Buddha-szobor, integető cica: ez a valódi jelentése az egzotikus dísztárgyainknak

2022. május 23. |

A kulturális kisajátítás az, amikor nem a megfelelő tisztelettel és módon helyezünk át valamilyen más kultúrából származó elemet a sajátunkba. Ez építészettől az étkezésen és divaton át a nyelvig bármilyen területen jelentkezhet. Persze lehetetlen úgy a globalizált társadalomban létezni, hogy ne vennénk át ezt-azt időnként más kultúrákból, ám épp ezért jó, ha tudjuk, mit jelképeznek ezek a tárgyak, személyek az eredeti közegükben, hogy a kellő tisztelettel közelíthessünk feléjük.

Álomfogó, tibeti imazászló vagy lótuszcipő? Mielőtt lakásunk dekorációjaként használnánk más kultúrák tárgyait, az a legkevesebb, ha utánajárunk, honnan származnak és mit jelentenek az adott kultúra számára, eredeti környezetükben. Nem az a baj, ha érdeklődünk más kultúrák iránt, megtetszenek bizonyos tárgyak, ám fontos megőriznünk érzékenységünket mások történelme, szokásai iránt. 

egzotikus-disztargy-jelentes

Buddha-szobor

Buddha egy vallási ikon, ezért aki ilyet helyez el otthonában, mindig ezt szem előtt tartva kellene törődnie vele. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, gondoljuk át, mielőtt a fürdőszobába helyeznénk egy ilyen szobrocskát, vagy csak a Buddha fejét tennénk ki a lakásban (ami tűnhet Buddha lefejezésének is). Ehelyett inkább válasszunk egy csendes sarkot az otthonunkban, és a környezetét mindig tartsuk tisztán és rendesen.

A szándék is számít. Legyünk őszinték, miért akarunk Buddha-szobrot az otthonunkba? Ha érdekelnek Buddha tanításai, érdeklődünk a buddhizmus iránt, elfogadható, ha elhelyezünk egy ilyen relikviát. Ám ha csupán azért, mert jól néz ki, inkább válasszunk valami más dekorációt.

Érdemes a készítőjének is utána járni. Ha olyasvalakitől vásárolunk, aki maga is érti és megérti a kulturális jelentőségét, valóban van létjogosultsága egy ilyen szobor megvásárlásának. Ám ha csupán egy olcsó szuvenír az ajándékboltból, megint rossz helyen keresgélünk. 

Szerencsehozó integető cica

Maneki-neko, a szerencsehozó japán integető cica történetét nagyon kevesen ismerik, pedig a világon már mindenhol nagy népszerűségnek örvend. A legenda szerint a 17. századi uralkodó, Ii Naotaka egyszer egy fa alatt keresett menedéket a vihar elől. Észrevette a szomszéd templom macskáját, Tamát, amint hívogatja, hogy térjen be Gōtoku-jibe, a templomba. Amint az uralkodó kilépett a fa alól, egy villám csapott a fába. Naotaka olyan hálás volt a cicának, amiért szerencsét hozott neki, hogy a templom védőszentjévé tette.

Ma a jó szerencse amulettjének tartják az integető cicát, ami szerencsét hoz a tulajdonosának, és a helyiségek bejáratához helyezik, hogy a bent tartozó embereknek elhozza a jót. A japán integető cicák csak a lefelé néző tenyerükkel intenek felfelé, tehát nem tervezési hiba, hogy az eredeti Maneki-neko nem az egész karját mozgatja, csupán az adott ország jellegzetessége, ahonnan az integető cicánk származik.

Mór csempe

A hetedik század elejétől az iszlám vallás térhódításának köszönhetően Dél-Európában és Észak-Afrikában elindult a mór stílus virágzása az építészetben és a művészetekben. Az iszlám tanításai szerint az emberalakok ábrázolása tilos, ahogy más élőlényeké is, így a művészek a geometrikus és növényi kompozíciókban teljesedtek ki. Így született meg a híres mór kerámiaművésezt is, amit ma ismerünk. A hipnotikus, ismétlődő minták, geometrikus elemek a vallás végtelenségét szimbolizálták a művészetben. 

Tinta akvarell

Szinte minden ázsiai kultúrában jelentős az akvarellfestészet, a tinta akvarell, ahol a színek helyett a vonalakkal fejezte ki a művész mondanivalóját. Nem egyszerűen a látott képet akarták visszaadni, hanem az alkotás tárgyának spirituális esszenciáját. Ha így nézzük, a művészek valójában a láthatatlant ragadták meg alkotásaikban, ami metaforikus jelentéssel ruházza fel a műveket. Ha nekünk is van ilyen tusrajzunk, jusson eszünkbe, hogy sokkal több van a műben, mint amit a szemünk lát. 

 

View this post on Instagram

 

A post shared by 강세정 (@kangsejeong3)

Pont emiatt nem illik egy ilyen művet az európai módon bekeretezni, hiszen ez fontos részeket venne el a műből, hanem a tradicionális technikákkal és anyagokkal kell felfüggesztenünk. 

Hindu istenségek szobrai

A hinduizmus gyakorlói számára a hindu istenségek szobrai fizikai fókuszpontot jelentenek az imádságok, meditáció vagy az adott istenséggel való kommunikáció során. Minden istenségnek megvan a sajátos jelentése, személyisége és megfelelő tisztelettel bánnak velük a híveik. Ez azt jelenti, hogy külön kis oltárra helyezik őket, sosem tartják a földön, vagy éppen sosem fordítják bizonyos irányba. A hinduk például azt is kétszer meggondolják – és sosem teszik meg –, hogy egy hindu istenség szobrát rendetlen helyiségbe tegyék. 

Ahogy Buddha szobrának, úgy a hindu istenszobroknak is saját szabályaik vannak, ami az elhelyezést illeti, ezek közül a legismertebb, hogy sose fordítsuk arccal észak felé őket. Mint minden vallásnál és ceremoniális tárgy esetében, tiszteletlenség az is, ha akár Krisna, akár Ganésa szobrát csupán dekorációs céllal tesszük ki lakásunkban, és nem azért, mert a hinduizmust tanuljuk, gyakoroljuk vagy tiszteljük. 

Forrás: Apartment Therapy Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód