- A reakcióidőnk sokat elárulhat általános egészségügyi állapotunkról, sőt, akár várható élettartamunkról is.
- A reakcióidőnk 30 éves kor felett az évek múlásával fokozatosan romlik, de sokat tehetünk azért, hogy a megfelelő szinten tartsuk.
- Egy egyszerű, házi gyorsteszttel könnyedén tesztelheted a reakcióidődet.
Amikor az egészségünkről gondolkodunk, valószínűleg ritkán jut eszünkbe a reakcióidőnk kérdése, pedig a mindennapokban kiemelt fontosságú jellemzőről van szó. A reakcióidőnk segíti a teljesítményünket, és az éles szituációkban, esetleges vészhelyzetekben is rengeteg múlhat rajta.
Nagyjából harmincéves kor felett a reakcióidőnk fokozatosan romlik, vagyis egyre lassabban reagálunk az új ingerekre. Ez pedig egy nagyon fontos mutató egészségünk szempontjából is!
Simon Cox, a University of Edinburgh professzora, aki az agy és a kognitív képességek öregedését kutatja, hangsúlyozza, bizonyos emberek alapvetően gyorsabbak lehetnek másoknál, hiszen a genetika itt is szerepet játszhat. Szerinte viszont fontos látni, hogy a reakcióidő csökkenése az öregedéshez köthető kognitív funkcióvesztés mutatója lehet. Szerinte reakcióidőnk fontos indikátora lehet agyunk egészségének, és kognitív képességeink állapotának – épp ezért érdemes lehet tesztelnünk magunkat.
Így tesztelheted a reakcióidődet otthon
A reakcióidő tesztelésének legegyszerűbb és legpraktikusabb módja az úgynevezett vonalzós teszt. Az elvégzéséhez értelemszerűen szükségünk lesz egy vonalzóra és egy családtagra, aki segít nekünk.
Ha meg akarjuk mérni a reakcióidőnket, kövessük az alábbi lépéseket.
- Üljünk le egy székre egy asztal mellé, a kezeinket pihentessük meg az asztalon úgy, hogy a csuklónk már lógjon túl az asztal szélén (így stabilizálhatjuk a kart).
- A kezünket az „élére” fordítva tartsuk úgy, hogy a hüvelykujjunk felfelé nézzen.
- Kérjük meg partnerünket, hogy a vonalzót tartsa a kezünk fölé vertikálisan úgy, hogy a nullás jelzés éppen a hüvelykujjunk felett helyezkedjen el.
- A partnerünknek ezután az a feladata, hogy figyelmeztetés nélkül elengedje a vonalzót, nekünk pedig az, hogy a lehető leggyorsabban elkapjuk.
- A szám, ahol sikerült megfognunk a vonalzót, jelzi majd a reakcióidőnket!
Általánosságban véve elmondható, hogy az átlagos reakcióidővel rendelkező emberek 15,9 és 20,4 cm között kapják el a vonalzót. A 7,5 cm-nél kisebb érték rendkívüli eredménynek számít, a 7,5 cm és 15,9 cm közötti átlag felülinek, míg a 20,4 feletti átlagon alulinak, a 28 cm-nél is nagyobb pedig kifejezetten gyengének.
Mit árul el rólunk a reakcióidőnk?
De mégis mennyiben lehet informatív ez az eredmény? A közelmúlt kutatásai alapján úgy tűnik, hogy szignifikáns összefüggés lehet a reakcióidőnk és az öregedés okán kialakuló problémák vagy súlyos betegségek miatti elhalálozás között. A lassú, gyenge reakcióidővel rendelkező személyeknél magasabb lehet a stroke vagy a légzőrendszeri betegségek kockázata, de a koszorúér-betegségek és a korai demencia szempontjából is veszélyeztetettebbek.
Sőt, az is kiderült, hogy a lassabb reakcióidővel rendelkező személyeknél magasabb a kockázata az időskori balesetek (esések) előfordulásának, és könnyebben elveszíthetik az önálló életvitelre való képességüket.
Cox szerint azonban fontos látni, hogy egyetlen reakcióidő-teszt még nem árul el mindent az egészségünkről, hiszen reakcióidőnkben a genetikánk, a személyiségtípusunk és az életmódunk is szerepet játszhat. Épp ezért a szakember szerint sokkal fontosabb az, hogy időről időre elvégezve a tesztet, saját magunkhoz képest figyeljük meg a reakcióidőnket.
Ha idővel látványos romlást érzékelünk, érdemes lehet orvoshoz fordulni, és alaposabban ránézni egészségi állapotunkra.
Forrás: BBC Fotó: Getty Images
