Amennyire nem vártuk az iskolakezdést, annyira érzünk nosztalgiát a Kádár-kori tanévek iránt! De milyen ma már legendaszámbamenő elemei voltak az iskolakezdésnek a retró korban?
Iskolakezdés-nosztalgia: hogyan mentünk iskolába a Kádár-korban?
1. Az iskolaköpeny
Aki a nyolcvanas-kilencvenes években kezdte az iskolát, biztos, hogy nyár végén már megfordult a fejében, milyen iskolaköpenye lesz az új tanévben. A fazonokból nem volt túl nagy választék, ahogy az anyaga is nejlon volt a legtöbb iskolaköpenynek, esetleg az árnyalatokban volt eltérés: sötétebb vagy világosabb kékből is lehetett választani!
Az iskolaköpeny mindenkinek kötelező volt a Kádár-korban
A mennyországban éreztem magam, amikor megkaptam az álom iskolaköpenyt: sötétkék volt, derékban gumis, ujjatlan és elöl átlapolós, fehér szegéllyel, a bal oldalára pedig egy kisegeret hímeztek.
Bármennyire is utáltuk, az iskolaköpeny igenis hasznos ruhadarab volt. Eltüntette a társadalmi különbségeket, hiszen nem látszott alatta, milyen ruhát visel a gyerek, menő farmert vagy szakadt mackónadrágot, rajz- vagy technikaórán megvédte a gyerekek ruháját a szennyeződéstől.
2. A tolltartó kincsei
Úszó balatoni toll? Vagy éppen a sárga-fekete mintás golyóstoll (ami engem mindig az Africana csokira emlékeztetett, de sajnos nagyon hamar folyni kezdett és rettentő csúnyán fogott)? Mindenkinek megvoltak a kedvencei, bár a menőség csúcsát kétségtelenül a négyszínű toll jelentette a nyolcvanas-kilencvenes években.
Milyen tollal írtunk az iskolában 40 éve?
A radírokból is egyre nőtt a választék, ahogy a rendszerváltás után egyre bővült az írószerek kínálata, és iszonyatosan vártuk a tanévkezdést, mikor megkaptuk az első színes-szagos-illatos radírunkat, hogy elbüszkélkedhessünk vele az osztálytársainknak.
3. Füzetek és címkék
A nyolcvanas évek iskolásainak még nem kellett annyit gondolkodni a papírboltban az iskolakezdés küszöbén, milyen füzetet válasszanak a következő tanévre. Volt a füzet, amihez egyfajta vignettát kaphattak.
Ma már a retró hangulat miatt használunk ismét bekötő papírt
Míg az 1950-es évektől az 1970-es évekig az indigó színű, úgynevezett kékpapírt kellett egységesen minden iskolásnak a füzetek bekötésére használni, addig az 1980-as években már többféle bekötőpapírból választhattak a gyerekek. Természetesen a téma leginkább a betűk és számok voltak, apró kis rajzokkal kiegészítve, de legalább már nem volt olyan kék egyhangúság.
4. Az iskolatáska
Amikor az óvodásból iskolás lesz, egyértelműen az iskolatáska a legnagyobb státuszszimbólum a gyerekek között. Lovas, szuperhősös, kiskutyás és mindenféle királylányos iskolatáskák közül válogathatnak a gyerekek, amik ráadásul menő nagyfiús-nagylányos hátizsákfazontól a gurulós bőröndhöz hasonlóan húzhatón át a merevített falúig végtelen fazonban is kaphatók.
Klasszikus retró iskolatáska
A milleniál generációnak nem volt ilyen nehéz dolga, amikor elindultak megvenni szüleikkel az első iskolatáskát: volt a kockaszerű és a csatos. Az én első iskolatáskámat mindig a krumplibogárhoz hasonlítottam, mert egy barna-sárga-barnászöld csíkos hasáb volt. Nagyon irigyeltem a húgomat, aki egy menő csatos, szürke-zöld iskolatáskával kezdhette az első tanévet két évvel utánam.
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor, Makovecz Virág, Kereki Sándor, Reményi József, Retrotar.hu, Wikimedia
