- Vannak egészen szélsőséges esetei is annak, amikor valaki megőrül annak a hangjától, ha valaki rág.
- Mi a mizofónia és miért alakul ki?
- Tényleg intelligensebbek azok, akik mizofóniától szenvednek?
Általában már gyerekkorban megmutatkozik a mizofónia. Nem volt ez másként a most 29 éves Olgánál sem. Családja – és saját maga is – már akkor észrevette, hogy másként reagál a hangokra, amikor 8 éves volt. „Olyan érzés volt, mintha az életemre törnének – mondja. – Elég volt már az is, ahogy zörgött egy chipszes zacskó, és megfagyott a vér az ereimben.”
Évekig kerülte a mozikat, és volt, hogy egy 30 perces vonatúton hétszer váltott kocsit, csak hogy elkerülje a számára elviselhetetlen zajokat. Egy munkahelyét pedig három hónap után ott hagyta, mert többet sírt és pánikolt, mint amennyit dolgozott, az elviselhetetlennek érződő hangok miatt.
Mi okoz mizofóniát?
Vannak hangok, amelyek azonnal kiborítják a mizofóniás embereket: a túl hangos rágás, szürcsölés, a toll kattogása vagy akár a másik ember légzésének a hangja. Egy mizofóniás ember például az alábbi videótól már érzi, ahogy növekszik benne a feszültség:
Sokan azt hiszik, egyszerűen hisztis az illető, pedig a mizofónia egy létező neurológiai állapot, ami ráadásul sokszor roppant kimerítő és megnehezíti a mindennapokat.
A mizofónia nem túlérzékenység
A mizofónia nem a rossz hallásból ered, és nem is a túlzott érzékenység jele. A Scientific Reports tanulmánya szerint az érintettek agya bizonyos hétköznapi hangokat úgy kezel, mintha valódi fenyegetést jelentenének. Emiatt a legkisebb, tökéletesen hétköznapi zaj is óriásinak, élesnek, elviselhetetlennek tűnhet.
A kutatók négy fő okot azonosítottak:
- Érzelmi jelzés: az agy veszélyesnek címkézi a hangot, még ha objektíven ártalmatlan is.
- Figyelmi csapda: az agy rögzíti a zajt, és képtelen elengedni.
- Testi reakció: megemelkedik a pulzus, megfeszülnek az izmok, mintha támadás érne.
- Mély érzékenység: sok mizofóniával élő roppant kreatív és magas érzelmi intelligenciával rendelkezik.
A mizofónia tehát nem egyszerű hisztéria, hanem egy mélyebb idegrendszeri folyamat, amely felerősíti a hétköznapi hangokat és az azokra adott reakciókat.
Mit történik az agyban?
A Newcastle Egyetem és más brit intézmények kutatói 20 mizofóniás és 22 kontrollszemély – tehát nem mizofóniás ember – agyát vizsgálták MRI segítségével. A Current Biology folyóiratban megjelent eredmények szerint az érintettek agyában az a terület, amely összekapcsolja az érzékelést az érzelmekkel, túlzott aktivitást mutatott a triggerhangokra.
Dr. Sukhbinder Kumar kutató így fogalmazott: „Az érintettek agya túlműködik, de kizárólag akkor, amikor a triggerhangot hallják. A domináns érzelem a düh, amely természetes reakció lenne, viszont extrém módon felerősödik a kiváltó zajokra.”
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a hangfeldolgozásért és érzelmi kontrollért felelős agyterületek másképp kapcsolódnak össze az érintetteknél. Ez az eltérő idegi hálózat magyarázza a kiváltott erős érzelmeket.
Kreatívabbak és intelligensebbek a mizofóniás emberek?
A tudósok még egy érdekes dolgot találtak a vizsgálat közben. Megfigyelték, hogy a mizofóniával élők sok esetben kiemelkedően kreatívak. A kulcs az úgynevezett szivárgó érzékszűrés.
Ez azt jelenti, hogy az agy több információt enged be, és kevésbé képes kizárni a környezeti ingereket.
A mizofóniás agy kreatívabb és olyan összefüggéseket láthat, amit más nem
Dr. Darya Zabelina, a kutatás vezetője szerint „ha a megfelelő irányba tereljük ezeket az érzékenységeket, gazdagabb élményeket és mélyebb kreatív teljesítményt eredményezhetnek”.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a valódi, nagy kreatív teljesítmény inkább kapcsolódik a széles fókuszú, sok ingert befogadó gondolkodáshoz, mint a gyors ötletgeneráláshoz.
A mizofóniások agya ezért lehet képes olyan összefüggéseket is észrevenni, amelyeket mások figyelmen kívül hagynak.
Mit tehetünk, ha meg akarunk szabadulni a mizofóniától?
Bár jelenleg nincs hivatalos kezelési protokoll, a kutatók több ígéretes irányt vizsgálnak. Az egyik ilyen lehetőség az alacsony intenzitású, célzott elektromos stimuláció, amely képes lehet újrahuzalozni az érzelmi reakciókért felelős agyi kapcsolatokat.
Dr. Tim Griffiths, a Newcastle Egyetem és az UCL kognitív neurológusa így fogalmaz: „Most már bizonyítékunk van arra, hogy a misophonia valódi idegi eltéréseken alapul. Ez reményt adhat az érintetteknek.”
A mindennapokban azonban már most is működhetnek bizonyos megküzdési technikák, melyek csillapíthatják a hangérzékenységet:
- Mindfulness
- Meditáció
- Biztonságos és ingerszegény környezet kialakítása
- Kognitív terápiás módszerek
Összegzés
A mizofónia kutatása még mindig gyerekcipőben jár, és nincs rá egyszerű, gyors megoldás. De az új kutatások egyértelműen megmutatják: nem képzeljük, nem túlreagáljuk, nem vagyunk túl érzékenyek.
A mizofónia valós, mérhető és kezelhető jelenség. És ami talán még fontosabb: az agyunk épp azok révén, amik nap mint nap nehézséget okoznak, különleges kreatív képességekkel is megajándékozhat bennünket.
Forrás: BBC, Allergic to Sounds, Scientific Reports, fotó: Unsplash/Alyssa Jane, Getty Images
