- Egy egész család életét megkeserítheti a rosszindulatú anyós.
- Meddig engedhetünk, ha valaki mérgező légkört teremt a pár életében?
- A családpszichológus segít tiszta helyzetet teremteni.
„Hat éve házasodtunk össze a férjemmel és mindig nagyon rossz kapcsolatom volt az anyósommal. Soha nem csináltam szerinte jól semmit. Folyton különböző neveken hívott, miközben úgy tett, mintha tanácsot adna. Kritizálja a munkámat, családomat, gyereknevelésemet, mindent” – ecsetelte a családjukban kialakult helyzetet a 34 éves feleség és édesanya.
A rosszindulatú anyós csípős megjegyzései
„Az esküvőnkre tetőtől talpig feketében érkezett, és a köszöntőjében azt mondta, hogy meglepően szép vagyok és nem is festek ma olyan rosszul. Annyira szorongtam tőle a házasságunk első évében, hogy nem is akartam találkozni vele. A férjem kimentett a családi eseményeken.
A fiunk születése után egy kicsit jobb lett a helyzet. Ő most hároméves. Nem túl mély a kapcsolata az anyósommal. Egyetlen dolgot kötöttem ki: nem maradhat egyedül az anyósommal soha nagyjából 6-7 éves koráig. A férjem elviszi hozzá, ott vannak néhány órát és ennyi. Nem bízom benne, tartok attól, miket mondana a fiamnak rólam, ha egyedül lennének.”
Ez a határszabás okoz most feszültséget a család életében. „A fiam rendszeresen alszik az én szüleimnél. A szüleim imádják a férjem és soha nem tennének vagy mondanának olyat, amivel rombolnák a fiamban élő képet róla. A férjem azt kéri, bocsássak meg az anyjának és induljunk tiszta lappal.”
Ez nem a megbocsátásról szól
„Nem haragszom rá, nem akarom büntetni és egyáltalán, nem is érdekel, mi van vele. Egyszerűen nem tudok szabadulni attól a gondolattól, miket mondana a fiamnak, ha ottmaradna nála egyedül. Amikor már idősebb lesz és kevésbé befolyásolható, már nem ellenezném én sem, hogy nála maradjon. Túlreagálom a dolgot?” – tette fel a kérdést a feleség.
„Nem, egyáltalán nem – erősítette meg a pszichológus is. – Ez nem a megbocsátásról szól, hanem a bizalomról. A bizalomról, és a kisgyerek lelki egészségéről. Az anyós korábbi viselkedése alapján nem lehet bízni abban, hogy nem mond valami rosszat az anyáról a gyereknek.”
Azzal azonban a szakember vitatkozna, hogy 6-7 évesen már elég idős-e ahhoz, hogy szembesüljön az ilyen befolyással. Sokkal több kárt okozhatnak az anyós részéről az anyára tett alattomos, rosszindulatú megjegyzések , mint egy kisgyereknél.
„A fő kérdés az, amivel a férjnek és a feleségnek meg kell birkóznia: mutat-e valódi megbánást az anyós, van-e bűntudata, látszik-e a fejlődés a személyiségében? Tényleg hozzátenni akar-e a családhoz?” – kérdezett vissza a szakember.
Nem muszáj tartani a kapcsolatot a rosszindulatú anyóssal
Egyáltalán nincs olyan, hogy muszáj lenne minden nagyszülővel ugyanannyi időt tölteni egy gyereknek. A fiú lehet minden hétvégén a feleség szüleinél, és ha az anyós továbbra is hatalmas drámát kerekít, az az ő baja. Ez az ő döntése, az ő választása, hogy továbbra is romboló módon viselkedik.
A férj a szakember szerint nagyon jól tette, hogy kimentette korábban a feleségét. Ez volt az egyetlen helyes lépés, amit tehetett. Ám továbbra sem engedhet ebből csak azért, mert az anyja zsarolja, nyomasztja vagy manipulálni próbálja, hogy az történjen, amit ő akar. „Őszintén, az anyósnak egyáltalán szerencsésnek kellene éreznie magát, hogy akármennyi időre is, de egyáltalán engedi az anya, hogy beszívja az otthonának mérgezett levegőjét. Ez a valódi méltóság, amit az anya mutat” – jelentette ki a pszichológus.
Forrás: Washington Post, fotó: Unsplash, Getty Images