- A tüdőrák jelenleg vezető halálok és a leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte.
- A tüdőrákos esetek 10–20%-át ma olyan betegek teszik ki, akik soha nem dohányoztak.
- Milyen környezeti ártalmaktól óvakodjunk, ha szeretnénk elkerülni a tüdődaganatot?
A tüdőrák jelenleg a leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, a daganatos betegségek között pedig vezető halálok. 2022-ben körülbelül 2,5 millió embernél diagnosztizálták a betegséget, és több mint 1,8 millióan bele is haltak.
A fiatal tüdődaganatos betegek soha nem dohányoztak
Bár a tüdőrákos esetek többsége továbbra is összefüggésbe hozható a dohányzással, a dohányzók száma évtizedek óta csökken világszerte. Nő viszont azoknak az eseteknek a száma, ahol soha nem dohányzott a páciens, mégis tüdőrákot diagnosztizálnak nála.
A tüdőrákos esetek 10–20%-át ma olyan betegek teszik ki, akik soha nem dohányoztak. Ők általában fiatalok, a 30-35 év közötti korosztályból kerülnek ki.
Más a tüdőrák típusa a nemdohányzók körében
Fontos különbség a diagnosztizált daganattípus. Az 1950-es és 1960-as évekig a tüdőrák leggyakoribb formája a laphámsejtes karcinóma volt – ez a típus a főhörgők hámjából indul ki és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.
Ezzel szemben a nemdohányzóknál (vagyis azoknál a betegeknél, akik soha nem dohányoztak) szinte kizárólag adenokarcinómát állapítanak meg. Mára ez a daganattípus a tüdőrák leggyakoribb formája mind a dohányzók, mind a nemdohányzók körében. Rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részén keletkezik, gyakran korábban lezajlott gyulladás nyomán, visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinomákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják.
Nőkben és nemdohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban, és a gyakorisága jelenleg is nő. Az adenokarcinóma a szűrős cigarettát fogyasztók körében is gyakran megjelenik.
A nemdohányzó nőket egyre jobban érinti a tüdőrák
A tüdőrákos esetek elszaporodtak a nemdohányzó nők körében is. Azok a nők, akik soha nem dohányoztak, több mint kétszer nagyobb eséllyel kapnak tüdőrákot, mint azok a férfiak, akik szintén nem dohányoznak.
A környezeti hatások mellett az is szerepet játszik a kialakulásban, hogy a nők tüdeje anatómiailag más, továbbá a genetikai mutációk (EGFR) is felelnek a tüdőrák kialakulásáért. Különösen sok ázsiai nő érintett.
Jelentősen javultak a túlélési esélyek
„Azoknak a betegeknek a medián túlélési ideje, akik ilyen mutációkat hordoznak, ma már több év” – magyarázza Andreas Wicki, a Zürichi Egyetemi Kórház onkológusa. „Vannak olyan pácienseink, akik több mint tíz éve részesülnek célzott terápiában. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy körülbelül húsz évvel ezelőtt a túlélés kevesebb mint tizenkét hónap volt.”
Jó hír tehát, hogy a betegek kilátásai folyamatosan javulnak. Elképzelhető azonban, hogy ez a tüdőráktípus idővel a betegség leggyakoribb formájává válik, pedig olyan kórképről van szó, amit korábban elsősorban az idős, dohányzó férfiaknak tulajdonítottunk. Alapjaiban változik meg a köztudatban a betegségről alkotott kép: az esetek többségében ma már nem a helytelen életmód miatt alakul ki a betegség.
A nemdohányzók körében is gyakori a tüdőrák, és a légszennyezettség okozza
Milyen környezeti tényezők növelik a tüdőrák kockázatát a nemdohányzók körében?
A szakértők szerint egyre sürgetőbb, hogy célzott megelőzési stratégiák szülessenek, hiszen nő a tüdőrákos esetek száma a nemdohányzók körében. Számos kockázati tényezőt azonosítottak.
A nemdohányzók körében az alábbiak növelik a tüdőrák kockázatát:
2. passzív dohányzás
3. főzés során keletkező füst
4. fa- vagy széntüzelésű kályhák használata rosszul szellőző helyiségekben.
Mivel a nők hagyományosan több időt töltenek zárt térben, különösen ki vannak téve az ilyen típusú beltéri légszennyezésnek.
A nemdohányzók körében is egyre gyakoribb a tüdőrák
A kültéri légszennyezés és a tüdőrák
A tüdőrák kialakulásáért felelő legjelentősebb környezeti tényező még mindig a kültéri légszennyezés, mely a dohányzás után a második vezető ok az összes tüdőrákos megbetegedés hátterében. Számos kutatás kimutatta, hogy azok, akik szennyezett levegőjű területeken laknak, nagyobb eséllyel halnak meg tüdőrákban, mint azok, akik tisztább levegőjű környezetben élnek.
Különösen veszélyes a PM2.5, az olyan szálló por, amelynek részecskemérete 2,5 mikronnál kisebb – ez a hajszál vastagságának körülbelül a harmincada. Ezek a részecskék leggyakrabban a járművek kipufogógázaiban és a fosszilis tüzelőanyagok égése során keletkeznek. Kulcsszerepet játszanak a tüdőrák kialakulásában.
Kutatások szoros összefüggést találtak a magas PM2.5-szint és a tüdőrák között azoknál a nemdohányzó pácienseknél, akik EGFR-mutációt hordoznak.
A klímaváltozás is hatással van a tüdőrák kialakulására
Az erdőtüzek kockázatának növekedésével bizonyos amerikai térségekben ismét emelkednek a légszennyezettségi és PM2.5-szintek. „Kimutatták az összefüggést az erdőtűznek való kitettség és a tüdőrákos megbetegedések számának növekedése között. Éppen ezért a szénről, kőolajról és földgázról való áttérés nemcsak a globális felmelegedés lassítása, hanem a levegőminőség javítása miatt is kulcsfontosságú” – nyilatkozta Christine Berg, nyugalmazott marylandi onkológus.
2021-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felére csökkentette az éves átlagos levegőminőségi határértéket a PM2.5-re vonatkozóan, vagyis szigorúbb megközelítést alkalmaz a részecskeszennyezéssel szemben. „Ennek ellenére a világ népességének 99%-a olyan területeken él, ahol a légszennyezés mértéke meghaladja az [új] WHO-határértékeket” – mondja Ganfeng Luo, a Lyonban működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) munkatársa.
Mi okozza a tüdőrákot, ha nem a dohányzás?
Az IARC (International Agency for Research on Cancer) egy 2022-es tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban 1100 embernél diagnosztizáltak légszennyezés következtében kialakult adenokarcinómát
„Ennek a ráktípusnak a kialakulásában rengeteg olyan tényező játszik szerepet, amelyeket még nem értünk teljesen” – mondja Harriet Rumgay epidemiológus, a tanulmány egyik szerzője. „További kutatásokra van szükség, hogy elkülönítsük az egyes hatásokat, megértsük például azt, hogy milyen hosszan kell légszennyezésnek kitenni ahhoz valakit, hogy tüdőrák alakuljon ki.”
Forrás: BBC Fotó: Getty Images
