A maszkviselés pszichológiája: maszkviselők kontra maszktagadók?

2020. szeptember 27.
A koronavírus-járvány társadalmat megosztó szimbólumává vált a maszkkérdés. Pedig a maszkviselés sokkal összetettebb és bonyolultabb dolog, mint azt a maszkellenesek vagy éppen a maszkviselést támogatók gondolnák.

Számos kutatás rámutatott, hogy minél konzervatívabb gondolkodású valaki, annál kevésbé hajlandó maszkot hordani, gyakran ráadásul a személyiségi jogokkal takarózva. A maszkviselés kérdése azonban nem politikai álláspont függvénye, sokkal inkább pszichológiai tényezők befolyásolják, mennyire hajlandó valaki maszkkal takarni arcát, ha kimegy az utcára. 

Kultúra kontra egyéni jogok

A The New York Times készített térképet 250 ezer megkérdezett bevonásával, amellyel azt ábrázolták, hol mekkora az emberek maszkviselési hajlandósága Amerikában. Michigan Állami Egyetem professzora, Elizabeth Dorrance Hall elmondása szerint az egésznek a csordaszellem az alapja, ezen áll vagy bukik a maszkhordás. Ahol olyan személyek nyíltan hordják a maszkokat, akiket elismernek és példaképnek tartanak, az emberek nagyobb hajlandósággal viselik a maszkokat, ám ahol hiányzik ez a fajta motiváció, ott az emberek sem lelkesednek a maszkhordásért.

A maszkviselés társadalomban gyökerező kultúrája egyfajta pszichológiai motivációt jelent az emberek számára.

Ahogy Magyarországon, Amerikában is a társadalom széles rétege tiltakozik hevesen a maszkviselés ellen, hiába szól minden tudományos érv a viselésük fontossága mellett. Messze elmarad a maszkhordók aránya az Ázsiai országokétól, ahol nagy hagyományai vannak a különböző járványos betegségek ellen a maszkok bevetésének. (A koronavírus-járvány esetében is megmutatkozik egyébként ez a hatás, Vietnámban és Tajvanon például jelentősen elmarad a koronavírus terjedésének sebessége és a megbetegedések száma Európától és Amerikától.)

Olvastad már?

Ismerek-e olyat, aki beteg?

Ha valaki ismer olyat, aki Covid–19 beteg lett, sokkal nagyobb valószínűséggel teszi fel a maszkot az arca elé. Egy dolog olvasni a vírusról, meghallgatni a védekezéssel kapcsolatos irányelveket, megint másik ismerni valakit, aki megfertőződött és megszenvedett a betegséggel. Minél valószínűbb, hogy mi magunk is betegek lehetünk, annál komolyabban vesszük az óvintézkedéseket, így a maszkhordást is.

Ki irányít?

Fontos pszichológiai tényező a maszkhordás esetében a kontroll érzete. Egyetlen dolog biztos csupán még mindig a koronavírussal kapcsolatban: nagyon sok minden bizonytalan. Emiatt úgy érezhetjük, elveszítettük az irányítást az életünk bizonyos területei felett, a szakértők pedig elsorolják, melyek azok a dolgok, amiket muszáj irányítanunk. Tartsunk távolságot másoktól, viseljünk maszkot, mossunk kezet minél gyakrabban, ha betegnek érezzük magunkat kérjünk tesztet a háziorvosunktól. Nagyon kicsi az egyén mozgástere, a gyerekek iskolai oktatása is kétséges, ahogy egyre több tanár lesz beteg, ráadásul egyre többen halnak meg.

A maszkviselés elutasítása – paradox módon – a kontroll megragadása az adott helyzetben.

Ez nem racionális lépés természetesen, a dolgok pedig nem hogy javulnának, csak romlanak miatta. Ám sokak számára a maszk megtagadása egyfajta személyes kinyilatkoztatássá vált, saját maguknak demonstrálva valójában, hogy igenis van hatalmuk. 

Felülkerekedni a pszichológián

Az a szakemberek számára is túl nagy falat lenne, hogy meggyőzzék a maszktagadókat, akik pusztán ideológiai szólamokat hangoztatnak, miért lenne fontos a maszk viselése, ám talán mégis van néhány olyan lehetőségünk, amelyekkel felülkerekedhetünk azokon a pszichológiai tényezőkön, amelyek meghatározzák, visel-e valaki maszkot vagy sem. 

Az egyik ilyen lehetőség a puszta tapasztalat. Kérdezzük meg azt, aki nem igazán hajlandó maszkot hordani, vajon mit szeretne, viseljen-e az őt vagy a családtagját operáló orvos maszkot vagy sem? A legtöbb ember ezt természetesen abszurdnak és veszélyesnek tartja. Ezután emlékeztethetjük arra, hogy a sebészek miért is viselnek maszkot, és hogy attól még, hogy ő teljesen egészségesnek érzi magát, könnyen lehet tünetmentes fertőző, és ahogy a sebész is átadhatna valamilyen betegséget a páciensnek, ő is megfertőzhet valakit, akinek az immunrendszere esetleg nem tud megbirkózni a koronavírussal.

Bár a beidegződéseket és makacs berögződéseket valószínűleg nem tudjuk megváltoztatni, ám a pszichológiai gátak áttörése segíthet a maszkviselési hajlandóság javításában, így a fertőzés terjedésének lassításában és esetleg az immunitás növelésében.

Olvass tovább!

Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash