Két kérdés, ami leleplezi az Alzheimer-kór korai jeleit a neurológus szerint

2024. június 13.
Tegyük fel magunknak és válaszoljunk erre a két kérdésre, és a neurológus szerint kiderül, vajon megjelentek-e nálunk is az Alzheimer-kór korai jelei.
Alzheimer-kór két kérdéssel felfedezhető a neurológus szerint
  • Magyarországon legalább 250 ezer ember szenved Alzheimer-kórban.
  • Kettőből egy betegnél csak az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumában derül ki, hogy egyáltalán beteg.
  • Dr. Richard Restak neurológus egyszerű módszere két kérdésből áll, és segít felfedezni az Alzheimer-kór korai jeleit.

Ahogy sok más betegségnél, az Alzheimer-kórnál is igaz: minél hamarabb felfedezik, annál jobban és annál tovább kézben tartható a betegség a súlyos tünetek elhatalmasodása előtt. Ezért fontos, hogy felfedezzük az Alzheimer-kór korai jeleit.

Dr. Richard Restak neurológus két olyan kérdést vázolt, mellyel akár saját magunknál is észrevehetjük az Alzheimer-kór vagy demencia korai jeleit.

Hirtelen változás a viselkedésben

„Aggodalomra ad okot, ha feledékennyé válunk, nehezen találunk bizonyos szavakat, eltévedünk, vagy korábban magától értetődő tevékenységek komoly kihívást jelentenek. Az ilyen változások a viselkedésben, személyiségben, Alzheimer-kórra utalhatnak” – mondta a neurológus.

„Amikor felnőttkorba érünk, a viselkedésünk szabályossá válik, kiszámíthatóvá, amit mindenki észlel a környezetünkben. Ha a szokásaink megváltoznak hirtelen, az intő jel – tette hozzá. – Az Alzheimer-kór és egyéb demenciával járó betegségek megzavarják ezt a szabályosságot és kiszámíthatóságot.” De hogyan lehetünk biztosak benne, hogy ez történt? A neurológus szerint a megfelelő kérdésekkel fényt deríthetünk erre.

Alzheimer-gyanú esetén ezeket a kérdéseket tegyük fel

Ha azt tapasztaljuk, hogy kibillent a szokásos egyensúlyából ismerősünk, vagy mi magunk, érdemes ezt a két kérdést feltennünk, mert Alzheimer-kór gyanúja is fennállhat:

  1. Változást látunk az adott személy viselkedésében?
  2. Voltak már máskor is problémák az emlékezőképességével?

A látványos vagy szokatlan viselkedés mindig gyanús a neurológus szerint. „Ha a válasz a kérdésekre igen, és ez a megváltozott viselkedés befolyásolja a mindennapi életet, tevékenységeket, másokkal való kapcsolatot, még nagyobb a baj” – tette hozzá Dr. Richard Restak.

A korral „az ismétlődő és érzelmi kifejezéseink (kiabálás, agresszív viselkedés, beleértve a fizikai bántást) ritkán jelennek meg derült égből. Ha ez mégis megtörténik, nagy eséllyel demenciáról van szó.

Forrás: Marie Claire France, fotó: Unsplash, Getty Images