Az elvált szülők gyermekeivel mi legyen karantén idején?

2020. április 02. |

A koronavírus hatására kialakult karanténállapot mindenki életét felrúgja – például azokét a gyerekekét, akiknek a szülei elváltak, és egyáltalán nem láthatják édesanyjukat vagy édesapjukat. Érintett szülőket és egy gyermekpszichológust kérdeztük, mire kell ilyenkor hatványozottan figyelnünk.

„Tízéves kisfiunkat, Misit én nevelem, az anyukája, akivel öt éve váltunk el, kéthetente látja, hétvégén. Szerencsére jó a viszony, de azért így is elég nagy fejtörést okozott kitalálni, mi a mindenki számára működő rendszer – magyarázza Tamás, aki pár éve újranősült, második felesége pedig szintén egy kisfiúval „érkezett” – Az már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a legjobb, ha a karantén ideje alatt ki sem mozdul otthonról, szerencsére ezt mindketten beláttuk, ahogy azt is, hogy jobb, ha nálam marad. Az anyukájának így le kellett mondania a hétvégi találkozásokról, cserébe folyamatosan tartják a kapcsolatot videochaten. Misi pár éve kapott egy tabletet éppen ezért, ez most nagyon jól jön, bármikor elérik egymást. Mindent dokumentál neki, ha rajzol valamit, azonnal lefényképezi és küldi, az anyja pedig kinyomtatja és kiteszi. Mostanában fényképeznie sem kell, rákapott ugyanis arra, hogy Paintben rajzol, éppen azért, hogy rögtön küldhesse is. Mondjuk ez karantén nélkül is így ment.”

koronavírus karantén kisfiú

A teljes karantén nem tud minden családban megvalósulni, sokszor a munka nem teszi lehetővé a teljes izolációt. „A volt férjemmel két tinédzser fiút nevelünk heti váltásban. Sajnos a mi családunkban már nem élnek a nagyszülők, így abban maradtuk, fenntartjuk a heti váltást – magyarázza Kata, aki őszintén bevallja, az online munkát a napi főzéssel és a tanulással összeegyeztetni nem tudná, ha nem „nyerne” egy-egy hetet azzal, hogy az exférjnél vannak a gyerekek. – Annyi azért változott, hogy BKV helyett autóval szállítjuk a fiúkat, mindkét helyszínen betartjuk az önkéntes karantént, és hogy egyenlő legyen a tehervállalás, leosztottuk egymás között a távoktatással járó feladatokat. Például a volt férjem levelezik a tanárokkal, de én viszem a matekot.”

Sajnos sok esetben nem létezik arany középút, szinte száz százalékban az egyik szülőt terheli, hogy a karanténhelyzettel járó összes felmerülő problémát orvosolja. Így van ezzel Eszter is, aki teljesen magára maradt a kislányával. „Nekem nem volt túl sok választásom, a volt férjem kerek perec kijelentette, a gyerek nálam marad a karantén idejére, újdonsült felesége ugyanis a hetedik hónapban van” – meséli Eszter, akinek tízéves Pannáját kéthetente hétvégén látta az apukája, a kislány pedig talán kicsit hozzászokott ehhez – ellenben az anyukájával, aki egy zsonglőrhöz hasonlítja magát, hiszen a konyha–tanulás–online munka–bevásárlás–házimunka–gyerekanimáció–borosüveg sokszögben próbálja megtalálni magát és az idegeit.

Ahogy a fenti beszámolók is mutatják, ahány élethelyzet, annyi kényszermegoldás – ugyanakkor ebben a nehéz élethelyzetben is fontos, hogy ne tévesszük szem elől: a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van.

Válás után önmagunkban

Válás után önmagunkban

Milyen, amikor két gyerekkel maradunk egyedül? Mint egy érzelmi hullámvasút, amelyet nem mi irányítunk. Tehetetlenül robogunk fel és alá és az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy megpróbálunk teljes erőnkből kapaszkodni. Szepesi Andrea coach és tanácsadó segít a tanácsaival.

„A mostani helyzet sok mindent megváltoztat. Olyan helyzetben vagyunk, amiben eddig talán soha, tehát nincs tapasztalatunk, nincs minta előttünk, nincs bevett megküzdési stratégiánk. A közérdek felülírja az egyéni érdekeket, az aktuális szabályozást és kereteket be kell tartani” – magyarázza Szabó Adrienn gyermekpszichológus.

Szabó Adrienn gyermekpszichológus

Karantén idején nagy valószínűség szerint mindenki számára az a legbiztonságosabb megoldás, ha az egyik szülőnél marad a gyerek. Akármennyire nehéz lehet is ez, nem kell, hogy megszakadjon a kapcsolat. Minél kisebb gyerekről van szó, annál inkább igényelheti a személyes kapcsolattartást, így számukra különösen fontos lenne, hogy többször lássák a másik felet. Játszhatnak az online térben egymással, de lehet valamilyen személyes tárgyuk, ami megszemélyesíti számukra a hiányzó személyt. Készíthet a gyerek otthon ajándékot, kis meglepetést, rajzot a távoli szülőnek, vagy mesélhet neki anya/apa online. A nagyobbak lehet, hogy kettesben beszélgetnének a szülővel, és nem szívesen számolnak be róla, miről diskuráltak, de ez is rendjén van így. Fontos, hogy a kicsinek legyen egy tárgya a ritkábban látott szülőtől, akár egy póló, amivel aludhat, amit megszagolhat, ha szüksége van rá.

Ezzel egyidőben azt is mérlegelnünk kell, hogy mi magunk megfelelő érzelmi és pszichés állapotban vagyunk-e, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy gyermekünket is megfelelően tudjuk segíteni, főleg úgy, ha mi maradtunk a fő támasza.

Egy gyereknek mindkét szülőjére szüksége van, és ezen a válás ténye sem változtat. A mi kötelességünk és felelősségünk, hogy a megfelelő kapcsolattartást biztosítsuk számára. Természetesen nehezíti a dolgot, ha az elvált pár eltérő nevelési elvekkel rendelkezik, más szabályok érvényesek egyiknél, mint a másiknál – de ez nem változtat a tényen, egy gyermek örökre összeköti az anyát és az apát akkor is, ha különváltak útjaik, és gyakran megfeledkeznek róla, hogy valamikor szerették egymást, szerettek valamit a másikban.”

Ezt már olvastad?

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek