A demencia és a szellemi hanyatlás bizonyos rizikófaktorai öröklöttek. Ám szinte minden évben felfedeznek újabb és újabb olyan életmódbeli tényezőket, melyek jelentős hatással vannak a szellemi képességeink megőrzésére életünk során.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, a fejlett világ országaiban a tíz vezető halálok között van az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Ráadásul a tudósok azzal számolnak, hogy 2020 és 2060 között az Alzheimer-kórban szenvedők száma megháromszorozódik, így nagyon fontosak az olyan felfedezések, melyek az emberiség szellemi egészségének megőrzésével kapcsolatosak.
Több ezer ember adatainak elemzéséből az derült ki – ahogy az az Alzheimer Szövetség betegséggel kapcsolatos szaklapjában megjelent tanulmányban áll –, hogy az életmódbeli tényezők 40 százalékkal csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. Ez a tanulmány az egyik első olyan volt – és az eddigi legnagyobb –, mely kifejezetten az életmódbeli rizikótényezőkre fókuszált.
A torontói tudósok több mint 22 ezer 18 és 89 év közötti ember válaszait gyűjtötték be, akik egy 20 perces agy egészségét vizsgáló tesztet töltöttek ki (ezt ide kattintva mi is megtehetjük). A tesztet úgy alkották meg, hogy mérni lehessen vele a memóriát és a figyelmet. Az eredményeket összehasonlították a demencia néhány ismert rizikótényezőjével, és azt figyelték meg, hogy akinél az alábbi nyolc életmódbeli faktor közül bármelyik jelen volt, annak három évvel idősebb volt az agya:
- magas vérnyomás
- dohányzás (jelenleg vagy az elmúlt négy évben)
- diabétesz
- depresszió
- alkohol vagy más szer fogyasztása
- halláscsökkenés
- érettséginél alacsonyabb iskolai végzettség
- traumás agysérülés.
Minden egyes rizikófaktor megléte újabb 3 évet öregít az agyunkon a kutatók vizsgálata szerint. Tehát ha valaki dohányzik és diabéteszben szenved, annak hat évvel idősebb az agya a biológiai koránál és egy hasonló korú, de nem dohányzó és nem cukorbeteg ember agyánál.
Forrás: Eating Well Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
