- Szerencsére nem a demencia okozza, hogy folyton elfelejtjük, hol hagytuk a kulcsunkat, telefonunkat vagy más hétköznapi tárgyainkat.
- A pszichológus elmondta, hogyan javíthatunk a helyzeten, hogy ne kelljen minden indulás előtt valamit őrülten keresnünk.
- Az emberek 90 százalékával megesik, hogy rendszeresen elfelejti, hol hagyta bizonyos gyakran használt dolgait.
Az IPSOS tanulmányából nem csak az derült ki, hogy az emberek 90 százaléka rendszeresen elfelejti, hol tette le hétköznapi tárgyait, de az is, hogy a három leggyakrabban elvesztett dolog a kulcs, telefon és valamilyen ruhadarab. De azt tudtuk, hogy ez a fajta feledékenység kifejezetten jó az agyunknak?
Megan Sumeracki és Althea Need Kaminske pszichológusok vizsgálták a hétköznapi feledékenység jelenségét. „Bizonyos fokú feledékenység teljesen természetes. Az agy számára így válik lehetségessé, hogy több általános jellegű információra emlékezzen” – mondták a kutatók.
Felejtés, az emlékezés szerves része
Az emlékezés mechanizmusát a feledés is alakítja. Ha nagyon gyakran tesszük máshova a különböző dolgainkat, ez hozzájárul, hogy az agyunk és az emlékezőképességünk megfelelően működjön.
Az emlékezés ugyanis nem egyszerűen a különböző emlékek gyűjteménye. Inkább egy olyan rugalmas tárként kell tekintenünk a memóriára, amit a különböző cselekedeteink, beleértve a felejtést is, folyamatosan újraírnak és átalakítanak.
„A memóriánk akkor tudatosul leginkább, amikor valamilyen összetett emléket próbálunk felidézni. Emiatt is van, hogy az emlékezőképességgel kapcsolatos gondolataink kissé előítéletesek. Például rengetegszer kell keresnem a telefonom, a kulacsom és a kulcsaimat – magyarázta a pszichológus. – Valószínűleg senkit sem lep meg, ha azt mondom, hogy az emlékezőképességünket nem arra találták ki, hogy megjegyezze, hol van a telefonunk. Vagy a kulcsunk. Vagy a kulacsunk. Az emberek sokkal jobban megjegyzik az információkat, amikor valamilyen, a saját fizikai valójukhoz köthető forgatókönyv részeként dolgozzák fel” – folytatta Althea Kaminske.
Ha a túlélésünk azon múlik, hogy találunk-e vizet – a telefonunkat vagy kulcsunkat –, az agyunk sokkal inkább kihegyezetten működik a vízforrásokra, olyan helyekre, ahol lehet telefonálni. Az agyunk úgy van kitalálva, hogy azokat a valóban hasznos információkat sorolja előre, amelyek kellenek.
Memóriajavító technikák feledékenység ellen
Ha eddzük a memóriánkat feledékenység ellen, soha többé nem kell keresgélnünk a kulcsunkat
Ha elegünk van belőle, hogy folyton keresnünk kell a dolgainkat, edzhetjük is a memóriánkat. Ez segít abban is, hogy hatékonyabbak legyünk a munkában vagy jobban menjen a tanulás.
1. Ismétléses gyakorlás
Ennek a memóriafejlesztő módszernek az a lényege, hogy azt az információt, amit meg akarunk jegyezni, tudatosan elismételjük többször. Például ha érkezik egy új kolléga, és meg akarjuk tanulni a nevét, szólítsuk a teljes nevén olyan gyakran, amennyiszer csak alkalom adódik rá.
2. Diagram-módszer
A memóriánk imádja a mintázatokat. Ez az egyik leghatékonyabb módja az új információk elrendezésének. Ha van mintázat, sokkal kisebb erőbefektetés kell hozzá, hogy előhívjuk az emléket. A minta, amihez kapcsoljuk a megjegyezni kívánt dolgot, lehet vizuális vagy hallott is, a lényeg, hogy kapcsoljuk mindig az adott dologhoz.
Forrás: Marie Claire France, fotó: Unsplash, Getty Images
