„Öt jel, hogy ADHD-d van” – hirdeti a vastagon szedett felirat, majd egy aktuális slágerre táncoló lány kézmozdulataira hasonló bölcsességek ugranak fel: „túl sokat vagy túl keveset eszel”, „problémáid vannak az elalvással”. A TikTokra feltöltött rövid klipet több tízezren látták, és rengetegen írták alá, hogy mennyire magukra ismertek. „Évek óta járok terápiára, de ez a videó most megváltoztatta az életemet” – állította egyikük. A tanácsokat osztogató lány azonban nem egy mentális problémákkal foglalkozó szakember, hanem olyasvalaki, aki korábban olyan témákban osztott meg tippeket, mint hogy mit vegyünk fel az első munkanapunkon, vagy éppen mivel kombináljuk a bokacsizmát, hogy ne legyünk cikik 2024-ben. De ez csak egy a TherapyToknak nevezett szubkultúrában fellelhető több millió videó közül. A TikTok ezen bugyrában valódi és önjelölt szakemberek mellett érintettek osztanak meg különböző mentális egészségügyi kérdéseket érintő tartalmakat, az ADHD-tól elkezdve a szorongáson át a PTSD-ig.
Az életem egy káosz – megmutatom!
A pusztán szórakoztató platformként indult TikTok ugyanis már rég nem csak a táncikálós videókról szól: az elmúlt években robbanásszerűen megszaporodtak rajta a mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak is. „Olyasmik történtek a világban, amelyek mentálisan nagyon megviselték az embereket – magyarázza ennek lehetséges okait Pintér Csilla pszichológus, aki maga is szokott megosztani mentális egészség témájú videókat a TikTokon. – Elég komoly krízishelyzetek alakultak ki, amelyeknek a kezelése egy átlag ember megküzdési stratégiáiban nem biztos, hogy jelen van. Az iskolákban nem tanítják, hogyan kezeljük a problémákat, a konfliktusokat, a kudarcokat. Emellett úgy látom, hogy Magyarországon még mindig az »oldd meg magadnak« módszer az uralkodó, hiszen kevés az államilag támogatott segítség, és továbbra sok előítélet övezi a terápiát. Bár – szerencsére – legalább már nem a sárga házra gondolnak a hallatán az emberek.”
2023-as adatok szerint a #mentalhealth hashtag 15,3 milliárd megtekintéssel, a #therapistsoftiktok pedig 318 millióval rendelkezett a TikTokon, amely olyan safe place-szé, azaz biztonságos tereppé nőtte ki magát, ahová a felhasználók információkért és tanácsokért is fordulhatnak. Az Instagram hamis tökéletességével ellentétben az itt közölt tartalom nyers, (általában) szűrő nélküli és ezért közvetlenebb is, ami miatt sokkal könnyebb azonosulni vele. Simán posztol az OCD-vel küzdő srác a mindennapos, kínzóan ismétlődő rutinjairól, míg mások kendőzetlenül mutatják meg a nagyvilágnak a „depressziós szobájukat”, amelyet a mentális állapotuk miatt hónapok óta nem takarítottak ki, de találhatunk arra is választ, hogyan kezeljük a pánikrohamot.
Ezek a videók sokaknak okozhatnak aha-pillanatokat, és hozhatják el azt a megnyugtató érzést, hogy nincsenek egyedül.
„Amikor valakinek valamilyen szervi baja van, azt sokkal könnyebb elfogadni, a mentális betegségeket viszont sokan szégyellik – mondja Pintér Csilla. – A TikTokon ez a »nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” irány másokat is arra ösztönöz, hogy igenis ezt fel lehet vállalni, lehet kezdeni vele valamit, és nem kell egyedül szenvedni.”
Nem mind arany
A The Canadian Journal of Psychiatry című szaklapban 2022-ben megjelent tanulmány a platform száz legnépszerűbb ADHD-ról szóló videóját elemezve azonban megállapította, hogy 52 százalékuk orvosi szempontból félrevezető, 27 százalékuk kizárólag személyes tapasztalatokon alapult, és csak 21 százalékuk volt hasznosnak tekinthető a diagnosztikai kritériumokkal összevetve. Persze, van pozitív hozadéka is a hasonló videóknak: az ADHD például közismerten aluldiagnosztizált a nők körében, de a kutatók szerint ezeknek a tartalmaknak köszönhetően sokan ismerik fel saját tüneteiket és fordulnak szakemberhez.
A PlushCare egészségügyi csoport által közzétett tanulmány hasonlóan elkeserítő képet festett. Orvosilag képzett szakemberek ötszáz olyan TikTok-videót elemeztek, amelyeket #mentalhealthtips és #mentalhealthadvice hashtagekkel jelöltek meg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a TikTokon közzétett mentális egészségügyi tanácsok 83,7 százaléka félrevezető, míg a videók 14,2 százaléka tartalmaz olyan állításokat, amelyek potenciálisan károsak lehetnek. „Ami a pszichológiai ismeretek nélkül készített videókat illeti, meg kell értenünk, hogy bár jó szándékkal készülnek, lehetnek negatív hatásaik is – magyarázza ezt már Szabó Luca klinikai szakpszichológus, aki szintén szokott készíteni a platformra szakmai videókat. – Az ilyen posztok leegyszerűsítik a mentális betegségeket, ami hozzájárulhat a megfelelő segítség keresésének gátlásához. A tartalomkészítőknek fontos felelősségteljesen kezelni a témát, kerülni a szenzációkeltést és a félrevezető információkat, hogy potenciálisan hasznosak is legyenek.”
A barátom vagy, nem a terapeutám
A pszichológia népszerűségének növekedése miatt az elmúlt években egyre inkább elterjedt a „terápiás beszéd”, azaz a pszichológiai fogalmak használata a hétköznapi nyelvezetben. Ez egyrészt jó dolog, mivel segít abban, hogy ne valami túlmisztifikált úri huncutságnak tartsuk a lelkünkkel való foglalkozást, ugyanakkor rengetegen tévesen, vagy egyenesen fegyverként használják a megismert fogalmakat. 2023-ban derült fény Jonah Hill színész volt barátnőjének küldött üzeneteire, amelyekben a férfi következetesen visszaélt a terápiás szakzsargonnal, hogy ezzel kontrollálja expartnerét.
Elkezdhetünk megbarátkozni egy új kifejezéssel is: az over-therapized, azaz túlterápiázottság fogalma arra utal, amikor valaki túlzottan a terápiás eszközökre és gondolatokra támaszkodik az élet különböző területein, akár olyan helyzetekben is, ahol azok nem feltétlenül relevánsak vagy hatékonyak. Például azzal kezdünk egy baráti vitát, hogy „úgy érzem, most megsértődtél rám, és ez kiváltotta belőlem az elhagyatottság érzését”, holott az egész valójában egy egyszerű félreértés volt, amelyet könnyen tisztázhatna egy beszélgetés. Ahelyett, hogy elfogadnánk az átmeneti hullámvölgyeket, és ha mondjuk, úgy érezzük, hogy sok a másik, akkor nem adunk többet magunkból, gyorsan arra jutunk, hogy az illető „átlépte a határainkat”. Ez a túlzottan terápiás megközelítés nemcsak zavaró lehet, hanem felesleges feszültségeket okozhat a kapcsolatokban, sőt akár szakításhoz is vezethet.
Fotó: Getty Images
A teljes cikket keresd a Marie Claire 2024/2-es lapszámában!
