Nárcisztikus, egoista, szorongó, depressziós vagy lobbanékony személyiségű emberek nagyobb eséllyel hisznek az összeesküvés-elméletekben, derült ki az Emory Egyetem kutatóinak vizsgálatából. Közel kétezer embert vontak be a kutatásba, részben az egyetem diákjait, részben online résztvevőket. A legtöbb önkéntes felsőfokú végzettséggel rendelkezett és fehér bőrű volt, ám ázsiai, afrikai amerikai és dél-amerikai származású alanyok is válaszoltak a kérdésekre.
A kutatás nagyon egyszerű volt: azt kérték, ítéljék meg egy-egy népszerű összeesküvés-elmélet állításainak igazságtartalmát 1-től 6-ig (teljesen hamistól a teljesen igazig). Olyan mondatok szerepeltek a felmérésben, minthogy „az amerikai ügynökségek hozták létre az AIDS-járványt és listázták a hetvenes években a meleg fekete férfiakat”, vagy éppen “az új és fejlett technológiát, amely ártana a jelenlegi iparnak, szándékosan elnyomják”. A résztvevők hatvan százaléka nem hitt az ilyen és ehhez hasonló feltevéseknek, ám a maradék negyven százalék igen.
A személyiség hajlamosít
A kérdőív után a kutatók más pszichológiai tesztekkel vizsgálták meg a résztvevők személyiségvonásait. Arra voltak kíváncsiak, mennyire rendezettek, felelősségteljesek, kötelességtudók, lelkiismeretesek, szűkmarkúak, lobbanékony természetűek például a válaszadók. Az összefüggés a személyiségvonások és az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság között nem volt nagyon erős, ám határozottan kirajzolódott belőle, hogy a viselkedést hogyan határozza meg a személyiség.
A Harry Potter Luna Lovegoodjához hasonló emberek jobban hisznek a hihetetlennek tűnő elméletekben.
Shauna Bowes, a kutatás vezetője elmondta, hogy „a nyílt és kreatív emberek, akiknek különösen nyitottak a nem mindannapi dolgokra, mint Luna Lovegood a Harry Potterből például, sokkal erősebben hisznek az összeesküvés-elméletekben”.
“Nem feltétlenül jár kéz a kézben a két dolog, viszont ez a hajlam arra, hogy nem kérdőjelezik meg a hihetetlennek tűnő dolgokat, vagy biztonságérzetet adnak az ilyen jellegű magyarázatok, mert olyan logikusnak tűnnek, sokkal erősebben jelentkezik, ha egyedül van valaki és rémült” – tette hozzá Bowes.
Olvastad már?
Megteremti a bizonyosság biztonságát
A tanulmány segíthet megérteni az emberek számára azt is, miért hisz valaki elvakultan az összeesküvés-elméletekben, amelyek különösen a koronavírus-járvány kezdete óta soha nem látott ütemben erősödtek fel. Ezek a teóriák ugyanis megnyugtatják az embereket, az észszerűség érzetét keltik egy olyan feszültségekkel teli időszakban, mint a világjárvány.
„Úgy vélem, a pandémia tökéletes példa arra, hogy megértsük, miért terjednek viharos sebességgel az összeesküvés-elméletek. Elég csak magának a koronavírusnak a magyarázatára gondolnunk. A Covid–19 rémisztő és nyugtalanító, mivel nagyon nagy, bizonytalan, így keresni kellett egy olyan magyarázatot, ami hihető. Sok embernek szüksége van erre a kapaszkodóra” – magyarázta a kutatás vezetője, hogyan működik az összeesküvés-elméletek lélektana.
A legtöbben még soha nem voltunk ennyire egyedül, mint idén, és ez sokkal fogékonyabbá teheti az embert.
Azoknak az embereknek, akik szoronganak, depresszióval küzdenek – két olyan állapot, amely nagyon erősen megnőtt a járvány megjelenése óta –, az összeesküvés-elméletek segíthetnek a bizonytalanságokat megnyugtató, racionális tereppé változtatni, még akkor is, ha ezeknek egyáltalán nincs valóságalapja, vagy más ember számára teljesen abszurd a feltevésük.
„Mindannyian magunkra maradtunk, mint még soha, és túl sok és túlságosan ellentmondó információk keringenek a társadalomban. Úgy vélem, sok embernek szüksége van keretre ahhoz, hogy létezni tudjon egy ilyen ingoványos helyzetben, ezért fordul az összeesküvés-elméletekhez. Úgy érzik, így már nincsenek egyedül, tehát van értelme.”
Olvass tovább!
Forrás: Insider, Psychology Today
Fotó: Unsplash
