanulmányok kimutatták, hogy a percenkénti 50-es, 80-as tempójú zene az, ami a legjobban serkenti a kreativitást és a tanulást. Dr. Emma Gray kognitív viselkedésterapeuta a Spotifyjal együttműködve bizonyos zenék előnyeit kutatta, így állapította meg, hogy az 50-80 tempójú zenék hallgatása az agyat alfa állapotba hozza.
Amikor ébren vagyunk, általában bétaként ismert állapotban vagyunk, azaz egy fokozott éberségi állapotban, ahol az agyhullám-aktivitásunk 14 és 30 Hz között van. Amikor agyunk 7 és 14 Hz közé lassul, nyugodtabb alfa állapotba kerülünk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy befogadóbbak és nyitottabbak, kevésbé kritikusak legyünk. Ez az elmeállapot az, amit a tudósok olyan tevékenységekhez kapcsolnak, amelyek a képzeletünket, a memóriánkat és az intuíciónkat mozgatják, beleértve a „heuréka pillanatainkat” is. Na de milyen zenét tegyünk be akkor? Például Justin Timberlake Mirror vagy Bruno Mars Lazy song című száma tökéletes választás!
6. …és a kedvenc zenéd
Ha olyan projekten kell dolgoznod, ami egyáltalán nem izgat, segíthet, ha olyan zenét hallgatsz közben, amit szeretsz. Teresa Lesiuk, a Miami Egyetem zeneterápiás programjának adjunktusa úgy találta, hogy a személyes zeneválasztás nagyon fontos különösen azon munkavállalók számára, akik még csak közepesen képzettek a munkaterületükön. Kutatása során kiderült, hogy azok a résztvevők, akik számukra kedves zenét hallgattak, gyorsabban végezték el feladataikat, és jobb ötletekkel álltak elő, mint azok, akik nem, mert a zene segített magabiztosabban érezni magukat, és javította a kedélyállapotukat is.
Csak akkor nem javult a munkavégzés, ha a résztvevők által hallgatott zene túlzottan elvonta a figyelmét. Például akkor történt ilyen, ha a választott zene ritmusa vagy dalszövege túl gyors volt, ezért uralta a dolgozók figyelmét.
Forrás: entrepreneur.com Fotó: Getty Images
