- Azt tudjuk, hogy a krónikus stressz árt az egészségünknek.
- Ha tisztában vagyunk azzal, mi, hogyan és miért történik velünk a stresszre adott válaszreakcióként, a káros hatásokat is hatékonyabban védhetjük ki.
- A gyakran javasolt stresszkezelő módszerek, mint a jóga vagy mindfulness, sok embert csak még stresszesebbé tesznek.
Küzdjünk meg a stresszel. Könnyű azt mondani, hiszen a krónikus stressz roppant alattomos, és ahhoz, hogy teljesen kiiktassuk az életünkből, magát a stresszforrást kellene megszüntetnünk. Ez pedig nem mindig lehetséges.
A stressz kihat a testi-lelki egészségünkre, kapcsolatainkra és a munkahelyi teljesítményünkre. De mindig lehet enyhíteni a helyzeten. Markoljunk meg egy stresszlabdát, és tudjunk meg minél többet a stresszről, hogy csökkenthessük az egészségünkre gyakorolt káros hatásait.
1. A stressznek két típusa van: krónikus és akut
Ami a leglényegesebb, az a két stressztípus közötti különbség. Az akut stressz valami konkrét eseményhez kapcsolódik, van eleje és vége. Csak rövid ideig tart, például ezt éljük át, amikor sok ember előtt kell beszélnünk vagy először próbáljuk ki az ejtőernyőzést.
A krónikus stressz ellenben állandó. Hetekig, hónapokig nem szabadulunk tőle, vagy még tovább. Ilyen például, ha sokáig nem találunk munkát vagy egy rossz házasságban ragadtunk benne.
2. Az akut stresszt könnyebb kezelni
Az adott pillanatban az akut stressz nagyon rossz érzés, de ez elmúlik. A testünk, az agyunk és az érzéseink mind azon munkálkodnak akut stressz esetén, hogy megnyugodjunk.
A krónikus stressznél nem ez a helyzet. „Idővel behálózza és átszövi az egész testünket – mondta Dr. Gail Saltz, a New York-i Weill Cornell Orvostudományi Egyetem pszichiátria professzora. – Képtelenek vagyunk lazítani, ha krónikus stressz alatt élünk, folyamatosan nagyobb és nagyobb stresszel kell megküzdenünk.”
3. A krónikus stressz veszélyes az egészségünkre
„Amikor nagyon stresszesek vagyunk – mondta Saltz –, a szervezetünkben megnő a kortizol hormon szintje. Ez romboló hatású. Könnyebben leszünk betegek, emésztési problémák jelentkezhetnek, krónikus fájdalomtól szenvedhetünk, gyomorfekély alakulhat ki és még egy sor más egészségügyi problémával kell megküzdenünk.”
A krónikus stressz az agysejteket is megöli. „Minél tovább tart a stresszes állapot, annál valószínűbb, hogy elfelejtünk dolgokat és megnő a hangulati zavarok kialakulásának esélye is” – mondta Saltz.
4. A stressz lehet pozitív
A jó stressz örömteli izgalom. Például amikor azt várjuk, ki kapja el a menyasszonyi csokrot az esküvőn vagy meglepetésbulit szervezünk egy hozzánk közel álló személynek, és izgulunk, hogy sül el. Ez boldogsággal teli stressz, ami pozitív hatással van az egészségünkre.
5. A jóga és meditáció segíthet a stressz enyhítésében…
Nem mindenkinek megoldás a jóga a krónikus stressz enyhítésére
A mindfulness gyakorlatok azért lettek olyan népszerűek, mert működnek. Ahogy a jóga, meditáció is, de nem minden esetben. Legtöbbször azonban megnyugtatják az idegrendszert, így enyhítik a stresszt. „Ehhez az kell, hogy rendszeresen végezzük – mondta Saltz. – Ez azt jelenti, hogy napi 15 perc meditáció lefekvés előtt segít, hogy könnyebben elaludjunk. Ha egy adott pillanatban ezek a gyakorlatok megnyugtatnak, akkor hosszú távon is enyhítik a stressz tüneteit.”
6. …de vannak, akiket még stresszesebbé tesznek
Egy 2020-as skandináv kutatás szerint sokkal többen vannak azok, akiknél a meditáció és mindfulness ellentétes hatást vált ki, mint gondolnánk. Sőt, még jógatanárok is egyetértenek azzal, hogy időnként ezek a gyakorlatok több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van. Azért jógázunk vagy meditálunk, hogy hogy enyhítsük a stresszt, nem azért, hogy szorongjunk.
7. Egy bizonyos típusú légzőgyakorlat enyhíti a stresszt
A mélylégzés gyakorlása nagyon gyorsan csökkenti a stresszt. Roppant egyszerű, mutatjuk a lépéseit:
- Az orrunkon lélegezzünk be négy másodpercig.
- A szánkon lélegezzünk ki hat másodpercig.
- Ismételjük ezt a be- és kilégzést, míg nem érezzük, hogy megnyugszunk.
„Amikor már gyakorlottabbak vagyunk, tovább is nyújthatjuk a kilégzést. Minél több másodperc alatt légzünk ki, annál jobban lelassul a szívverésünk – mondta Saltz. – Bekapcsolja a paraszimpatikus idegrendszert a légzés hatására, ami semlegesíti a stresszt.”
Forrás: Mental Floss, fotó: Unsplash
