Az ég kék, a fű zöld, a menyasszonyok pedig pánikolnak. Ezek amolyan alapigazságok, de biztos, hogy mindegyiknek így kell lennie? Egy esküvő szervezése, még ha profi stábot bérelünk is fel, valóban stresszesnek tűnhet, elvégre tennivalók végtelen sora tornyosul hirtelen elénk. Aztán ott vannak a társadalmi és családi elvárások, a pénzkérdés és a sok apróság. Milyen legyen a dekoráció? Mi van, ha túl kevés a sütemény? Ha elkésünk, ha elszakad, ha nem eléggé környezetbarát, ha túl snassz, ha túl sok, ha nem jön el, ha esni fog, ha túl meleg lesz, ha nem lesz finom…
Pedig ha tudnád, hogy ez mind-mind nem számít. Jelen sorok írója már túl van egy 120 fős esküvőn, így tapasztalatból beszél. De megkerestünk több tucat korábbi menyasszonyt is az egyik legnagyobb esküvős Facebook-csoportban, a Menyasszonyi csevegőben, és ők is egyöntetűen azt vallják: bárcsak ne stresszeltek volna, hiszen utólag kiderült, hogy fölösleges volt minden aggodalom. Vegyük is szépen sorra, mit miért érdemes elengedni…
Biztosan lesz, aki beszól majd
Kezdjük ezzel az alapvető parával. Egyrészt nem valószínű, hogy lesz ilyen, de ha mégis, na az olyan vendég lesz, akinek úgysem érdemes adni a szavára. Általános igazság, hogy ez a ti esküvőtök, a ti életetek, amelybe senkinek sincs beleszólása. Amiatt tehát, hogy Piri néni vagy Karcsi bá mit szól majd az új hullámos sütikhez, ne legyenek nyugtalan éjszakáitok. Majd esznek otthon zserbót.
Kit illik meghívni?
Az első valóban komplikált kérdés. Lehet az az irány, hogy magatok fizettek mindent, szülői segítség nélkül, ez esetben mondhatjátok, hogy bizonyos számú vendég fér bele, és pont. Ha a szülők támogatnak anyagilag, akkor illik kompromisszumképesnek lenni. Az idősebb generációnak egy esküvő több mint egy buli: családi esemény, ahol rég nem látott rokonokkal is találkozhatnak. Sőt, lehetnek olyanok is, akik úgy érzik, ez talán az utolsó alkalom az életükben, ahol még találkozhatnak távoli szeretteikkel. Egyszerűen döntsétek el, hogy melyik utat választjátok: ha az utóbbit, akkor nem érdemes azon hőbörögni, hogy édesanyátok szeretné meghívni a másod-unokatestvérét (akit utoljára az gimis ballagásodon láttatok), hadd jöjjön, szívet melengető élmény lesz látni a nagy rokoni összeborulásokat.
Nem leszel menyaszörny
Mégpedig azért, mert olyan nincs. Hagyományosan a nőkre hárul a nagyobb teher ebben az egész színes, esküvőnek nevezett kavalkádban, amelynek az értelme végső soron az volna, hogy közösen ünnepeljünk meg egy nagyszerű eseményt. Nem csoda, hogy megjelenhettek az olyan kifejezések, mint a menyaszörny, amely egyrészt szexista, másrészt igazságtalan, hiszen egy nő sem jókedvében lesz idegroncs az esküvője előtt. Labilis idegállapotba leginkább azért kerülhet, mert túlságosan (és feleslegesen) igyekszik megfelelni az elvárásoknak, illetve mert nincs elég segítsége. Tehát mély levegő: ott vannak a barátok, ott a vőlegény és a család. Ha számodra már-már szakrális jelentősége van ennek a napnak, ha tényleg szeretnéd megélni a tündérmesét, akkor nyílt lapokkal kell játszanod, és megkérni őket arra, hogy legyenek ebben partnerek, vagyis segítsenek.
Szerző: Tóth Orsi Fotó: Getty Images