Egyre több szőlőt művelnek organikusan

2019. szeptember 21.
A világ borfogyasztása jelenleg nagyon kis mértékben növekszik – nagyságrendileg korrektebb megfogalmazás az, hogy stagnál. Vannak azonban bizonyos bortípusok, amelyek iránt dinamikusan nő az érdeklődés, és ezek egyikét jelentik a bioborok.

A minőségi borok készítésére koncentráló borászok egyetértenek: az, hogy milyen színvonalú lesz a bor, alapvetően a szőlőben dől el. Sokan még hozzáteszik: utána már csak az a feladatuk, hogy minél kevesebbet rontsanak ezen. Mitől lehet kiváló minőségű a szőlő?

Az egészséges, érett fürtök jelentik a kiindulópontot, a következő szintugrás a terméskorlátozással érhető el. Itt arról van szó, hogy a gazdák csökkentik az egy növényre jutó szőlőfürtök számát abból a tapasztalatból kiindulva, hogy ha kevesebb fürtöt kell beérlelnie egy tőkének, akkor azok a gyümölcsök több erőforráshoz jutnak, érettebbek lesznek.

Mi a következő lépés? Egyre több borász állapítja meg, hogy a sok kihívást jelentő, folyamatosan változó időjárási viszonyok között zsákutcát jelent a növényvédőszerek alkalmazása, hiszen kiszolgáltatottá teszi a nővényt. Nemcsak a betegségeknek való ellenállás javítása miatt, hanem a termőtalajok élettel, mikroorganizmusokkal való újbóli megtöltése érdekében is fordul egyre több borász az organikus szőlőművelés felé.

Közülük sokan vannak még, akik munkamódszereikben alkalmazkodnak a rendszerhez anélkül, hogy regisztrálnák magukat, de egyre többen megkezdik azt a hivatalos hároméves átállási periódust, amely után az adott szervezet által elismerten bioszőlőt állítanak elő. Sok organikus szőlőből készülő bor címkéjén ugyanakkor nem látjuk a „bio” feliratot. Ennek lehet az oka, hogy ez még egy engedélyeztetési folyamat saját előírásokkal, újabb adminisztrációs terhekkel.

Következzen három bor, amelynek alapanyaga organikusan művelt szőlőből származik:

Martinus – Tóhely Olaszrizling 2017

A Balaton-felvidéki Tagyon-hegyen található borászat története több mint tíz évvel ezelőtt indult. A Ruppert Márton által vezetett kis családi birtok 2013-ban kezdte meg az átállást az ökológiai szőlőművelésre. Fontos volt számukra, hogy az akkoriban lezajló telepítésekkel a földbe kerülő új szőlőtőkéket már az indulástól ily módon gondozzák. A Tóhely a pincészet első dűlős bora, amely tükrözi a szőlőfajta legszebb példáira jellemző elegáns visszafogottságot; aromavilágának felfedezésére érdemes időt szánni, inkább nyugodt őszi estékre ajánlanánk, mint bulibornak.

Hétszőlő – Tokaji Furmint 2017

A Hétszőlő Tokaj egyik meghatározó pincészete. Különlegessége, hogy területei nem szétszórtan, hanem egy tagban helyezkednek el, ez a földrajzi elhelyezkedés adta kompakt egység segítette őket abban, hogy már a rendszerváltást követő indulástól egyedi, természetközeli koncepció szerint műveljék szőlőiket. A teljes birtok hivatalos organikus átállása öt évvel ezelőtt indult. A 2017-es évjáratú száraz furmint feszes szerkezetét citrusos és sárga húsú gyümölcsös aromák egészítik ki, remek párosítás tartalmasabb saláták mellé.

Gere Attila Pincészet – Kopar 2016

Az ismert villányi pincészet 2014 óta minden saját szőlőterületén hivatalosan is ökológiai művelést folytat. Az átállás egyik fő képviselője a családban az alapító, Gere Attila volt, aki eredetileg erdész, így mindig sokat jelentett számára a természet értékeinek megóvása. Az ikonikus villányi bor, a Kopar 2016-os évjárata nemrég került a polcokra, és amellett, hogy gazdag, sötét bogyós gyümölcsösség és érett tanninok jellemzik, lendületes, élénk savak teszik élettelivé a bort. Ha egyszer kinyitjuk, megfelelően visszadugózva és hűtőben tárolva több napon át nyújt élményt, így jó barátja lehet a slow borfogyasztóknak.