Kevés olyan szingli van a világban, aki nem próbált volna ki legalább egy randiappot egyszer az életében, és mindenkinek van legalább egy saját vagy ismerőstől hallott szaftos története a híres-hírhedt Tinderről, Bumble-ról, Hinge-ről, Badooról és társairól. A személyes ismerkedést már javarészt felváltották ezek az alkalmazások, ahol szinte bármit megtudhatsz a másikról a profilja alapján még a bemutatkozás előtt, a horoszkópjától kezdve egészen addig, hogy ki az a fiktív vagy élő személy, akit szívesen elvinne vacsorázni. Zötyögősen induló első beszélgetések, beköszönős GIF-ek és kertelés nélküli booty callok (szexrandira hívás) váltották fel az élő beszélgetéseket, érintéseket és pillantásokat, az első randin pedig még azt sem tudjuk, hogy milyen a másik illata, a hangja, vagy egyáltalán tetszik-e nekünk a kisugárzása. És ha mégsem érdekel minket az illető? Nos, akkor egyszerűen csak ghostoljuk és indítjuk a következő beszélgetést.
Az éveken át tartó hatalmas hype után úgy tűnik, a fiatalok körében lassan leáldozóban van a randiappok ideje. Dehát ez nem is meglepő, hiszen a Z generáció a kapcsolatokat és a szexualitást tekintve szinte többet élt bármely másik nemzedéknél. A fiatalok kiégtek a futószalagon érkező kalandoktól, és egyre többen vágynak a lassan és biztonságosabban kialakuló emberi kapcsolatokra, a szexualitás terén pedig a minőséget helyezik előtérbe a mennyiséggel szemben.
2020 márciusában, amikor a videohívások között ütöttük el a kanapén töltött időt, úrrá lett rajtunk a magánytól való félelem és az unalom. Könyveket olvastunk és végigdaráltuk az összes netflixes sorozatot, de még így is hamar eljött az a pont ebben az ingerszegény környezetben, amikor mindez kevésnek bizonyult. Kapcsolódni akartunk másokhoz és olyan érzelmekre vágytunk, amiket az otthonunk falai között nem találtunk meg.
Az Európai Egyetem tanulmánya szerint a bezártság alatt 13,5%-kal nőtt a társkereső alkalmazások felhasználói közössége. De azóta mégis megváltozott valami a párkeresési szokásaink terén, hiszen a járvány éppúgy útját állta a gyorsan fellángoló és hamar kialvó szerelmeknek, mint az egyéjszakás kalandoknak, és a szingliknek egyre nagyobb igényük lett a lassabban kialakuló, de biztosabb lábakon álló kapcsolatokra.
Annak ellenére, hogy a másfél éves korlátozások után a fiatalok vágynak az éjszakai életre, 53%-uk a saját bevallása szerint fél attól, hogy flörtöljön az éttermekben, bárokban és éjszakai klubokban. Az AdoptaUnTío.es spanyol slow dating applikáció által készített tanulmány szerint 68%-uk azt feltételezi, hogy a párkeresés már soha nem lesz olyan, mint korábban, aminek fő oka a fertőzésektől való félelem és a másik fél higiéniai szokásaival kapcsolatos bizonytalanság. Az aggodalom akkora, hogy a megkérdezettek 74%-a fontosnak tartja, hogy kapcsolata megfeleljen a biztonsági és higiéniai intézkedéseknek, 79%-uk pedig azt állítja, hogy a randiappokra továbbra is kulcsfontosságú eszközként tekintenek a társkeresés terén.
Mennyiség helyett minőség
De mi is az a slow dating? Egy olyan megközelítése az ismerkedésnek, ami a lassabb, tartalmasabb randikat és a közös érdeklődési köröket helyezi előtérbe, a személyiséget pedig fontosabb tényezőnek tartja a külsőségeknél. Az új forgatókönyv szerint az eldobható viszonyok már nem vonzóak, inkább a lassabban fejlődő, de szilárd(nak tűnő) alapokon nyugvó kapcsolatokat keresik a fiatalok. A hosszú ideig tartó flörtölős időszak egyre nagyobb érdeklődést vált ki bennünk a másik ember iránt, felváltva ezáltal a hookup culture-t, beleértve a szórakozóhelyeken felszedett egyéjszakás kalandokat, amit a felmérésben résztvevő fiatalok csupán 22%-a csinál rendszeresen.
