„Egy hercegnő lehet fekete, kék vagy krokodil” – mondta Esther Kamatari utalva arra, hogy királyi címe nélkül nem sikerült volna beilleszkednie és karriert befutnia a francia fővárosban. „Amikor láttam apámat meghalni, rájöttem, hogy az ember egy pillanat alatt elveszíthet mindent. Egykor herceg volt, hatalmas ember. Mindenki tisztelte őt, a gyermekek szerették – és meggyilkolták. Ezért döntöttem úgy, hogy nem akarok többé abban az országban élni, amelyik megölte az apámat.”
Ilyen őszinte és szívszorító vallomást hallani egy hercegnőtől, ellent mond mindannak, amit általában a királyi fenségekről gondolunk. Hiszen évtizedek óta II. Erzsébet királynő „sohase panaszkodj, sohase magyarázkodj” mantráját hallottuk, és ezt láttuk az európai királyi családokban. Ám az is tény, hogy Esther élete egyáltalán nem hasonlít a brit királyi családéra, vagy bármely más királyi fenségére. Az afrikai Burundi hercegnőjeként sokkal hamarabb fel kellet nőnie, mint a legtöbb gyereknek.
Olvastad már?
Amikor Esther 13 éves volt, apját, Ignace Kamatari herceget orvul meggyilkolták. Nyolc évvel később, 1972-ben nagybátyja, Burundi királya is merénylet áldozata lett. Ezután szétesett a monarchia, Esther pedig kihasználva, hogy egyetemen tanulhat, csak oda jegyet váltott Párizsba. Semmit sem tudott a városról azon kívül, hogy az Eiffel-tornyot látta egyszer egy fotón. De hogyan lett a hazájából menekülő hercegnő Franciaország első fekete topmodellje?
Senki sem hitte el, hogy hercegnő
Burundi elhagyása sem volt egyszerű, ám Esthernek sikerült megvetnie a lábát a teljesen más kultúrájú és életmódú országban. A burundi királyi családban Esther édesapja gyakran adott leckét a gyermekeinek emberségből. Például lányának is gyalog kellett járnia iskolába azokkal a gyerekekkel együtt, akiknek a szülei nem engedhették meg maguknak, hogy autójuk legyen. „Együtt mentünk, gyalog, mert az apám azt mondta, akkor érthetem meg, mi az élet, ha ugyanúgy élek, mint mások” – mondta Esther, akinek Párizsba érkezve azzal kellett szembesülnie, hogy a világnak teljesen más elképzelései vannak arról, mi a királyi fenség definícója, mint neki. „Azt kérdezték tőlem, hogy tényleg hercegnő vagyok-e. Mert az emberek azt gondolták, hogy Afrikában nincsenek királyságok és birodalmak.”
„Az emberek fejében Afrika a rabszolgaságot és a koszt jelenti. Nincs ott semmi.”
„Emellett az emberek szerint a hercegnő vagy herceg a pénzt jelenti, a gazdagságot. Ám senki sem beszélt szolgálatról, tanulásról vagy a példamutatásról ezzel kapcsolatban” – magyarázta Esther Kamatari.
A királyi cím segített
Esther végül Franciaország első fekete bőrű modellje lett, a legnagyobb nevekkel dolgozott hosszú karrierje alatt, a Lanvin, Paco Rabanne, Pucci és Jean-Paul Gaultier kreációit is bemutatta. 2010 óta pedig egy olyan divatshow munkatársa, ahol a világ negyven országából származó modelljeinek segít megmutatni a divatvilág működését, a munka alapjait.
„Amikor fiatal vagy, nem is gondolsz rá, hogy ez munka. Mivel elhagytam Burundit, mindent el kellett fogadnom” – mondta Esther, aki szerint az ő indulásakor a divatipar sokkal kíváncsibb és nyitottabb volt, így az ő története és királyi címe segített neki, hogy a világ vezető magazinjainak címoldalára kerülhessen.
A világ nem lett egyszerűbb
„Abban az időben a dolgok egyszerűbbek voltak, nem érezted a különbséget, mert profik voltunk és elegánsan kezelték a dolgokat. Manapságnincs meg ez az elegancia a divatiparban” – mondta a hercegnőből lett modell. A világnak még hosszú utat kell bejárnia az elfogadásig. „Amikor a tükörben látod az arcod, nem azt látod, hogy fekete, fehér vagy rózsaszín vagy. Te vagy.”
Visszatért királyi gyökereihez
2004-ben Esther rálépett egy másik útra is. Eldöntötte, hogy királyi címét az elnökire cseréli, és bejelentette, hogy elindul Burundi következő elnökválasztásán. „Általában a first lady az ország elnökének a felesége. A nők Burundiban odajönnek hozzám, és azt kérik, hogy induljak a választáson, hogy valódi first lady-je legyen az országnak” – nyilatkozta Esther a döntéséről a The Independentnek akkor. Az egyik legfontosabb pontja pedig megválasztásának az volt, hogy a monarchiát visszaállítsa az országban. „Elég megnézni a világ legszabadabb országait – Anglia, Dánia, Spanyolország. Mindenhol királyság van. Népszavazást tartanék arról, milyen államformát szeretnének az emberek” – mondta akkor Esther.
Ha terve sikerült volna, valószínűleg teljesen máshogy folytatódna a története. Elnöknek nem választották meg, ám Esther Katamari továbbra sem tett le róla, hogy példájával megmutassa a lányoknak, nőknek, hogy semmi sem lehetetlen. Ő is csatlakozott a Royal Bridges közösségéhez, amelyben művészek, királyi és nemesi címek birtokosai segítenek a világ minden pontján azoknak, akiknek szükségük van rá.
„Megtanultam, hogy sosem szabad feladni, hogy tisztelni kell az embereket. És kedvesnek lenni. Bármikor találkozhatunk valakivel, aki segíthet nekünk, és akinek mi is segíthetünk.”
Esther Katamari jótékonysági munkájának középpontjában a környezetvédelem áll. Jelenleg Maliban dolgozik azért, hogy a műanyag csomagolóanyagok használatát csökkentsék. „Azt szeretném, hogy a királyi házak tagjai a világ körül csatlakozzanak, és segítsünk együtt másoknak. Mert lehet fekete, kék vagy krokodil, nem számít, szükségünk van egymásra, hogy segíthessünk másoknak.”
Olvass tovább!
Forrás: Insider
Fotó: Getty Images