A társadalmunkban generációnkon át ível az az érzés, hogy muszáj hozzátennünk, miért kell kivennünk egy napot, amikor szabadságra akarunk menni. Mivel sokak számára ez nagyon nehéz, görgetik maguk előtt a szabadságukat, és az ünnepek előtt rohamtempóban kell(ene) kivenniük, ha az év végi hajtás engedné, mivel a következő évre csak bizonyos feltételekkel bizonyos számú napot lehet átvinni.
„Ahányszor kérek egy szabadnapot, mindig magyarázkodom. Meglátogatom a testvéremet vidéken – teszem hozzá még az e-mailben is, amit küldök a főnökömnek a szabadnapról. Meglátogat a külföldön lévő rokonom, és a fél napot kivenném, hogy előkészüljek, ha lehet” – vallotta be kissé szégyenkezve a neve elhallgatását kérő 25 éves marketingasszisztens. Nincs egyedül ezzel.
A Twitteren rengetegen kommentelték, osztották meg a @localanxiousbae nevű felhasználó posztját, aki arra mutatott rá, hogy ennek nem kellene így lennie. „Ideje lenne normalizálni, hogy nem kell megindokolnunk a főnökünknek, miért veszünk ki szabadnapot” – írta a posztoló, egyben arra biztatta az embereket, nyugodjanak meg, és lazítsanak azon, hogy túl elszámoltathatók a munkahelyükön. (Eddig több mint félmillióan lájkolták és közel 80 ezren osztották meg a posztot.)
Ideje, hogy normálisnak tekintsük végre a pihenést a munkahelyi kultúrában is, és ne keltsünk bűntudatot az emberekben azért, mert szabadságra mennek – ez nem lustaság
Keni Dominguez karriertanácsadó és munkahelyikultúra-szakértő teljes mellszélességgel támogatja a poszt tartalmát. Annyival egészítené ki, hogy akkor sem kell magyarázkodnunk és megindokolnunk, ha nemcsak egy napot, hanem egy hetet akarunk kivenni. „Hogy mivel töltjük a nyaralásunkat vagy a fizetett szabadnapjainkat, a saját választásunk – mondta Dominguez. – Nem számít, hogy elutazunk vagy otthon maradunk a szabadnapokon, orvoshoz megyünk, műtétünk lesz, beteg a gyerekünk vagy csak egyszerűen el akarunk szabadulni kicsit a munkából és töltekezni szeretnénk – ez a mi időnk, azzal töltjük, amivel akarjuk, pihenhetünk, és felfrissülve térhetünk vissza a munkahelyünkre a szabadság végén.”
Megdolgoztunk a betegszabadságért, nyaralásért és pihenőnapokért
Az a hatalmas stressz, amivel az elmúlt évek teltek, rányomta a bélyegét a mentális egészségünkre, valószínűleg nagy szükségünk van a pihenésre, azokra a napokra, amikor csak azért veszünk ki egy szabadnapot, hogy ne csináljunk semmit. „Ideje, hogy normálisnak tekintsük végre a pihenést a munkahelyi kultúrában is, és ne keltsünk bűntudatot az emberekben azért, mert pihenni akarnak és szabadságra mennek. Ez nem lustaság” – emelte ki a karriertanácsadó.
Mit írjunk az e-mailünkben? Legyen rövid és kedves. Érdeklődjünk, alkalmas-e kivenni egy szabadnapot, kérjük, ne követeljük vagy bejelentsük. „Célszerű már a tárgyban jelezni, hogy szabadnap vagy szabadság a levelünk témája, és a dátumot is tüntessük fel – javasolta Dominguez. – A szövegben a legfontosabb információkat írjuk le, a dátumot, hogyan tervezünk a munkahelyen mindent elrendezni előtte, hogy ne okozzon fennakadást a szabadságunk. Ez akkor lehet szükséges, ha hosszabb időre mennénk el.”
Például ha egy-két hetet akarunk kivenni, foglaljuk össze, melyek azok a teendők, amiknek a szabadságunk kezdetére be kell fejeződnie. Ezt ne csak a főnökünkkel, de az érintett munkatársakkal is beszéljük meg. Gondoskodjunk róla, hogy a távollétünkben is minden információhoz hozzáférnek a kollégáink.
Ezzel nem magyarázkodunk, nem indokolunk és nem azt éreztetjük, hogy bűntudatunk van amiatt, hogy szabadságra megyünk, hanem logikus tervet vázolunk arra az időre, amíg távol leszünk.
Miért vagyunk olyan rosszak abban, hogy szabadságra menjünk?
Általában azért érezzük úgy, hogy muszáj a főnökünknek megindokolnunk, miért akarunk kivenni szabadnapot, mert egyébként sem az erősségünk a munka-magánélet egyensúly megtartása. Még amikor szabadságon vagyunk, azt is gyakran elrontjuk. Háromból két dolgozó mondta azt a Glassdoor 2017-es felmérésében, hogy dolgozik a szabadsága alatt is, és csupán a nyilatkozók 23 százaléka használta el az összes szabadnapját a felmérést megelőző 12 hónapban. „Azért érzünk bűntudatot nagyon gyakran, amikor kivennénk egy szabadnapot, mert a nyugati társadalmak munkakultúrájában csendes egyetértésben nézik le azokat, akik betegszabadságra, nyaralni mennek, ne adj’ Isten csak úgy kivesznek egy szabadnapot, mert nincs kedvük dolgozni, elfáradtak – mondta Lisa Orbé-Austin karrierpszichológus. – Ha valaki szabadságra megy és szünetet tart, gyengének tartják.”
Még azoknál a vállalatoknál, ahol korlátlan szabadságot kapnak a dolgozók – például a Netflixnél és jellemzően sok techcégnél –, sokkal kevesebb szabadnapot használnak fel a munkatársak, mint amennyi a törvény által előírt szabadság lenne.
A pszichológus szerint a kultúrának és a társadalmi beidegződéseknek kellene változnia, amihez idő kell. A jó vezetők egyébként sem tekintik lógásnak a szabadságot – persze addig a szintig, míg a feladatokat elvégzi a munkavállaló. „Függ a dolgozótól és a munkahelytől is, és talán a távmunka, otthoni munkavégzés is segített, hogy lassan, de elinduljon a változás. A Covid–19 egyébként is felnyitotta az emberek szemét, sokakban most tudatosult, mennyire fontos a jó munka-magánélet egyensúly és a rugalmasság. És a megfelelő mennyiségű pihenés mennyivel produktívabbá tesz.”
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images
