Közismert, hogy boldogságunk szempontjából legnagyobb jelentősége az emberi kapcsolatainknak van. Kevesebben tudják, hogy fontos tényező az élethosszig tartó tanulás is. Dr. Tracy Brower szociológus szerint ennek fő oka az, hogy a felnőttkori tanulás tartalmát legtöbbször saját érdeklődésünk és céljaink határozzák meg. Mindez a kapcsolatainkra is pozitív hatással lehet, amennyiben a képzés során új embereket ismerünk meg. A tanulás hozadékait az aktuális trendek is igazolják: aki csak teheti, ma továbbképzi magát, és korántsem csak a szaktudását kívánja tökéletesíteni.
Tanulós nemek és nemzetek
Az Eurostat 2021-es adatai alapján a 25 és 64 év közötti EU-s állampolgárok átlagosan tíz százaléka vett részt valamilyen képzésen abban az évben. Leglelkesebbnek a svédek bizonyultak (35 százalék), a sor végén Bulgária állt alig kétszázalékos aránnyal. Magyarországon az említett korosztály kevesebb mint hat százaléka képezte magát akkoriban. Az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatója, a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport kutatója, Vekety Boglárka szerint férfiak és nők hasonló mértékben fogékonyak a tudásuk bővítésére, érdekesség viszont, hogy az egyetemi végzettséget a nők ambicionálják jobban. Szintén a nők azok, akik családalapítás után szívesebben tanulnak új nyelvet, új szakmát. Tanulni persze nemcsak formális keretek között, hanem gyakorlatilag bárhol és bárhogyan lehet.
Hobbiból szenvedély
„Mindig élt bennem a tudásvágy, amit részben az anyukámnak köszönhetek – kezdi Gevertz Alexandra. – A mai napig emlékszem arra az izgalomra, amelyet egy-egy jó film, színházi előadás, zenehallgatás vagy beszélgetés közben éreztem. A húszas éveimben azonban sok szorongást okozott az úgynevezett önmegvalósítás… Rengeteg minden érdekelt, de közben tartottam tőle, hogy kitartó semmiben nem leszek majd. Nehéz megtalálni az egyensúlyt.”
„Az ember alapvetően fogékony a tanulásra. Kísérletek bizonyítják, hogy a megismerés szükséglete belülről fakad, és a kielégítése már önmagában is jutalmazó értékkel bír – reagál Alexandra történetére Vekety Boglárka. – Teljesen mindegy, hogy városnéző sétán veszünk-e részt vagy éppen könyveket lapozgatunk egy könyvesboltban, a megismerést örömforrásként éljük meg.” Hogy azután mennyi energiát vagyunk hajlandóak a tanulásba fektetni, az a kutató szerint nagymértékben függ a környezetünktől: „Állatkísérletek is igazolják, hogy megnövekedett stressz hatására csökken, akár meg is szűnhet a megismerés iránti vágy. Hasonlóan igaz ez az emberre. Ha a tanuláshoz például büntetés társul, akkor igyekszünk inkább elkerülni az egészet.”
Szerző: Bakóczy Szilvia, Fotó: Getty Images
A teljes cikket elolvashatod a friss Marie Claire-ben!
