A régi testünk elengedése (vagy egyáltalán annak a testnek, ami sosem volt, de szerettük volna, ha van) komoly érzelmi munka. Nem csoda: olyan társadalomban élünk, amelyben még mindig a vékonyság az érték, bár az eszünkkel már tudjuk, hogy a testsúlynak semmi köze hozzá, milyen ember valaki.
Ha nagyon erős bennünk a vágy a régi testünk iránt, könnyen lehet, hogy valódi gyászt érzünk a régi énünket siratva valahol mélyen.
Mi váltja ki a testünk utáni gyászt?
Akkor érezhetjük a gyászt, amikor végre elfogadjuk, ahogy kinézünk (vagy legalábbis épp próbáljuk). „A testünk utáni gyász egyfajta stressz. Ezt érezzük, ha sikerül elengednünk a vágyat egy másik testméret iránt – mondta Bri Campos pszichológus. – A test gyászolásánál a veszteség maga a vékonyság ideálja és a régi testméretünk. Aki kövérségfóbiát, krónikus betegséget, a diszkrimináció bármely formáját vagy étkezési zavart tapasztal, gyakran érintett, és meg kell küzdenie azzal a gyásszal is, amit a testének változásai okoznak.”
A szakember felsorolt néhány konkrét esetet is, amikor érezhetjük a gyásznak ezt a fajtáját:
- amikor rájövünk, hogy már nem vagyunk olyan vékonyak, mint régen
- amikor azt tapasztaljuk, hogy a testméretünk hatással van az életünkre (nehezen ér át a biztonsági öv a repülőn vagy egy boltban nem tartják a méretünkben a ruhákat)
- nem kapunk bókokat a testünk miatt, mint régen
- amikor a barátok, család és az orvosok megkérdőjelezik az egészségünkkel kapcsolatos szokásainkat csupán a kinézetünkből kiindulva.
A pszichológus kiemelte, hogy a test gyászolása nem csak a súllyal függhet össze. Akkor is érezhetjük, ha az erőnkből veszítünk vagy a mozgékonyságunkból.
A veszteség érzésén túl a test gyászolása a társas kapcsolatokra is hatással van. „Megkérdőjelezhetjük, kik is vagyunk valójában, izolációhoz, reménytelenség érzéséhez, magányhoz vezethet” – mondta Campos. A testünk miatti gyász azon dolgok egyike, amelyek kicsit még rosszabbak lesznek, mielőtt a helyzet javulna. Ahogy bármilyen más gyászmunka során, vannak hullámhegyek és hullámvölgyek.
Hogyan küzdjünk meg a testkép gyászolásával?
A szakember javasolt néhány olyan nézőpontot, melyek segíthetnek túljutni a gyászon. Ezeket saját magunk is megpróbálhatjuk feldolgozni, de a terapeutánk segítéségét is kérhetjük.
- Ha megértjük, hogy a vékonyság nem oldja meg a problémáinkat. Van, amikor az embert a testsúlya miatt diszkriminálják, például azért nem kap meg egy munkát valaki, mert túlsúlyos, nem mer orvoshoz menni, mert minden problémáját a testsúlyára vezeti vissza az orvos. Ám fontos tudatosítani, hogy a társadalommal van a probléma és nem a testünkkel, a folyamatos diétázás nem egészségés, és ugyanaz a cél se nem jó, se nem elérhető mindenkinek egyformán.
- Tudatosítsuk, honnan ered a vékonyságkultusz. Ma már pontosan tudjuk, hogy a vékonyság még csak nem is feltétlenül egészséges. Az emberek különböző testalkattal is lehetnek egészségesek, a testtömeg-index pedig nem csak pontatlan, de rasszista is. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy egész iparág épült arra, hogy bizonytalannak érezzük magunkat a bőrünkben és minél többet fizessünk azért, hogy mások lehessünk.
- Legyünk könyörületesek magunkkal szemben. „Ez az egy testünk van, egy életünk, legyünk gyengédek és megbocsátók magunkkal, amiért a testünk annyi mindent elviselt és átélt” – mondta a pszichológus.
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images
