Ha valaki szorongással küzd, valószínűleg ismerős számára az a letaglózó ürességérzet, amit a pánikroham vagy szorongásos roham után következik. Mintha nem működne az agy és képtelen lenne mozdulni. Nehéz fókuszálni, figyelni, és akár testi fájdalom is jelentkezhet.
A szorongásos vagy pánikroham alatt a testünkben egy sor kémiai változás zajlik, ami adrenalinlökettel indul. A szívverés felgyorsul, a légzés kapkodóvá válik. Aztán amikor elmúlik a roham, az idegrendszer erőteljes válaszreakciójával kell megküzdenünk, melyek olyan tüneteket okoznak, mintha másnaposak lennénk. „A roham rengeteg energiát emészt fel, így természetes, ha fáradtság, kimerültség jelentkezik” – mondta dr. Jessica Stern, a New York Egyetem Egészségtudományi Karának pszichiátriaprofesszora.
Mi okozza?
Először is fontos leszögezni, hogy a szorongásos roham és a pánikroham nem ugyanaz, bár gyakran egymás szinonimájaként említik. A pánikroham egy testi reakció, amikor a test harcolj vagy menekülj válaszreakciót ad egy olyan helyzetre, amiről úgy érzékeljük, hogy veszélyes. Sokan úgy írják le az érzést, mintha szívrohamuk lenne, vagy halálfélelemként. Intenzív szorongás is jelentkezhet közben egy sor más testi tünet mellett, beleértve a szapora pulzust, izzadást, remegést, légszomjat.
A szorongásos roham viszont jellemzően akkor jelentkezik, mikor az ember képtelen tovább kontroll alatt tartani a szorongását. „A szorongás folyamatosan jelen van a szorongásos zavarral küzdők életében, és ez időnként eléri azt a határt, amikor már elviselhetetlen mértékűvé fokozódik vagy nem képes tovább irányítani az egyén” – magyarázta dr. David Klemanski, a Yale Orvostudományi Karának pszichológusa és pszichiátriaprofesszora.
Ami közös a kettőben, hogy mindkét roham adrenalint pumpál a testünkbe. Amikor levonul az adrenalinlöket, teljesen kiütve érezhetjük magunkat, mivel nemcsak intenzív érzelmi élmény, de komoly fizikai reakció is a szervezetünk részéről egy ilyen roham.
A pánikroham után tehát nem csoda, ha kimerültnek érezzük magunkat. Sőt, ha hiperventilláltunk is, akár fájdalmat is érezhetünk, különösen a mellizmokban. Vannak, akik hányingert, emésztési problémákat, fejfájást, migrént vagy a krónikus problémáik fellángolását tapasztalják.
„Ami a pánikroham után jön, akár még erőteljesebb érzet lehet, mint amilyen maga a roham volt – jelentette ki Klemanski. – Személytől függően ezek az utóhatások néhány órától akár néhány napig is tarthatnak.”
Hogyan küzdjük le?
Ha rendszeresen jelentkezik szorongásos vagy pánikroham, a szakemberek azt javasolják, figyeljük meg, mire lehet szükségünk a roham alatt és után, így már lehet kész tervünk, nem kell még ezen is gondolkoznunk. „Az olyan módszerek, mint a kognitív viselkedésterápia segíthetnek megtanulni, hogyan kezeljük a szorongást és a pánikot, amikor jelentkezik, így jó eséllyel elkerülhetővé válik vagy legalábbis kevésbé lesz súlyos a roham utáni másnaposság érzete” – javasolta Klemanski.
Azonban ha a roham már jött, majd elmúlt, mi pedig ott maradtunk erőtlenül és kiütve, akkor is van néhány olyan dolog, amivel enyhíthetjük a tüneteket.
Az első lépés, hogy álljunk meg és lélegezzünk, hogy lelassítsuk az idegrendszerünket. „Legyen kényelmes a környezetünk – mondta Stern. – Ne legyenek erős fények, bekapcsolhatunk megnyugtató zenét, tegyük azt, ami megnyugtat és visszahoz a jelenbe.”
Klemanski a mindfulness hasznosságára is felhívta a figyelmet. Ez a módszer segít a jelenben maradni és tudatosítani az érzéseinket és testi érzeteinket, bármilyenek is legyenek. A különböző légzéstechnikák a testi folyamatok szabályozásában lehetnek hasznosak.
Próbáljunk meg minden olyat megtenni, ami egészséges. Aludjunk eleget és fogyasszunk elég tápanyagot, keressünk olyan támogató személyeket, akik az érzelmeink feldolgozásában segíthetnek, legyenek azok közeli barátok vagy pszichológus.
Legyünk türelmesek magunkkal. Időbe telhet, mire érezzük a változást. „Tudatosítsuk, hogy a legrosszabb – maga a pánik- vagy szorongásos roham – már elmúlt, így most a legjobbat próbálhatjuk megtenni magunkért” – mondta Klemanski.
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images
