- Dániában a legboldogabbak a 60 éve felettiek.
- Több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a dán emberek boldogan élnek.
- Az északi országok általában elől végeznek a boldogságot mérő rangsorokban.
Dánia rendszeresen előkelő helyen szerepel az országok boldogságát mérő rangsorokban. Nem történt ez másként idén sem: Dánia a 60 év felettiek körében az első helyet szerezte meg, és összességében a második helyen áll (Finnország mögött).
Természetesen ez nem azt jeleni, hogy minden egyes dán ember a nap 24 órájában boldognak érzi magát, viszont az országban uralkodó társadalmi normák nagyban megkönnyítik, hogy a lakosok jól érezzék magukat a bőrükben.
Az alábbiakban szakértők veszik sorra, milyen tényezők állhatnak a idősödő dánok boldogsága mögött, valamint azt is elárulják, mi hogyan tudnánk tanulni tőlük.
A skandináv jóléti állam nagyban hozzájárul a dánok boldogságához
„Azt hiszem, a bizonyítékok elég egyértelműek… nagyobb valószínűséggel leszünk boldogok, ha jóléti államban élünk, mint ha nem” – mondta Søren Harnow Klausen, a Dél-Dániai Egyetem Kultúratudományi Tanszékének filozófiaprofesszora.
Bár vannak előnyei és hátrányai ennek a rendszernek, összességében nagyobb anyagi szabadságot biztosít az állampolgároknak. Az oktatás, beleértve a főiskolát is, ingyenes, akárcsak az egészségügyi ellátás és az ápolás, mondta Klausen.
„Ráadásul minden idős dán állampolgár alapvető szükségleteit a kormány által biztosított nyugdíj fedezni tudja” – tette hozzá Lars Larsen, az Aarhusi Egyetem pszichológia és viselkedéstudományok tanszékének professzora.
„Ha ezek az intézkedések egy országban hiányoznak, az nagyban tudja korlátozni az idősek szabadságát” – mondta Klausen.
Emellett Larsen szerint Dánia pénzügyileg is erős, alacsony a korrupció szintje, miközben az emberek várható élettartama magas. Mindez ugyancsak elősegíti, hogy az emberek boldogságszintje magasabb legyen.
„Egy másik dolog, ami nagyon fontos, az a boldogság egyenlősége, és ez Dániában magas” – magyarázta Larsen. „Nehezebb boldognak lenni, ha mások nem azok, és ezért van az, hogy egyes gazdag nemzetek nem érnek el olyan magas pontszámot, mint amilyet várnánk.”
Ez azt jelenti, hogy egy adott ember hiába lesz jómódú és él egy jómódú országban, ha azt látja, hogy egy embercsoportnak rossz körülményei vannak az országban, és senki nem tesz semmit azért, hogy ez változzon, az az ő boldogságára is rányomja a bélyegét. Ez lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államok soha nem szokta vezetni ezeket a listákat. „Egyszerűen azért, mert az emberek nem olyan egyenlőek, és nem számíthatnak jólétre, ha nem megy jól nekik” – mondta Larsen.
A skandináv jóléti állam nagyban hozzájárul a dánok boldogságához
A dániai idősek olyan dolgokkal foglalkoznak, amikhez kedvük van
„Általánosságban elmondható, hogy ami a leginkább kielégítő és ami a legtöbb boldogságot adja az embereknek, azok az úgynevezett belső javak” – mondta Klausen. Ezek olyan dolgok, amelyek kielégítik az ember belső igényeit és szükségleteit, és nem feltétlenül olyanok, amelyek segítenek valakinek előbbre jutni az életben.
„Belső értéket képvisel például a saját érdeklődési köröd fejlesztése vagy kiélése, nem olyasmi, amit kényszerből csinálsz, hanem amit tényleg szeretsz csinálni” – mondta Klausen. Ez jelenthet utazást, túrázást, múzeumlátogatást vagy bármit, amit az emberek élveznek.
A szabadság, hogy azt tehetik, amit akarnak, szintén része ennek. „Amikor megszabadulsz bizonyos felelősségektől, könnyebb megőrizni a szabadságot” – mondta Larsen. Ha az idősebbeknek nem kell a munkára, a gyerekek vagy a beteg szülők gondozására koncentrálniuk, úgy tölthetik az idejüket, ahogyan szeretnék.
Dánia egészében véve nem túlságosan ambiciózus – és ez jó dolog
„Sok kultúrában normális dolog, hogy az ember többet, többet, és még többet akar (gondoljunk csak az amerikai álom eszméjére!), de Dánia nem ilyen hely” – magyarázta Klausen.
„A dán kultúra nagyon egalitárius, és nem rendkívül ambiciózus” – mondta. Ezt gyakran megkérdőjelezik más országok – jegyezte meg –, akik csodálkoznak, hogy sok dán nem „lő a csillagokra”, de a dán kultúrában normális, hogy az ember azért dolgozik, hogy fejlessze magát és a körülötte lévő dolgokat, de egy bizonyos ponton abbahagyja ezt.
„Egy kicsit lazítani is kell” – mondta Klausen, hozzátéve, hogy ezt a gondolkodásmódot néha kritizálják, és lehetnek hátrányai, de úgy tűnik, hogy a boldogság szempontjából is kifizetődő.
De a dán társadalom is nagyon bizalomgerjesztő – jegyezte meg. Az emberek tudják, hogy megbízhatnak a szomszédaikban, az utcán elhaladó emberekben és a hatóságokban – ugyanez a világ sok más helyéről nem mondható el. A bizalmatlanság „nem segíti a boldogságot, inkább haragot és a szorongást idéz elő” – mondta Klausen.
Fotó: Getty Images Forrás: Buzzfeed
