Részletes cikk taglalta a marieclaire.hu-n a különféle okokat, amiért egyes párok együtt maradnak, még akkor is, ha már nem szeretik egymást. Ezekben a helyzetekben is segíthet a pár- és családterápia! Hiszen a párkapcsolati elakadások szerencsés esetben még kimozdíthatók. Ha pedig már későn kerülne szakemberhez a pár, vagy már nincs visszaút, akkor is érdemes rendezni a viszonyokat, hogy az együtt maradás vagy a válás ne legyen pokolian nehéz, és a gyerekek szempontjai szem előtt maradjanak.
A pár- és családterápia gyakorlata az 1950-es években indult az USA-ban, és több évtizede elérhető Magyarországon is. A családot egy rendszernek tekinti, ahol mindenki hat a másikra, körkörös folyamatok zajlanak. Nem egyvalakit tekint „problémás esetnek”, hanem a család működésének megváltoztatásában keresi a megoldást.
Tamás Anna képzésben levő pár- és családterapeuta
Egy kisgyerekes példaként: ha a pici fogzik, vagy beteg, fájdalmai vannak, akkor nyűgösebb, és ez a viselkedésén is meglátszik. Ha huzamosabban rosszul alszik és a szülei éjjel többet ébrednek fel hozzá, akkor ezek a nehezebb éjszakák kihathatnak a felnőttek állapotára és kommunikációjára is. Fáradtabbak lesznek mindannyian, és így esetleg ingerültebbek is egymással. Azután a fog kibújásával vagy a betegségből gyógyulással visszazökkennek az eredeti állapotukba. Ha minden jól megy… De sajnos előfordulhatnak különféle blokkok egy családi dinamikában. Például a külsős segítség hiánya miatt vagy ezer egyéb okból. És így aztán a rossz órák, napok túlsúlyba kerülhetnek a jó időszakokhoz képest. Kialakulhat egy újra- és újrainduló negatív kommunikációs kör. A gyermekneveléssel, háztartással magára maradt anya és a munkahelyen túlterhelt párja esetleg a különválás felé kezd kacsingatni. Pedig még volna visszaút a kapcsolatuk „aranykorához”.
A pár- vagy családterápiás üléseken a résztvevők mindegyikének gondolatai és érzései teret kapnak. A cél az, hogy a párkapcsolati vagy családi nehézségek, konfliktusok, hiányok biztonságos környezetben, szakember segítségével megbeszélhetővé, mindenkinek feldolgozhatóvá váljanak. Majd új megoldások, megközelítések kerüljenek az eszköztárba. Fontos az empátia fejlesztése, a másik fél problémájának a megértése vagy legalábbis a meghallgatása és a közös megoldások keresése. A lelki értelemben is vett jelenlét, az elérhetőség javítása. A partner vagy a gyermek felé a válaszkészség előmozdítása. Azaz, hogy „nem vagy egyedül a bajban, itt vagyok neked, és együtt küzdünk meg a kihívásokkal!” Ez az úgy nevezett érzelmi koreguláció, vagyis a közös érzelmi szabályozás, hiszen ketten könnyebb megbirkózni a nehézségekkel, mint egyedül. Még a felnőtteknek is, de különösképpen a gyerekeknek szükségük van ebben segítségre.
A pár- és családterápiás módszertan másik alapja a transzgenerációs szemlélet. Azaz, hogy a jelenlegi családi működéshez hozzájárul az is, ahogyan a szülők gyermekként anno nevelkedtek, ahogy a származási családban viszonyultak hozzájuk. Sőt, a nagyszülők és a felmenők családi élettörténete, életmódja, örömei és tragédiái is kihathatnak a jelenre. A mai családokban lenyomatot hagy a múlt, a pozitív vagy a negatív minták az együttélésre, a problémamegoldásra. Ezeknek a lenyomatoknak egy részét büszkén visszük tovább, ezek a családi erőforrásaink. Másik részét pedig szeretnénk esetleg letenni, hiszen a felmenőinkkel történhettek olyan események is, lehetett a viselkedésük olyan, amitől – felismerésük után – szeretnénk szabadulni. A viccel élve: megkérdezik a házigazdát, hogy miért vágja le a nagy tepsiben a sütemény két végét, amikor volna elég hely. – Nem is tudom. Anyám is így csinálta. Megkérdezik az anyját, aki ugyanezt a választ adja. Megkérdezik hát a nagymamát is. – Kedvesem, nekem világéletemben csak kicsi tepsim volt…
A közös alapokon túl, különböző irányzatok léteznek a családterápián belül. Többek között a megoldás fókuszú terápia vagy az Érzelem Fókuszú Terápia, az EFT. Utóbbi például egy kötődéselméletre építkező, humanisztikus, élménycentrikus iskola. A korai kötődési mintázattal is foglalkozik, de leginkább a partnerek közötti felnőttkori kötődéssel. Hiszen a párkapcsolatban is létezik biztonságos vagy bizonytalan kötődés a párunkkal, hasonlóan a kisgyermekkorhoz, ahol a kötődési figura a szülő (vagy a szülőt helyettesítő elsődleges gondozó).
Ahogy az angolszász szakirodalomban mondják, az EFT arra az életünkben alapvető kérdésre keresi a választ, hogy „ARE you there for me?” Itt vagy-e nekem? (A=accessible=elérhető, R=responsive=válaszkész, E=engaged=elkötelezett.) Ha a válasz az, hogy bár egy fedél alatt élünk, de mégsem egészen vagy itt számomra, lelkileg távol vagyunk egymástól, akkor a szenvedés vagy távolság mértékétől függően érdemes lehet EFT terápiát igénybe venni, vagy elolvasni dr. Susan Johnson könyvét, az Ölelj át! címűt, esetleg felkeresni egy azonos című kapcsolatgazdagító edukációs programot.
Fotó: Getty Images
