Az első őszhajszál-koncentrációkhoz, meg a kanapéról recsegő térdekkel, nyögve felálláshoz hasonlóan a feledékenység is egy elkerülhetetlen állomásnak tűnt a középkorú éveinket taposva. Csakhogy kiderült, hogy az a dogma, miszerint minél idősebbek vagyunk, annál inkább halnak el az agysejtjeink, talán nem is teljesen igaz.
„A tudomány ma már azon az állásponton van, hogy nem csupán meg tudjuk védeni az agyunkat az öregedéstől, de egész életünkben tudunk új agysejteket termelni” – magyarázta a Telegraphnak James Goodwin, a Loughborough Egyetem fiziológus professzora. Szerinte az agyunk egészségéről a 40-es éveinkben kell elkezdeni gondoskodni – hozzáteszi azonban, hogy sosincs túl késő. „Mindig van idő javítani az agyunkon.”
Szocializálódj
Társasági lények vagyunk, az agyunk is így van bekötve. Az izoláció éppen ezért legalább olyan rossz hatással van az agyadra, mint a dohányzás vagy a túl sok alkoholfogyasztás. Kutatások ráadásul azt is kimutatták, hogy a magány az alvás hatékonyságát is csökkenti, aminek az agyműködés látja a káros hatásait.
Bármilyen szociális aktivitás szóba jöhet. Kutyasétáltatás közben köszönj rá a többi gazdira, ha valaki leáll veled beszélgetni, a saját érdeked is, hogy ott maradj pár percig. Használd nyugodtan a technológiát, e-maileken, chaten, közösségi médián keresztül is tartsd a barátaiddal a kapcsolatot (de ne ess át a ló túloldalára, és helyettesítsd a technológiával a személyes találkozásokat).
Kevesebb tévé, több mozgás
Napi 30 perc mérsékelt mozgás már elég ahhoz, hogy csökkentsük a demencia rizikóját, és fejlesszük a kognitív funkciókat és hangulatunkat. Merthogy a fizikai aktivitás egyszerűen esszenciális az agyi anti-aging műfajában. Az aktivitás lehet bármi a sétától a kiadós edzésig, de fontos, hogy ne legyünk kontraproduktívak azzal, hogy túl sokat ülünk egy helyben.
„Gyalogolj vezetés helyett, nézz kevesebb tévét. Én félóránként felállok az asztalomtól, megyek egy kört, készítek egy kávét vagy beszélek a kutyámhoz” – mondta a professzor.
A rendszeres mozgás az agy öregedésének legnagyobb ellenszere
Színesebb étrended
Az agy számára vannak különösen fontos vitaminok. Ilyen például a B12-vitamin, ami leginkább húsokban található. Vegetáriánusként érdemes táplálékkiegészítő formájában pótolni. Ahogy november és március között a D-vitamint is (hiszen olyankor nem jutunk hozzá természetesen a napfényből), ami szintén elengedhetetlen az agy számára: erre a vitaminra az agy memóriáért és tanulásért felelős részeiben külön receptorok vannak.
Emellett az omega-3 és -6 zsírsavak egyensúlyára is figyelnünk kell. Előbbi gyulladáscsökkentő (és segít az agy élesen tartásában), utóbbi azonban gyulladást okoz. Tippelj, melyikből eszünk manapság túl sokat! Ahhoz, hogy a túlzott omega-6-bevitelt balanszírozzuk, több omega-3-zsírsav tartalmú, fűvel etetett marhát, szardíniát és lazacot kell fogyasztani.
Rendszeres szex
A középkorú agy számára igazi öregedésgátló a rendszeres szex. Mégpedig azért, mert az orgazmus dopamin, oxitocin és szerotonin hormonokat szabadít fel. „Patkánykísérletek során kiderült, hogy a rendszeresen szexelő állatoknál folyamatosan új agysejtek termelődtek” – magyarázta Goodwin professzor. Az 50 év felettiek szexuális aktivitását vizsgáló emberkísérletekben a rendszeres szexuális életet folytatóknak jobb emlékei voltak.
Azonban akik igazán jól teljesítettek, azok a közeli, szerető kapcsolatban lévők, náluk ugyanis fejlődött a verbális gördülékenység, az érvelési és matematikai készségek. A kapcsolaton belüli rendszeres szex nemcsak az új idegsejtek létrehozásában hasznos, hanem egyszerre pipálja ki a fizikai aktivitást és a szocializálódás pontját is.
