A Cranfield Egyetem Rakétamérnök Központjának professzora, Pericles Pilidis szerint a hidrogénhajtású gépek lehetnek azok, amik reményt adhatnak azoknak, akik képtelenek lemondani az öncélú, rövid repülőutakról. A jelenlegi formájában ugyanis a szakemberek szerint tarthatatlan a légi utazások rendszere.
Miért jobb a hidrogén?
A hidrogénhajtású repülő pont úgy néz ki, mint bármelyik utasszállító. A jelenlegi utasszállítók üzemanyaga, a kerozin,egy szénhidrogén vegyület, ami ha elég, szén-dioxidot termel, ez pedig növeli a globális felmelegedést. Hidrogénmeghajtással azonban csak víz keletkezik melléktermékként. „Az ember által termelt szén-dioxid 3 százaléka a repülésből származik” – mutatott rá a professzor.
A probléma azonban nem annyira egyszerű, hogy abbahagyjuk a nyaralási célú repülgetést, hiszen vannak globális előnyei a légi közlekedésnek. „Tegyük fel, hogy most jöttem vissza egy barbadosi nyaralásról, ahol a gazdaság felét a turizmus teszi ki – mondta Pilidis professzor. – Ha az emberek, és ezalatt a nyugati embereket értem, hirtelen abbahagynák a repülést, az rájuk nem lenne különösebb hatással, viszont katasztrofálisan érintené például Barbados gazdaságát.”
Szeretsz utazni?
„Imádok utazni!” – hangzik el sokszor, és az emberek ezt korábban bóknak tekintették. Ma azonban már a bűntudat érzése is társul a más kultúrák megismerésének élvezete mellé. A kérdés tehát az: mikorra válhat ismét felhőtlenné az utazás öröme? Ha a hidrogénhajtású repülőket tekintjük a megmentőnek, nagyjából tíz évet jósol a professzor. Ám ekkor sem szabad azt hinnünk, hogy ugyanúgy folytathatjuk az utazgatásokat.
„A probléma az, hogy a hidrogén háromszor-négyszer többe kerül a hagyományos üzemanyagnál. Ehhez jön még annak a költsége, hogy a repülőtereket is meg kell változtatni, a hidrogén szállítását is meg kell oldani és a repülőgépeket is át kell tervezni – sorolta a nehézségeket Pilidis. – Ez mind milliárdokba kerül, és mindezt úgy kell végrehajtanunk, hogy nem használunk fosszilis energiahordozókat. Mi értelme lenne olajat használni a hidrogén előállításához, ha pont ezek kiváltása a cél? Sok munka van még tehát. A repülés nagyjából 120 év alatt vált biztonságossá a mai formájában. A hidrogén repülőgépek kifejlesztéséhez 10 év kell csak. És rengeteg pénz.” A rengeteg pénz és költség pedig valószínűleg megjelenik a repülőjegyek árában is.
Lehet ismét olcsó a repülés?
A kérdés az inkább, jó lenne-e az emberiségnek, ha ismét olcsók lennének a repülőjegyek. A szakemberek már most is látják a valódi árát annak, hogy a repülőjegyek olyan olcsók lettek, hogy gondolkodás nélkül repkedünk a fapados járatokkal, nem törődve a valódi, környezetre gyakorolt hatások árával, amit nem most, azonnal fizetünk meg. Egy évszázaddal ezelőtt az autót is csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak, kezdetben a repülés is luxusnak számított, ám ahogy a technológia olcsóbbá vált, úgy csökkentek az árak. „Ha van politikai akarat, akkor ismét lemehetnek az árak – jelentette ki Pilidis. – De nem biztos, hogy ez jó lenne nekünk. Ha a szél- és napenergiát támogatják, az biztosan jobb a bolygónknak és az emberiségnek hosszú távon.”
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
Így fogadtasd el a környezetteddel, hogy a fenntartható turizmust pártolod
Ma már szerencsére egyre elfogadottabb és szélesebb körű a zöld szemlélet, amely a gasztronómia, a szépségápolás és a divat mellett a turizmusban is elkezdi lassan kifejteni a hatását. Ahogyan sokszor a vegán életmódnak, úgy az ökoturizmus mellett letett voksnak is megvannak a nehézségei.
