A közösségi média és 24 órás hírciklus korában olyan mennyiségű információnak vagyunk nap mint nap kitéve, mint még soha a történelem során. Távoli katasztrófák, terrortámadások, háborúk híreit pörgetjük a mobilunkon, miközben lájkokkal próbáljuk ingatag lábakon álló önértékelésünket felturbózni. Annyi inger ér bennünket az online térben, amennyit az emberi szervezet egészen egyszerűen elviselni sem tud. Talán nem is csoda, hogy a National Institute of Mental Health adatai szerint csak az Egyesült Államokban évente a felnőttek 19,1%-a tapasztalja meg a szorongásos zavar valamilyen formáját (ez több mint 40 millió amerikai felnőttet jelent), életük során pedig 31,1%-a él át valamilyen szorongásos rendellenességet. És hogy hogyan küzdenek meg ezek az emberek a mindennapjainkat átitató folyamatos stresszel? A jó részük sehogy. Megküzdés helyett inkább bedobnak egy pirulát és megpróbálják elfedni a problémájukat. Adatok szerint az Egyesült Államokban 2020-ban 17 millióan enyhítették receptre felírt nyugtatókkal a szorongásukat.
A Netflixen néhány hete debütált Vedd be a gyógyszered: Xanax című dokumentumfilm a benzodiazepin hatóanyagú nyugtatók árnyoldaláról rántja le a leplet – arról, hogy miként vált mára egy teljes generáció gyógyszerfüggővé, és hogy milyen nem várt mellékhatásokkal kell megküzdeniük az érintetteknek.
Nem kizárólag amerikai probléma
A filmben ugyan kifejezetten az Egyesült Államokra koncentrálnak, a benzodiazepin-függőség valójában egy globális jelenség, ami nálunk, Magyarországon is gondot okoz. Zacher Gábor egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint mintegy 200 ezer magyar szenvedhet valamilyen gyógyszerfüggőségben, ebből 70 ezren lehetnek altató- és/vagy nyugtatófüggők. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg sokunk családjában lehet egy nagymama, aki úgy 30-40 éve nyugtatókon él – és aki nem is sejti, hogy ő valójában szerfüggő.
De miért pont a nagyi?
Kutatások megállapították, hogy a nők hajlamosabbak a szorongásra és az ezzel kapcsolatos gyógyszerszedésre. A jelenség visszavezethető a genetikára, a stresszkezelési nehézségeikre, és lehetséges, hogy a női szerepekkel is összefüggésben van. Szorongásuk orvoslására a nők hajlamosabbak a legális és kevésbé stigmatizált formákat választani – a gyógyszer pedig ilyen. De az alkohol esetében is hajlamosabbak a rejtőzködő ivásra, mert esetükben az alkohol stigmatizáltabb, mint a férfiaknál. Felmérések szerint az Egyesül Államokban a nyugtató, szorongásgátló gyógyszerek használata az idősebb korosztályban a legelterjedtebb.
Az első benzodiazepint 1960-ban hozták forgalomba, és rövid időn belül elképesztő sikert aratott: az 1970-es évekre a világon leggyakrabban felírt gyógyszerek a benzodiazepinek lettek. A benzodiazepinek az agyban fejtik ki hatásukat: fokozzák a GABA neurotranszmitter hatását a GABAA receptorokon, ami depresszív vagy nyugtató hatással van a központi idegrendszerre. Egyfajta fékként funkcionálnak az agyban, amely stressz esetén lassítja az idegátvitelt, ezáltal megnyugszunk tőle. Nem véletlenül olyan vonzók ezek a pirulák a mai rohanó, stresszes világban.
Ahogy a filmben is elhangzik, a benzodiazepin hatóanyagú nyugtatók valóban áttörést jelentettek az orvostudományban és megfelelően alkalmazva nagyon fontos gyógyszerek lehetnek például a pánikroham, a szociális fóbia, az egyéb szorongásos zavarok vagy a kényszerbetegségek kezelésében. A problémákat tehát nem maga a gyógyszer okozza, hanem a helytelen használat. Ezeket a szereket a szakértők szerint a lehető legrövidebb ideig kell(ene) szedni, maximum néhány hétig. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a világon emberek milliói maradnak rajta a gyógyszereken több évig, akár évtizedig is. A benzodiazepinek már két hónap után is képesek függőséget kialakítani úgy, hogy a használók ezt észre sem veszik. Az érintettek csak akkor szembesülnek saját függőségükkel, ha egyszer úgy döntenek, inkább elhagynák a szert. Ahogy a filmben megszólaló szakemberek és érintettek elmondták, több ennyi év gyógyszerszedés után olyan erős függés alakul ki a szervezetben, hogy a benzodiazepin megvonása rendkívül súlyos és veszélyes megvonási tünetekkel jár. Egy megszólaló férfinek például – aki több mint 30 évig volt benzodiazepin-függő – öngyilkossági gondolatai lettek leszokás közben, és csak egy hajszálon múlt, hogy nem vetett véget az életének. De öngyilkossági gondolatok nemcsak megvonási tünetként jelentkezhetnek. A gyógyszer hosszú távú szedésének is lehet ez az egyik mellékhatása a depresszió, ingerlékenység, és kognitív diszfunkció mellett. Sőt, ahogy a filmben is mondták, vizsgálatok azt mutatják, hogy összefüggés lehet a tartós benzodiazepin-használat és az Alzheimer-kór, illetve a demencia fokozott kockázata között.
Ne nyomjuk el, küzdjünk meg vele
Ahogy a filmben megszólaló szakértők elmondták, valójában nem velünk, szorongó emberekkel van a baj, hanem azzal a rohanó világgal, amiben élünk. A szervezetünkben jelentkező szorongás egy teljesen normális reakció a bennünket körülvevő abnormális környezetre. Az elsődleges probléma tehát a szorongást kiváltó okok jelentik, és amíg azokat nem tudjuk megoldani, addig nem fognak a tüneteink, panaszaink sem elmúlni. Fontos lenne látni, hogy benzodiazepinek egy pillanatig sem segítenek az alapproblémánk megoldásában, semmit nem gyógyítanak meg, csupán a megoldás látszatát keltik. Banálisnak tűnhet, pedig a filmben megszólaló szakértők is egyet értettek benne, hogy a valódi megoldás bennünk, emberekben rejlik. A legtöbb alvászavar vagy szorongás fokozatosan alakul ki, ha hajlandók lennénk idejekorán külső segítséget kérni, (pszichológus, pszichoterapeuta, kineziológus), ha a mindennapokban alkalmaznának nem gyógyszeres módszereket (konfliktuskezelés, problémamegoldás, sport, relaxáció) megúszhatnánk a gyógyszeres kezelést és annak nem kívánatos mellékhatásait. Ahelyett, hogy a könnyebbnek tűnő utat választanánk, és egyszerűen bedobnánk egy pirulát, nézzünk szembe a szorongásukkal, és szánjunk időt, illetve energiát a kiváltó okok feltérképezésére.
Fotó: Netflix
