Más emberekkel kommunikálni mindig izgalmas játék: olvasni a nyomokat és megfelelően reagálni. A mosoly boldogságot, elégedettséget jelent, így mi is visszamosolygunk. A homlok ráncolása az aggodalom, a szomorúság jele, ezért megpróbáljuk felvidítani a másik személyt. Ám egy friss kutatás szerint mégsem ilyen egyértelműen és egyszerűen detektálhatók az arcon megjelenő érzelmek. „Valójában sokkal pontosabb, ha azt mondjuk, sose bízzunk meg abban, amit egy másik ember arcán látunk” – mondta Alex Martinez, az Ohio Állami Egyetem pszichológus professzora, a kutatás vezetője.
A mosoly nem jelent boldogságot
A kutatócsoport számítógépes algoritmust hozott létre az arckifejezések elemzésére. Ez a mesterséges intelligencia az apró arcizmok mozgását vizsgálta, és összehasonlította ezeket a mozgásokat az adott személyek érzelmeivel. Szinte mindig hibás következtetéseket vontak le a kutatásban résztvevő személyek az arckifejezések alapján arról, hogy vajon mit érez a másik ember. „Mindenki más arckifejezés-készlettel rendelkezik a kontextustól és a kulturális háttértől függően – magyarázta a kutatás vezetője. – És fontos tudatosítani, hogy nem mindenki boldog, aki mosolyog. Még azt is ki merem jelenteni, hogy a legtöbb ember, aki mosolyog, nem feltétlenül boldog. Ha boldogok vagyunk egy egész napon át, nem megyünk az utcán arcunkra fagyott mosollyal. Egyszerűen csak belül boldogok vagyunk – anélkül, hogy az arcunkra lenne írva.”
Arcfelismerő hazárdjáték
Az is igaz, hogy az emberek a társadalmi normák miatt mosolyognak csupán. Ez önmagában nem probléma, ám vannak olyan vállalatok, amelyek arra fejlesztenek különböző arcfelismerő technológiát, hogy az arcizmok mozgását olvassák, és érzelmekhez vagy különböző szándékokhoz kössék. „Vannak, akik azt állítják, hogy képesek felismerni ez alapján, hogy bűnös-e valaki, hogy egy diák figyel-e az órán, vagy hogy egy vásárló elégedett-e a szolgáltatással. A kutatásunkból egyértelműen kiderült, hogy egyelőre ezek teljesen téves eredményt adnak. Nem lehet ilyen módszerrel azonosítani az érzelmeket, ez kifejezetten veszélyes” – figyelmeztetett a kutatás vezetője. A veszély abban rejlik, hogy a valódi érzelem és szándék rejtve marad, és így döntenek egy másik ember jövőjéről vagy lehetőségeiről.
Képzeljük el például, hogy egy osztályteremben vagyunk, és a tanár az arckifejezés alapján úgy ítéli meg, hogy egy diák nem figyel. Az oktató azt várná, hogy a diák mosolyog és bólogat, ám lehet, hogy ez a diák valamilyen más, ismeretlen okból kifolyólag mosolygás nélkül hallgatja a tanárt. Figyel ugyan, ám nem azokat a jeleket küldi, amiket a tanár elvárna. A tanár helytelenül tenné, ha a diákot megbüntetné csupán az arckifejezésének félreértelmezése miatt.
Többre van szükség
Az adatok elemzése után a tudósok a Northwestern Egyetemmel és a Kaliforniai Technológiai Intézettel karöltve arra jutottak, hogy sokkal többre van szükség pusztán az arckifejezés megfigyelésén túl ahhoz, hogy helyesen értelmezzük az érzelmeket. Fontos például az arcszín. „Amikor megjelenik egy érzelem az arcunkon, az agyunk bizonyos hormonokat termel, amelyek megváltoztatják a vér áramlását és összetételét, ezek hatására pedig megváltozik az arcszínünk” – magyarázta Martinez. Sőt, más jeleket is produkál a testünk, hogy könnyebben detektálják mások, mit érzünk. A testtartás például ilyen, ami a körülmények mellett hatalmas szerepet játszik ebben.
Egy kísérletben a kutatók csupán kivágásokat mutattak az arcokról a résztvevőknek. Például egy férfi arcát láthatták, ahogy nyitott szájjal kiált, az az arca pedig élénkvörös. „Amikor az emberek ránéztek, azonnal azt gondolták, hogy hihetetlenül mérges, dühös, ezért kiabál. Ám amikor meglátták a teljes képet, akkor világossá vált, hogy egy futballjátékos épp a gólját ünnepli” – mutatott rá arra a kutatás vezetője, mennyire fontos a kontextus abban, hogy azonosítani tudjunk egy érzelmet.
A soha le nem kaparható címkék
A címkéket a legtöbb ember nem szereti, pláne, ha éppen őrá ragasztják. Bár tény, hogy hasznos lehet, amikor hajszálpontosan beazonosítunk vele valakit egy társalgásban, rettentő frusztráló, ha hosszú évtizedekig tartó bizonyítás után sem lehet levedleni egy-egy kínosabb, rég kinőtt, de mégis örök enyvvel tapadó példányt.A kulturális háttér is nagyon sokat számít. „Amerikában sokat mosolygunk. Barátságosak vagyunk, ám más kultúrákban ez mást jelent. Ha máshol egy szupermarketben rámosolygunk mindenkire, lehet, hogy nem örül neki” – figyelmeztetett Martinez, aki szerint a kutatásuk eredményei felhívják az emberek figyelmét cégvezetőktől a tanárokon át a bűnügyi szakértőkig, hogy nem elég csupán az arckifejezését vizsgálni valakinek ahhoz, hogy megtudjuk, mit érez, milyen szándéka van.
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash