A fogorvos is felismerheti, ha cukorbeteg vagy – elmondjuk, hogyan

2024. november 17.
A fogorvosok is segíthetnek a 2-es típusú cukorbetegség korai jeleinek felismerésében, derült ki egy új kutatásból. A kutatás eredményeivel a rutinszerű szájüregi cukorbetegség-szűrést szeretnék hitelesíteni.

A Haleon által finanszírozott és az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kutatóintézetének támogatásával létrejött kutatás is rávilágít, hogy a cukorbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában, és széles körben ismert, hogy szoros kapcsolatban állhat a súlyos ínybetegségekkel (parodontitis). Becslések szerint 74 millió felnőtt (a férfiak 11,9 százaléka és a nők 10,9 százaléka) és mintegy 300 000 gyermek és serdülő él cukorbetegséggel a WHO Európai Régiójában, ahol az 1-es típusú cukorbetegség mértéke a legmagasabb a világon. Ennek következménye, hogy a cukorbetegség okozta halálozások száma egyre növekszik, és az előrejelzések szerint 2005 és 2030 között ez a szám megduplázódhat. A betegség mértéke a népesség elöregedése és a kockázati tényezők egyre nagyobb gyakorisága miatt növekszik: becslések szerint 2045-re minden tíz európai emberből egy cukorbetegséggel fog élni.

Magyarországon a regisztrált cukorbetegek száma az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, 2021-re pedig elérte az 1 109 071 főt. Minden hatodik magyar embert érint, ráadásul a 65 év felettieknek több mint az egyharmadát.

Cukorbetegek diagnózis nélkül

Becslések szerint azonban a cukorbetegségben élők közül minden harmadik ember hivatalos diagnózis nélkül marad, és a betegek fele kezelést sem kap. Ennek hosszú távú eredménye lehet, hogy a cukorbetegség-szövődményekhez vezet, sőt akár a beteg halálát is okozhatja. A 2-es típusú cukorbetegség felismerésének javítása érdekében a Haleon támogatja az INDICATE-2 kutatást, amelynek célja a fogorvosi vizsgálatok során végzett rutinszerű cukorbetegség-szűrés hitelesítése és népszerűsítése.

„Fogkrémgyártóként nem csak az a feladatunk, hogy a legmagasabb minőségű termékeket kínáljuk, hanem az is, hogy elősegítsük a megelőzést és a megbízható edukációt. Így reméljük, hogy a kutatás eredményei segítenek egy olyan új ellátási rendszer kialakításában, amely a szájhigiénés szakemberek szaktudását kihasználva több cukorbetegséget azonosít és kezel proaktívan. A kutatás hozzájárulhat ahhoz is, hogy felhívjuk a figyelmet a szájhigiénia és az általános egészségi állapot közötti összefüggésre. Ez pedig összhangban van a Haleonnál kitűzött célunkkal, hogy jobb mindennapi egészséget biztosítsunk, mindezt emberséges hozzáállással” – mondta Lember Szilvia, a Haleon magyarországi igazgatója.

A kutatást a Birminghami Egyetem tudósai vezetik, és támogatást kap az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézetének (NIHR) Birminghami Biomedikai Kutatóközpontjától is. A kutatás a Diabetes risk assessment in Dentistry Score (DDS) nevű új rendszer kifejlesztésére összpontosít, amelyet a fogorvosok használhatnak majd munkájuk során a prediabétesz és a cukorbetegség felismerésére.

Ez az izgalmas együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának tényleges gyakoriságát” – mondta Zehra Yonel Phd, az INDICATE-2 társvezető kutatója.

A cukorbetegek kezelése a fogorvosi rendelőben is elkezdődhet

A Haleon és a NIHR finanszírozásának köszönhetően az INDICATE-2 50 fogorvosi rendelővel fog együttműködni Angliában és Skóciában, hogy több mint 10 000 betegen végezzenek el szűrést. Céljuk, hogy olyan ellátási módszert dolgozzanak ki, amely segíthet abban, hogy sokkal több, korábban nem diagnosztizált cukorbeteg jusson diagnózishoz, majd kezeléshez az Egyesült Királyságban.

Iain Chapple MBE professzor, a Birminghami Egyetem Fogorvostudományi Karának parodontológiai professzora és a helyreállító fogászat szakorvosa, az INDICATE-2 társvezető kutatója elmondta: „a Haleon által finanszírozott kutatás nagyon izgalmas. Lehetővé teszi számunkra, hogy a kétlépcsős modellt az Egyesült Királyságban rutinszerűen fogorvosi rendelőkben kezelt betegeken végezzük, és teszteljük a továbbirányítási rendszert, melynek köszönhetően a nagy kockázatú betegek háziorvosukhoz kerülnek pontos diagnózis és kezelés céljából.”

Fotó: Getty Images