Nem egészséges a folyamatos boldogság

2020. június 06. |

A tudomány rögtön két okot is tud arra, miért nem jó és egészséges, ha folyamatosan két méterrel a föld felett lebeg az ember a boldogságtól. Vagy miért nem lenne jó – hiszen elég kicsi rá az esély, hogy az ember folyamatos eufóriában élje a mindennapjait.

A társadalmi elvárás szerint az embereknek boldogoknak kell lenniük (vagy legalábbis annak kell tűnniük). Jó napot kívánunk egymásnak, a reklámok csupa mosolygós embert mutatnak, mintha az új kenyérpirító vagy a mosószerünk lecserélése egy illatosabb fajtára maga volna az élet értelme. A világ azonban nem csupa napfény és boldogság. És ez így normális, sőt egészséges. A negatív érzelmek, a szorongástól a félelmen és magányon át a szomorúságig mind szükségesek a lelki egyensúlyhoz.

A pozitív pszichológia negyed évszázaddal ezelőtti megszületése óta megszámlálhatatlan könyv született arról a mítoszról, hogy az élet akkor jó, ha minden csupa boldogság. Ám nem minden pozitív dolog teszi az embert boldoggá. Ahhoz, hogy az életünk jól működjön, nem a legjobb ötlet folyamatosan a boldogság felhőjén lebegni. Martin Seligman pszichológus szerint ennek két nyomós oka is van.

A boldogság és az élet értelme nem ugyanaz

Álljunk meg egy pillanatra, és gondolkozzunk el azon, milyen tapasztalásoktól, cselekedetektől és kapcsolatoktól érezzük úgy, értékes az életünk. A legtöbb ember válaszai két kategóriába tartoznak a kutatások szerint: hedonista és eudaimonikus (ami az ókori görög bölcsek szerint a valódi boldogságot, örömöt jelenti). A hedonista örömöket nem kell nagyon részletezni senkinek. Ezek mind a testi, érzékszervekkel átélhető élvezetet jelentik: gyönyörködni a naplementében, megenni egy szelet finom tortát és szeretkezni egy jót. Ezzel szemben az eudaimonikus tapasztalatok a dolgok személyes jelentőségéről és céljáról szólnak: a saját értékrendünk mentén élni, véghezvinni egy fontos célt vagy megváltoztatni a világot a cselekedeteinkkel.

Olvastad már?

Azért fontos ez a különbségtétel, mivel jól látható belőle, hogy sokszor azok a dolgok, amelyeknek a legnagyobb jelentősége van számunkra, nem a legélvezetesebbek, legyen szó kemény munkáról, az ígéreteink megtartásáról vagy az őszinteségről, megbocsátásról. A másik oldalról pedig, az élvezetes dolgoknak gyakran nincs nagy jelentősége. Ha végignézzük a kedvenc sorozatunk összes epizódját egymás után, vagy megeszünk egy egész doboz jégkrémet egyszerre, lehet, hogy boldoggá tesz az adott pillanatban, ám nem valószínű, hogy jobbá teszi az életünket.

A negatív érzelmek jobbá teszik az életet

Mindenki jobban szeretne örökké csak boldogságot érezni, ám a tudomány szerint a negatív érzelmek teszik igazán jobbá az életünket. A szorongás és a félelem megvédhet az esetleges rossz döntésektől, veszélyektől. A bűntudat arra sarkallhat, hogy kijavítsuk a hibáinkat, hozzájárulva ezzel az igazán értékes kapcsolatok elmélyítéséhez. Sőt, még a harag is lehet hasznos. Gondoljunk például arra, hogy sok változás a világban azzal indult, hogy az emberek megharagudtak, és fellázadtak a hatalommal szemben.

Nem mindegy természetesen, milyen mértékűek ezek a negatív érzések.

Hatalmas különbség van aközött például, hogy a szorongás, a félelem teljesen kezelhető, egészséges mértékű egy bizonyos szituációban, vagy teljesen elborítja és megbénítja az embert. Ahogy a legtöbb dolog az életben, a rossz érzések tekintetében is a legjobb az arany középút.

Fontos, hogy megéljünk örömöt és fájdalmat, boldogságot és szomorúságot, szeretetet és konfliktust egyaránt. Ha mindig boldogok lennénk, könnyen lehet, hogy egyszer csak azon kapnánk magunkat, hogy elszalasztottuk azokat a lehetőségeket az életünkben, amikor fejlődhettünk volna, harcolhattunk volna valamiért, amiben hiszünk, vagy csak kihagytuk volna életünk egyik fontos mérföldkövét.

Olvass tovább!

A boldogság keresése depresszióssá tehet

A boldogság keresése depresszióssá tehet

A kultúránkban nagy értéke van a boldogságnak, ám ha központi kérdéssé válik életünkben, hogy mindenáron boldogok legyünk, nagy valószínűséggel pont az ellenkezője történik.

Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek