- 50 egészséges nő bevonásával készült egy japán vizsgálat, amiben a rózsaillat szürkeállományra tett hatását vizsgálták.
- A kutatók a hátsó cinguláris kéreg egyik területén figyeltek meg növekedést, de a vizsgálat nem mérte a résztvevők intelligenciáját vagy memóriateljesítményét.
- A rózsaillat demenciát megelőző hatása egyelőre nem bizonyított.
Az illóolajoknak gyakran tulajdonítanak különféle egészségügyi hatásokat, ám ezek közül nem mindegyiket támasztják alá megbízható kutatások.
A rozmaring illatát például több vizsgálatban is összefüggésbe hozták a kognitív teljesítmény javulásával. Egy 2003-as kutatásban a rozmaringillatot belélegző résztvevők egyes memóriafeladatokban jobban teljesítettek, ugyanakkor más mutatókban nem tapasztaltak egyértelmű javulást.
Most egy másik illat, a rózsa került a tudományos érdeklődés középpontjába. Japán kutatók azt vizsgálták, hogy a tartós szaginger az agy szerkezetében is mérhető változást idéz-e elő.
Mit mutatott a rózsaillatról szóló kutatás?
A Keisuke Kokubun és munkatársai által jegyzett tanulmány 2024-ben jelent meg a Brain Research Bulletin folyóiratban. A vizsgálatban összesen 50 egészséges nő vett részt. Közülük 28-an egy hónapon keresztül rózsaillóolaj illatát viselték a ruhájukon, a 22 fős kontrollcsoport tagjai pedig vizet kaptak ugyanerre a célra.
A kutatók a kísérlet előtt és után MRI-felvételeket készítettek a résztvevők agyáról, majd összehasonlították a szürkeállomány térfogatának változásait. Az eredmények szerint a rózsaillatot viselő csoportban az egész agyra vonatkozó szürkeállomány-térfogat, valamint a hátsó cinguláris kéreg egy részének térfogata is növekedett. Más vizsgált területeken nem találtak hasonló változást.
A kutatás a tartós illatinger és az agy szerkezete közötti lehetséges kapcsolatot vizsgálta. A szerzők szerint ez az első olyan tanulmány, amely ilyen összefüggést mutatott ki.
Mit csinál a hátsó cinguláris kéreg?
A rózsaillat az agy szerkezetére is hatással van
A kutatók által vizsgált agyterület, a hátsó cinguláris kéreg a memória és a különböző információk összekapcsolásának folyamataiban is szerepet játszik. Az agy ezen régiója azért is érdekes a tudomány számára, mert az Alzheimer-kór korai szakaszában megfigyelhető benne szerkezeti és működésbeli változás. Ebből azonban nem következik, hogy a rózsaillat képes megállítani vagy megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását.
A kutatás egészséges nők körében zajlott. Nem vizsgálta, hogy az agyi térfogatváltozás milyen hatással van a memóriára, a gondolkodásra vagy a későbbi demenciakockázatra. Azt sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a megfigyelt változás a rózsaillóolaj valamely összetevőjének köszönhető-e, vagy maga a tartós szaglási inger áll a háttérben.
Mit tudunk a rozmaring és más illóolajok hatásáról?
A rozmaring illatával kapcsolatban korábban is születtek olyan vizsgálatok, amelyek bizonyos kognitív feladatokban mérhető különbségeket találtak. Egy 2003-as kutatásban 144 egészséges felnőtt vett részt: a rozmaringillatnak kitett csoport egyes memóriafeladatokban jobb eredményt ért el, de más mutatókban nem mutatkozott egyértelmű javulás. Egy későbbi, 20 résztvevővel végzett vizsgálat a rozmaring illatából felszabaduló egyik vegyület, az 1,8-cineol szintjét is összefüggésbe hozta bizonyos kognitív feladatok eredményével.
Ezek a kutatások érdekes kiindulópontot jelentenek, de kis mintán készültek, és nem bizonyítják, hogy a rozmaringolaj hosszú távon javítaná a szellemi képességeket.
A levendula illatát elsősorban a relaxációval és a feszültség csökkentésével kapcsolatban vizsgálják. A borsmenta és a citrusfélék illatával kapcsolatban is születtek figyelemre és hangulatra vonatkozó kutatások, de az eredmények nem támasztják alá, hogy ezek az olajok önmagukban tartós kognitív fejlődést eredményeznek vagy demenciamegelőző hatással bírnának.
Így használjuk körültekintően az illóolajokat
Ha szeretjük a természetes illatokat, az illóolajok kellemes kiegészítők lehetnek az otthoni környezetben. Fontos azonban, hogy ne tekintsünk rájuk gyógyszerként vagy az agy egészségét garantáló eszközként.
Otthoni használatnál mindig kövessük a termék címkéjén szereplő adagolási és alkalmazási útmutatót. A tömény illóolaj közvetlenül a bőrre kerülve irritációt vagy allergiás reakciót válthat ki, ezért bőrön csak a megfelelően hígított, erre a célra készült készítményeket használjuk.
Az illóolajokat nem szabad lenyelni, a párologtatást pedig érdemes mérsékelten végezni. Ha fejfájást, köhögést vagy légúti irritációt tapasztalunk, hagyjuk abba a használatot.
Forrás: Nők Lapja, Brain Research Bulletin Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
