Humor – a mellékhatások nélküli gyógyszer!

2018. április 23. |

Kutatások szerint a nevetés jót tesz az egészségnek és a várható élettartamot is meghosszabbítja. Vagyis panaszra is kevesebb az okunk, ha a nehezebb pillanatokban mozgósítható a humorérzékünk. Ráadásul sokféle humor létezik. Legyen az felhőtlen kacagást előidéző, szarkasztikus vagy netán provokatív, mind jó ellenszere lehet egy problémának.

A nevetés gyógyító erejét sokan alábecsülik. Ha úgy gondoljuk, hogy a humor komolytalan eszköz egy probléma elleni fellépésben, akkor ideje elgondolkodnunk, hogy talán túlzottan belemerevedtünk egy negatív szituációba. Holott jobb lenne megőriznünk a rugalmasságunkat, hogy többféle megoldási lehetőséget tudjunk kidolgozni.  A jó humorral rendelkező emberek egyébként is kevesebbet stresszelnek. Ez azért van így, mert játékos magatartásuk lehetővé teszi számukra, hogy több társadalmi kapcsolatot alakítsanak ki másokkal és pozitívabb hozzáállásuknak köszönhetően könnyebben lavíroznak át a nehézségeken.

A humor jelentőségét a terápiás ülések során sem szabad alábecsülni, mivel az oldottabb hangulat elősegíti a bizalomépítést és a terápiás szövetség kialakítását. Egyik kliensem, aki igen szkeptikus volt velem, rögtön az első alkalommal kijelentette, hogy ki nem állhatja a pszichológusokat és az efféléket. Erre azt válaszoltam, hogy én sem! Mivel általában véve nem kell elfogadni egy szakma összes művelőjét, de vannak olyan szakemberek, akik munkásságát inspirálónak és példaértékűnek tartom. Mindenesetre a kliensem eléggé megdöbbent a válaszomon, de így legalább meg is találtuk az első közös pontot. Ezt követően el kezdhettünk beszélgetni a korábbi negatív tapasztalatairól és hogy mit célszerű figyelembe vennem, ha a jövőben együtt dolgozunk.

Ne dramatizáljuk a drámát…

A humor hatásmechanizmusa, hogy segít eltávolodni a problémától, így a kliens a tehetetlen szenvedés helyett képes lesz megfigyelni a konfliktusos helyzetet. Ez elősegítheti a perspektíva váltást, vagyis, hogy másképp vélekedjünk egy adott szituációról és másként reagáljunk rá, mint korábban. Egy jó időben elsütött poén segít „dedramatizálni” a helyzetet, összezsugorítani a problémát, amelytől a kliens szenved. Természetesen nem szabad túlzásokban esni. A terapeutának nem célja, hogy minden ok nélkül a térdét csapkodja a röhögéstől, gondolván, hogy a páciens majd ettől jobb kedvre derül és mehet is haza. Tiszteletben kell tartani a kliens személyiségét, gondolkodásmódját, egyéni stílusát, etikai, vallási és családi hátterét, értékrendszerét, kommunikációs stílusát. Előfordul, hogy valaki egy nyomasztó gonddal jön el hozzám és a második vagy harmadik találkozás alkalmával már együtt tudunk nevetni a korábban megoldhatatlannak tűnő helyzeten. Egy pánikbeteg hölgy például, aki folyton attól rettegett, hogy rosszul lesz és elájul a hipermarketben eljött hozzám, hogy együtt kezdjük el feltérképezni a problémája működési mechanizmusát. Olyan kérdéseket tettem fel neki, amelyek nemcsak azt tették lehetővé, hogy jobban megértsük, mi is zajlik pontosan a lelkében, hanem amelyek teljesen váratlanok és meglepőek voltak számára. Ezzel nemcsak oldottuk a feszültséget, de a problémáját szinte abszurd megvilágításba helyeztük:

  • Mi lenne rosszabb számodra, egy Tescóban vagy egy Sparban összeesni? Van-e bármi különbség? Ha igen, micsoda?
  • Egyedül lennél vagy valakivel? Pároddal, gyerekeiddel?
  • Az üzleten belül hol lenne a legkellemetlenebb számodra összeesni? Az édesség osztályon, a hentesáru közelében vagy a mirelit pult környékén? Ha választhatnál, hol ájulnál el legszívesebben?
  • Mi történne akkor, ha elájulnál? Oda menne hozzád valaki? Vagy csak közömbösen elsétálnának melletted az emberek, nem véve tudomást rólad?
  • Ha valaki odamenne hozzád, az egy nő vagy egy férfi lenne?
  • Mit csinálna, aki segítségedre sietne? Megpróbálna téged szájon át lélegeztetni? Vagy ő is pánikba esne és hangosan kiabálna, hogy tessék már idejönni, mert valaki összeesett a mirelit zöldségek mellett?

Hasonló kérdések mentén haladva sikerült átalakítani a kliens félelmekkel teli vészforgatókönyvét egy irreális fantáziává, amelyben a szorongásnak már nem volt helye. Tehát a cél az, hogy a kliens el tudjon jutni odáig, hogy már ne rettegve vagy szégyenkezve beszéljen egy adott szituációról, hanem kevésbé vegye azt komolyan és ha erre lehetőség nyílik, még nevetni is tudjon rajta!

A humornak csak jó oldala van…

A humornak megvan a maga helye és ideje a legtöbb terápiában. Ügyesen és okosan adagolva, jótékony hatást gyakorol nemcsak a kliensre, hanem az egész ülésre is, elősegítve ezzel a változást.

  • megnyugvást és megkönnyebbülést hoz
  • segít elengedni a negatív gondolatokat
  • csökkenti a ránk nehezedő nyomasztó érzéseket
  • inspiráló hatású és utat nyit a kreativitás felé teret engedve ezzel a kísérletezési és felfedezési vágyunknak
  • javítja általános közérzetünket
  • jótékony hatással van immunrendszerünkre
  • felfrissíti a kommunikációt
  • elősegíti a pozitív hozzájárulást és csökkenti az ellenállást

Életünk során adódhatnak nehéz, váratlan helyzetek és komoly konfliktusok. A humor és az optimizmus azonban fontos erőforrást jelenthet ahhoz, hogy ne fussunk bele érzelmi zsákutcákba vagy hogy a kialakult nyomasztó helyzeteken felül tudjunk kerekedni. Az senkinek sem használ, ha tehetetlenül vergődve hagyjuk, hogy a problémák súlya betemessen bennünket. Inkább, míg önerőből megy, vegyünk elő az optimista énünket vagy engedjük, hogy egy szakember újra a felszínre hozza azt.

 

Infówww.szepesiandrea.hu

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek