Testsúlyunk mintegy 7%-át teszi ki a vérünk, azaz például egy 85 kilós férfi esetében körülbelül 6 kilogrammnyit. Ha az emberi testben található vérerek hosszát összeadnánk, akkor az eredmény hosszabb lenne, mint az Egyenlítő.
Magyarországon évi 400 ezer liter vérre van szükség, ennek ellenére a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer a rendszeres donor. Mivel a vér 35 napig tárolható, fontos az állandó, rendszeres véradás biztosítása. A nyári hónapokban – a szabadságolások, az oktatási szünet idején –, a többi évszakhoz képest minden évben csökken a véradók aktivitása. Emiatt, bár egész évben, folyamatosan szükség van véradásra, nyáron még fontosabb, hogy rászánjuk magunka. Szerencsére a véradás egyre menőbb a fiatalok és a férfiak között is, sokan még a tűfóbiájukat is képesek a cél érdekében legyőzni.
Az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettesével, dr. Nagy Sándorral beszélgettünk a véradásról.
Mennyiben igaz a Vöröskereszt szlogenje, amely szerint egy véradással akár 3 élet is megmenthető?
Teljes mértékben igaz: egy egységnyi „adományozott” vérből mi 3 vérkészítmény-típust állítunk elő, amelyeket összesen 3 beteg kaphat meg, így mindhármuk életének megmentéséhez egyszerre tudunk hozzájárulni. Ráadásul számos gyógyszer is csak emberi vérből állítható elő.
Ki az, aki vért adhat, és mik a kizáró tényezők?
Tulajdonképpen 18 éves kor (és 50 kg-os súly) fölött mindenki adhat vért, aki egészségesnek érzi magát. Egyes különleges esetekben vannak korlátok (pl. terhesség után 9 hónappal, foghúzás után 2-8 héttel, trópusi országban való hosszas tartózkodás után kb. 3 hónappal ajánlott vért adni). Ha valaki esetleg Covid-fertőzést kapott el, akkor gyógyulás után 3 héttel már adhat vért, oltás után pedig akár már másnap szeretettel várjuk.
Jelenleg közel 3 millió véradó szerepel a nyilvántartásunkban és évente mintegy 250 000 fő ad vért.
Véradói bázisunk „gerince” kb. 40 év, azaz a legtöbb véradó kb ilyen életkorú, az először vért adók között viszont szerencsére a legtöbb a fiatal, 18–25 év közötti. Mivel a férfiak évente ötször, míg a hölgyek évente négyszer adhatnak vért, így valamivel több a férfi véradónk. Alapszabály, hogy minden beteg a saját csoportjával azonos vérkészítményt kapjon. Magyarországon egyébként a leggyakoribb vércsoport az „A”, a véradók és a betegek között is.
Napi szinten 40-60 helyszínre települünk ki országosan mobil pontokon. Ha valaki vért szeretne adni, érdemes áttekinteni az ovsz.hu, vagy a veradas.hu oldalakat, itt meg lehet keresni a legközelebbi lehetőséget. Minden megyeszékhelyen vannak „befogadó” intézetek, nagyon sok a hétvégi mobil kiszállás is. Semmi külön teendő nincs, nem szükséges pl. előre regisztrálni, ha vért szeretnénk adni, viszont ha sietünk, lehetséges előzetesen időpontot foglalni. A munkáltató 4 órára mentesítheti a véradót a munkavégzés alól, mi adunk igazolást, ha valaki szeretne. A munkahelyek nagy többsége általában ad pihenőidőt, sok helyen plusz 1 szabadnap jár véradásért. A vérvizsgálatokkal ellentétben véradás előtt nyugodtan lehet enni-inni (nyilván alkohol kivételével), sokszor kifejezetten kérjük, hogy ne éhgyomorra érkezzenek a véradóink. Sportolni is lehet legkésőbb a véradás utáni napon, akár az élsportolók is folytatják az edzésprogramjukat.
Mit érdemes tudni az irányított véradásról?
Ez a véradási forma 2005 óta létezik. Direkt formája, ha a beteg kér közvetlenül vért a saját ismerősétől, ilyenkor (vércsoportegyezés esetén) azt a bizonyos vért adjuk a betegnek. Támogatói irányított véradás esetén a jelentkező tesz egy nyilatkozatot, amely szerint a vérét XY számára szeretné adományozni. Ilyenkor mi a kérést regisztráljuk, virtuális vérkészletet gyűjtünk a beteg számára, és így biztosan megkapja azt a szükséges mennyiséget, amit irányított formában adományoztak neki. Ez igazából egy pluszgarancia arra, hogy a betegünk biztosan S.O.S., időben hozzájut majd a szükséges mennyiségű vérhez. Az irányított véradás gyakori pszichológiai hatása, hogy míg sokan nem mennek el „csak úgy” vért adni, viszont ha ismerik a beteget, akkor sajátjuknak tekintik a problémát és nagyobb hajlandósággal adnak vért. Sokan közülük vissza is térnek és rendszeres véradókká válnak.
Egyébként a véradóink többsége úgy érkezik hozzánk először, hogy közelről ismer rendszeres véradót, és ő is kedvet kap, hogy segítsen. Barátai között, a családjában van rá példa, esetleg a szülők is sokszoros véradók, stb. Olyan is előfordul, hogy egy előző betegség, baleset során valaki kap vért, majd ezután ő maga is rendszeres véradóvá válik. Évente rendezünk a Vöröskereszttel közösen véradó ünnepségeket, ahol a sokszoros véradóinkat jelképesen „kitüntetjük”. Sokszor mondjuk amíg az édesapa 70-szeres, addig az édesanya 50-szeres, a gyerekük pedig 25-szörös véradó, igazán megható az ünnepségeken ilyen családokkal találkozni. Létrehoztunk egy ún. Pro Vita díjat is, amely jelenleg a véradás legnagyobb megbecsülését jelenti: évente minden megyéből egy férfi és egy nő kapja ezt a díjat, aki eléri a 100 (hölgyek esetében 75) véradási alkalmat. Közülük választ egyet a Vöröskereszt, akik ebben a díjban részesülnek. Bár jelképes „kitüntetések” ezek, mégis óriási eszmei értékük van, hiszen sokszoros életmentést köszönünk meg velük.
Általában a véradóinknak, amikor megérkezik a másnapi SMS, amelyben megköszönjük nekik az adományozott vért és tájékoztatjuk a felhasználásról, az is felemelő érzés, de elképzelhetjük, milyen lelkesítő és megtisztelő például egy százszoros véradást megköszönni az adományozónak. Szerencsére egyre több ilyen ismerőssel, „baráttal” találkozunk a napi munkánk során, akik nemcsak pénzadománnyal szeretnék segíteni (jellemzően karácsonykor) egy-egy alapítvány munkáját, hanem közvetlenül, saját vérüket felajánlva segítenek embertársaiknak rendszeresen, éveken keresztül.
Köszönjük minden véradónknak!
Forrás: Mom Loves Diamonds Fotó: Unsplash