Megmentheti a szerelmi életedet
A társkereső appoknak köszönhetően túltelítődött a randipiac. Számtalan lehetőségünk van, mindig lehetőségünk van egy szexibb, egy jobb partnert találni. Persze nagyszerű, hogy lényegében azzal találkozhatunk és feküdhetünk le, akivel csak akarunk, de éppen ebben sérülünk. A kapcsolatok egyre sekélyesebbé válnak és ahelyett, hogy elegendő energiát fektetnénk egy olyan emberbe, akivel egyébként működtetni tudnánk egy viszonyt, inkább a felszínen ragadunk. És az eredmény? Természetesen kiégünk, arcon csap a valóság és elkezdünk valami többre, jobbra vágyni.
„A lassú randevúzás nem új keletű jelenség, de gyökeresen más érzést kelthet azok számára, akik az elmúlt években időszakosan vagy gyakran használták a társkereső alkalmazásokat” – mondja Kate Balestrieri pszichológus. „Lényegében azon van a hangsúly, hogy egyszerre kevesebb emberrel ismerkedj, így jelen lehetsz velük – és ami még fontosabb, magaddal –, és alaposan felmérheted a kapcsolat minőségét.” Balestrieri szerint a profilok – hiába egy élő, lélegző ember áll mögöttük – digitalizált tárgyakká váltak, akiket arra használnak, hogy orvosolják a magány, az alkalmatlanság vagy a kilátástalanság érzését.
A slow dating előnyei
A legjelentősebb különbség a slow dating és az ismerkedés egyéb formái között az a képesség, hogy éberen kell figyelnünk a másik emberre. „Minél több emberrel beszélsz, minél több embert húzol jobbra, minél több embert szedsz fel és minél több emberrel randizol, annál kevésbé tudsz hozzájuk kapcsolódni” – mondja Balestrieri, aki szerint a jelenlét és az éber figyelem abban segít, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, és felismerjük, mi és ki a jó nekünk.
A slow dating a demiszexuálisok, vagyis azok számára is ideális, akiknek érzelmi és intellektuális kötődésre van szükségük a szexuális vonzalomhoz. Általa ugyanis lehetőséget kapunk arra, hogy alaposabban megismerjük a másikat, miközben mi is felfedhetjük a személyiségünk mélyebb aspektusait. Az intimitás terén is kisebb lesz rajtunk a nyomás, mivel a slow dating nem az alkalmi kapcsolatokról szól, hanem arról, hogy kitapasztaljuk, hogy a másik hosszú távon is potenciális partnerünk lehet-e.
A slow datingnek is vannak hátrányai
„Fusztráló lehet lassítani, és kevesebb emberrel találkozni komolyabb szándékkal, mert ha nem sikerül, úgy érezhetjük, hogy vesztegettük az időnket” – mondja Balestrieri. „Ez azonban egy kicsit hamis dilemma, mert ha nem állsz készen arra, hogy valakire valóban odafigyelj, előfordulhat, hogy az illetővel (vagy többekkel) vesztegeted az időt, mielőtt rájönnél, hogy nem passzoltok össze.”
Ha pedig ennél is tovább akarunk menni, a slow dating bizony szembesíthet minket egy sor olyan érzéssel, amit alaposan elástunk a lelkünk mélyére, és a randikkal, illetve a társkereső appok által nyújtott felszínes viszonyokkal próbáltunk elkerülni. „Bár eleinte kényelmetlen lehet, ha hajlasz rá, segít újrakeretezni, hogyan látod magad és azt, ahogyan ismerkedsz” – mondja Balestrieri, aki úgy látja, hogy a slow dating segít megváltoztatni annak dinamikáját, hogy kit engedünk be az életünkbe, és megalapozni a kifizetődőbb és egészségesebb kapcsolatokat.
De az, hogy neked is érdemes-e kipróbálnod a lassabb, megfontoltabb ismerkedést, kizárólag attól függ, hogy pontosan mire van szükséged. Ha mélyebb kapcsolatokat és romantikus partnert keresel, akkor feltétlenül! De ha életed legvadabb nyarára készülsz, akkor valószínűleg nem most jött el számodra a slow dating ideje.
Fotó: Getty Images