- Sokat változott az azóta elszaladt infláció miatt, mennyi pénzre lenne szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk.
- Ám még az évi 45 millió forint sem biztos, hogy boldoggá tudna tenni.
- Az viszont sokat számít abban, mennyi pénzt keresünk felnőttkorunkban, mennyire voltunk boldog gyerekek.
Pénzen nem vehetünk boldogságot. Vagy mégis? A kérdésre senki sem tud jobban válaszolni, mint a jóllét kutatója, Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem Jóllét Kutató Központjának professzora. Számításaikból kiderült, pontosan mennyi pénz kell a boldogsághoz.
Évi 45 millió forint kellene ahhoz legalább, hogy boldogok legyünk
Számít az életminőség
A világ napjainkban épp egy pénzügyi krízis kellős közepén jár. Ilyenkor adja magát a kérdés: először a túlélés, aztán a boldogság? Nagyban befolyásolja a választ a professzor szerint, hogyan érzünk az életminőségünkkel kapcsolatban. „Hogy van-e kapcsolat a pénz és a boldogság között? – tette fel a kérdést De Neve professzor. – Ahogy egyre feljebb lépünk, egyre fájóbb, amikor visszaesés történik az életminőségünkben. Ha például megkétszereződik a fizetésünk, az jelentős növekedés. Ám ha ezt újra el akarjuk érni, már négyszereződnie, majd nyolcszorozódnia kell a jövedelmünknek. Ahhoz, hogy ugyanaz legyen a hatás, mindig duplájával kell nőnie a bevételeinknek. Ezt egyre nehezebb meglépni.”
Mennyi a bűvös határ?
2010-ben végzett kutatást két Nobel-díjas tudós, Angus Deaton és Daniel Kahneman azzal kapcsolatban, mennyi pénz teszi boldoggá az embert. Ők úgy találták, hogy 30 millió forint éves bevétel az, amennyivel nyugodtan élhetnénk. Ha valaki ehhez képest 60 milliót keres, összehasonlítva azzal, aki 45 milliót, nem volt jelentős különbség az érzelmeik pozitív mivoltában, és nem aggódtak kevesebbet. „A tanulmány befejezése óta azonban beütött az infláció és maga a kérdés is mélyebbé vált” – tette hozzá a professzor.
Milyen fajta a boldogság?
Számít, milyen típusú boldogságról beszélünk. Ha a pozitív érzelmi élmények megéléséről – például, milyen boldogok vagyunk az adott pillanatban, nincsenek negatív érzéseink –, a jóllétkutató úgy becsüli, 2022-ben inkább 45-55 millió forint éves bevétel lenne az, ami boldoggá teszi az embert. „Ha minden tekintetben elégedettek akarunk lenni az életünkben, az összeg egyre magasabb” – mondta De Neve.
Sokkoló, de csak az emberek 1 százaléka keres annyi pénzt a fejlett világ országaiban, amivel elégedett lenne a jóllétkutató számításai szerint. „Mindenki egyetért abban, hogy ezt a szakadékot csökkenteni kellene. Amiben az emberek nem értenek egyet, vajon lehet-e mindig még boldogabb az ember. Nagyon kevés kutatást végeztek a nagyon gazdag emberek bevonásával. Az egyetlen, amit ezzel kapcsolatban láttam, arra az eredményre jutott, hogy a görbe teljes kiegyenesítése hozna eredményt, sőt, még kevesebb pénz kellene a boldogsághoz.”
Tényleg pesszimistábbak a nagyon gazdagok?
Vannak kutatások, melyek szerint a gazdagok meglepő módon pesszimistábbak, ellenségesebbek, kevésbé empatikusak. Ezek közül egyik tulajdonság sem segít, hogy az ember boldogabb legyen. „Szerintem a legfontosabb kérdés nem az, hogy a pénz boldoggá tud-e tenni, hanem hogy az egyént boldoggá teszi-e a pénz? – fordította meg a nézőpontot De Neve professzor. – Kimutattuk, hogy abból, mennyire boldog egy gyermek, megjósolható, mennyit keres majd felnőttkorában.”
Ez nem azt jelenti, hogy úgy születünk, hogy belénk van kódolva, mennyi lehet a maximális fizetésünk. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy mindent meg kell tennünk, hogy a gyerekek jókedvűek és pozitívak legyenek, optimistán álljanak a világhoz és a jövőhöz. Ami persze elég nehéz az utóbbi években.
„Fel kellene végre hagynunk azzal, hogy egy nemzet értékét a GDP-ben mérjük. Inkább a nemzeti boldogsággal kellene foglalkoznunk – hívta fel rá a figyelmet a professzor, aki maga is a World Happiness világméretű boldogsággal kapcsolatos jelentés készítői között van. – Bizton állíthatom, hogy a kapcsolat a nemzeti összjövedelem (GDP) és a társadalom jólléte között megszűnik egy bizonyos szinten. A növekedés csak a növekedés érdekében nem javít az emberek jóllétén és boldogságán.” A professzor szerint a fenntartható növekedés – az oktatás fejlesztése, az egyenlőtlenségek csökkentése, stb. – a boldogság kulcsa a tudomány szerint.
Forrás: The Guardian Fotó: Getty Images
