Általában a por, pollen vagy valamilyen fertőzés miatt tüsszentünk, ami irritálja a nyálkahártyánkat. Van az embereknek azonban egy kis csoportja, akiknél az erős fény is kiváltja a tüsszentési ingert. Sőt, tüsszentéssorozatot! Időszámításunk előtt 350-ben jegyezték fel először, hogy az embereknél gyakori a tüsszentés, ha a napba néznek. Azóta sem tudták azonban megérteni, miért történik ez meg. A jelenségnek nevet azért adtak: ACHOO-szindróma (autisimal dominant compulsive helio-ophtalmic outburst) vagy másnéven fényre jelentkező tüsszentési reflex. „Nem életveszélyes, nem komoly, viszont nem értjük a mai napig” – foglalta össze röviden dr. Louis Ptáček, a Kalifornia Egyetem neurológiaprofesszora, hozzátéve, hogy a körülmények azért okozhatnak komoly következményeket, ha a fény miatt tüsszentenünk kell, például egy darukezelő vagy kamionsofőr esetében. Ezt tudjuk jelenleg a tudomány mai állása szerint az ACHOO-szindrómáról.
ACHOO kontra normális tüsszentés
Általában akkor tüsszentünk, ha valami irritálja az orr vagy a torok nyálkahártyáját, például por, pollen, fűszeres ételek vagy szennyezett levegő. A szervezetünk így próbál megszabadulni az irritáló anyagoktól. Az ACHOO-szindróma esetében azonban a tüsszentés nem valamilyen idegen, irritáló részecskére adott válaszreakció. „Az erős fény váltja ki – mondta dr. Benjamin S. Bleier fül-, orr-, gégész specialista. – A napfény a leggyakoribb kiváltó ok, de például a fényképezőgép vakuja is okozhat tüsszentést.”
Nem is egy tüsszentést. A jelenség kontrollálhatatlan tüsszentésrohamot válthat ki, amikor valaki kettőt, hármat vagy még többet tüsszög egymás után. „Vannak olyanok, akik csak csiklandozó érzést tapasztalnak az orrukban, nem tüsszentenek feltétlenül” – mutatott rá dr. Annie Nguyen szemorvos.
Mi váltja ki az ACHOO-szindrómát?
„A tüsszentési reflexet, úgy tűnik, a fény intenzitásának változása váltja ki, nem egy bizonyos fény hullámhossz” – mondta Nguyen. Ez azt jelenti, hogy akkor tüsszentünk, ha hirtelen nagy fényre lépünk egy relatíve fényszegény környezetből.
A leggyakrabban az alábbi körülmények esetén számolnak be sorozatos tüsszentésről az ACHOO-szindrómával élők:
- Moziban vagy színházban vannak, majd onnan kilépnek a napfényre.
- A sötét szobában alvás után felhúzzák a redőnyt.
- Egy sötét színpadon állnak, ahol egyszer csak felkapcsolják a reflektorokat.
- Kihajtanak egy alagútból napfényes időben.
Az is érdekes, hogy az ACHOO-szindróma öröklődhet. Ha az egyik szülőnél fennáll, 50 százalék az esély rá, hogy a gyerekeknél is megjelenik. Sőt, már kisbabakorban is megfigyelhetők a tünetek, egészen a születéstől kezdve.
Történelmi találgatások
Már az ókorban megfigyelték a jelenséget, ennek megfelelően minden történelmi korban gyártottak magyarázatot arra, mi okozhatja az ACHOO-szindrómát.
- I.e. 350 A görög filozófus, Arisztotelész úgy vélte, hogy a nap melege kiszárítja az orr belsejét, ami miatt tüsszög az ember. Ezt az angol filozófus, Francis Bacon cáfolta meg úgy, hogy csukott szemmel a nap felé fordulva álldogált, ám egyetlen egyet sem tüsszentett.
- 17. század Bacon is gyártott saját elméletet. Eszerint az erős fény miatt könnyezik a szem, ami a könnycsatornákon keresztül az orrba csorog, ez pedig kiváltja a tüsszntést. Egy 1985-ös tanulmány is ezt a mechanizmust vizsgálta. Azonban már ott megdőlt, hogy az emberek szinte azonnal tüsszentenek a fényre érve, még azelőtt, hogy ideje lenne a szemnek könnyezni.
- 1990 Újabb feltételezés, hogy a látóideg stimulációja váltja ki a tüsszentést. Ez az ideg kapcsolja össze a szemet az aggyal. Amikor a fényt érzékeli a szem, a látóideg összehúzódásra készteti a pupillákat, ami elméletben triggereli az orr irritációját. Az irritáció aztán jeleket küld az arcból az agynak a megfelelő idegpályákon, ez vezet tüsszentéshez.
- 1995 Egy 1995-ös tanulmányban mutatták ki, hogy a tüsszentés valójában válasz a fényre, ami eltér a többi fajta tüsszentéstől.
- 2010 Kellett még tizenöt év, hogy rájöjjenek arra, a vizuális kortex – az agy vizuális információkat feldolgozó része – túlműködésének is szerepe lehet az ACHOO-szindrómában.
- 2019 Egy nem olyan régi tanulmány azt feltételezte, hogy a fényre adott tüsszentési reflex része lehet – vagy altípusa – az úgynevezett trigeminokardiális reflexnek, ami a paraszimpatikus idegrendszer különböző zavaró tényezőkre adott válaszreakcióit stimulálja.
„Az emberek legalább 35 százalékánál jelen van ez a reflex” – mondta dr. Bernhard Shaller, a Buenos Aires-i Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a 2019-es tanulmány egyik szerzője.
Forrás: Insider Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
