Előbb posztolunk temetésről, mint a hálószobából

2019. május 23. |

Mi magyarok az erőszakos és a szexuális tartalmak nyilvános megosztásától irtózunk a legjobban. Ez derült ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából. Noha a legtöbben szemérmesek vagyunk az intim tartalmak posztolását illetően, kétharmadunk posztolna szakításról, a gyerekünk születéséről, de még temetésről is.

A Huawei évek óta élen jár az okostelefonok kamerarendszerének fejlesztésében, ezért készülékei hatással vannak arra, milyen minőségű tartalmakat osztanak meg a felhasználók az online térben, de arra nem, hogy mi szerepel ezeken. A gyártó legújabb kutatását épp ezért a Huawei új, 48MP-es lencsével rendelkező készüléke, a P30 Lite fotózási képességei ihlették. A több mint 5000 magyar okostelefon tulajdonos bevonásával, 2019 májusában lezáruló online felmérésében arra kereste a választ, hol húzódik a közösségimédia-felhasználók digitális intimszférája: személyes tartalomnak számít-e például, ha temetésről vagy a szülőszobáról posztolunk, illetve bátrabban bántunk-e másokat, ha a telefonunk mögé bújhatunk?

Pucérkodás az ágyban és a szülőszobán

A kutatás szerint az online térben leginkább az erőszakos, illetve a szexuális tartalmú posztoknál húzódik a digitális intimszféra határa. A megkérdezettek közül azonban körülbelül egy iskolás osztálynyi felhasználó többször, több felületen is osztott már meg magáról, illetve partneréről erotikus képet vagy videót. A felhasználók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sosem posztolna nyíltan agresszív, illetve pornográf témájú tartalmakat, a temetés vagy a párjukkal való szakítás dokumentálása azonban csak a megkérdezettek harmadának nem fér bele. A válaszadók szerint a szülőszobából való tartalommegosztás az intim helyzetben készült socialmedia-tartalmak közül a legmindennaposabb, ezt mindössze 7 százalék kifogásolta.

Digitális erőszak: elkövetjük vagy elszenvedjük?

Online agressziónak a megkérdezettek mintegy 14 százaléka esett már áldozatául saját bevallása szerint. Ezek a megaláztatások szinte kivétel nélkül nyilvános láthatóságú, sértő képek vagy egyéb bántó posztok formájában érték a válaszadókat. A digitális intimszféra-kutatás kitöltői közül mindössze 1 százalék vallotta önmagát is „online zaklatónak”: a férfiak több mint háromszor annyian (36 fő) bántalmaztak másokat a közösségi médiában, mint nőnemű társaik (11 fő). Az online abúzust elkövető férfiak többsége a 19-25 éves korosztályba, míg a nők esetében a 26-35 éves korcsoportba tartozik. A megkérdezettek körülbelül 54 százaléka tiltott már le a közösségi oldalán másik felhasználót egy harmadik személyre irányuló, sértő tartalom miatt, illetve a kitöltők 57 százalékának szintén így kellett tennie, mert valaki az interneten zaklatta őt. Az online agressziónak a kutatás eredményei alapján nem volt különösebb nemi alapja: a zaklatásnak áldozatul esett női és férfi felhasználók között arányában nem volt jelentős különbség.

Online maradni, minden körülmények között

A kutatásból kiderült, hogy a magyar felhasználók egészen extrém és veszélyes helyzetekben sem riadnak vissza a posztolástól. A felmérésben résztvevők közül mintegy 100 válaszadó rögzített már valamilyen balesetet, erőszakos szituációt, vagy verekedést az okostelefonjával, majd az így készült tartalmat feltöltötte a közösségimédia-felületeire. Míg a legtöbben (55 százalék) a családjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel privát beszélgetések keretében osztották meg a megrázó képi- vagy videós anyagokat, a megkérdezettek több mint harmada nyilvános posztban tette közzé azokat, további 25 százalék pedig valamilyen csoportban.

Szexuálpszichológus: a mérték az érték

Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint nem csak a közösségi média formálja a felhasználók online viselkedését, hanem utóbbi is visszahat az internetes platformokon megjelenő tartalmakra. Bizonyos trendeket, akármennyire promotálják is őket (#aftersex kampány), nem szívesen követnek a készüléktulajdonosok, az ilyen tartalmakat a kutatásban résztvevők is túl intimnek ítélték meg. A magukról a social mediaban intim tartalmat megosztó felhasználókat a különlegesség érzése utáni vágy hajtja. „A születés csodáját örömmel osztjuk meg a nagyvilággal, hiszen ez egy boldog pillanat, de például a gyászfolyamatban is segíthet, ha a közösségi oldalakon „társas támogatást” kapunk.” Krisztina szerint az okostelefonunk használatakor is vannak bizonyos erkölcsi normák, de néha hasznunkra is lehet, ha különleges helyzetekben posztolunk: „Az okoskütyünk állandóan nálunk van, ezért azonnal tudunk reagálni a körülöttünk zajló eseményekre. Egy baleset vagy verekedés rögzítése és a róla készült tartalom feltöltése a közösségi oldalakra – amellett, hogy a készítő szándéka ezzel az, hogy a bennfentességét fitogtassa – akár társadalmilag hasznos is lehet. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a hatóságoknak akár katasztrófák idején is, mert a lakosság előbb értesül a bajról, ha ezek a hírek a Facebookon vagy az Instagramon is megjelennek.  Az okostelefon akkor tud jó társa lenni az embernek, ha a használat során a mérték az érték” – mondta a szakember.

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter

“Az étkezési zavar sokszor egyáltalán nem az étkezésről szól” étkezési zavar

“Az étkezési zavar sokszor egyáltalán nem az étkezésről szól”