- Miért jó, ha lefagyasztjuk a kenyeret, majd úgy pirítjuk meg?
- Stabilizálhatja a vércukorszintet a kenyér fagyasztása, majd pirítása.
- Nem csak a bélflórának tesz jót a kenyérnek ez a fajta tárolása, de a rövidláncú zsírsavak arányát is növelheti.
Az elmúlt évtizedekben sokat hallhattuk, hogy nem túl egészséges kenyeret enni. Ma már azért nem veszünk egy kalap alá mindenféle kenyeret. Ráadásul más jó hírrel is szolgál a tudomány.
Szerencsére egyre több a megnyugtató hír is a kenyérrel kapcsolatban. Nemcsak az számít, milyen kenyeret választunk, hanem az is, hogyan tároljuk. Egy meglepően egyszerű konyhai szokás ugyanis bizonyítottan támogathatja a bélflóránk egészségét és a vércukorszint egyensúlyát is.
Miért érdemes lefagyasztani a kenyeret?
Amikor a friss kenyeret lefagyasztjuk, majd felengedjük vagy megpirítjuk, a benne lévő keményítő szerkezete átalakul. Egy része úgynevezett rezisztens keményítővé válik. Ez az anyag különleges módon viselkedik: a vékonybélben nem bomlik le teljesen, hanem változatlan formában jut el a vastagbélbe.
Itt már nem gyors energiaként szolgál, hanem rostként működik. Ez azt jelenti, hogy táplálékot biztosít a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumok számára.
A lefagyasztott, majd pirított kenyér így gyakorlatilag egy prebiotikus hatású étellé válik, anélkül hogy bármit hozzáadnánk.
Nem is kell kiengednünk a lefagyasztott kenyeret, egyből tehetjük a pirítóba
Hogyan hat a vércukorszintre?
A rezisztens keményítő egyik legfontosabb előnye, hogy lassítja a szénhidrátok felszívódását. Ennek eredményeként a vércukorszint emelkedése egyenletesebb lehet, elkerülhetők a hirtelen kiugrások és az azokat követő visszaesések.
Kutatások szerint a friss kenyérhez képest a fagyasztott és pirított változat alacsonyabb glikémiás választ vált ki. Ez különösen előnyös lehet azok számára, akik szeretnék stabilabban tartani az energiaszintjüket, vagy tudatosan figyelnek a szénhidrátbevitelükre.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az egyéni reakciók eltérhetnek, ezért mindenképpen érdemes a saját testünk jelzéseit figyelni.
Mit jelent a kenyér fagyasztása a bélflóra szempontjából?
A bélrendszerünkben élő baktériumok számára a rezisztens keményítő értékes tápanyag. Amikor ezeket az anyagokat lebontják, rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, például butirát, propionát és acetát.
Különösen az úgynevezett butirát (másnéven vajsav) játszik kulcsszerepet, mivel a vastagbél sejtjeinek elsődleges energiaforrása. Segít fenntartani a bélfal épségét, támogatja az immunrendszer működését, és összefüggésbe hozható a gyulladásos folyamatok csökkenésével is.
Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a fagyasztási és újramelegítési ciklusok kedveznek bizonyos jótékony baktériumtörzsek, például a bifidobaktériumok elszaporodásának.
Hogyan tároljuk helyesen a kenyeret?
A módszer meglepően egyszerű, és lakberendezési szempontból is praktikus, hiszen csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
- Először is érdemes a friss kenyeret szeletelve lefagyasztani. Így mindig csak annyit veszünk ki, amennyire szükségünk van.
- A szeleteket jól záródó, fagyasztásra alkalmas tasakban vagy dobozban tároljuk, hogy megőrizzék az állagukat.
- Amikor ennénk belőle, nincs szükség kiolvasztásra. A kenyér mehet egyenesen a pirítóba vagy a sütőbe.
Tipp:
Ez a módszer fehér kenyérrel, teljes kiőrlésűvel, kovászos vagy rozskenyérrel is működik.
Összegzés
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kenyér fagyasztása nem csodaszer. Nem helyettesíti a változatos, rostban gazdag étrendet és az egészséges életmódot. Ugyanakkor egy könnyen beépíthető, tudományosan alátámasztott lépés, amely segíthet abban, hogy a mindennapi ételeink egy kicsit többet adjanak.
A bélflóránk egészsége nem egyetlen döntésen múlik, hanem sok apró szokáson. Ha ezek közé bekerül a tudatos kenyértárolás, már tettünk egy lépést a kiegyensúlyozottabb emésztés felé.
Forrás: Eating Well, fotó: Unsplash/Victoria Shes, Patrycja Jadach
