Az elmúlt év után nem különösebben nehéz rájönni, hogy miért éppen most árasztották el a YouTube-ot a vezetett meditációk, miért dübörög a meditációs appok piaca, és hogyan lehet egy olyan sorozat, mint a meditáció alapjaira tanító Headspace Guide to Meditation a Netflix nézettségének élbolyában. Elcsigázódtunk a majdnem egy éve tartó korlátozások alatt, munkahelyek szűntek meg, szeretteink betegedtek és haltak meg, és ha a személyes életünkben nem is történtek katasztrófák, akkor is ott van az állandó, fojtogató szorongásérzés, hogy most aztán bármikor bármi történhet. A képet nem javítják a kiégésről szóló felmérések sem: a legtöbb embernek nem egy munkája van, egyetem, gyerekek mellett is dolgozik, és állandóan azt érzi, hogy halogat, nem teljesít megfelelően, esetleg hogy nem is érdemli meg a jelenlegi életét. Nem könnyű kiegyensúlyozottnak maradni mostanában, na!
Abszolút érthető, hogy az emberek figyelme az önorvoslás és a mentális egészség felé fordult az utóbbi időben, és ez önmagában semmiképpen nem nevezhető rossz tendenciának. Azonban fontos tudatosítani azt is, hogy rendszerszintű problémákról (is) van szó, amelyekre az egyén valamiképpen reagálni kényszerül. A társadalmi, piaci és kulturális berendezkedésből (is) fakad az, ami állandóan túlterheltté, letargikussá, stresszessé tesz minket, és ami ellen a meditációt választjuk megküzdési stratégiaként.
Csak azt szerettük volna mondani, hogy teljesen rendben van, ha a meditációk fénykorában úgy érzed, nem tudod elérni a vágyott zen állapotot, és csak még inkább frusztrál a lelkibékepiac.
Ahogyan az is rendben van, ha újjászületve érzed magad egy YouTube-on talált újholdmeditációtól. Félreértés ne essék, önmagában a meditáció élettani és lelki hatásai vitathatatlanok, a gond inkább a piacszerűvé válással és a generált társadalmi nyomással van.
A Headspace Guide to Meditation egyébként gyönyörű grafikával készített minőségi tartalom, amelyben egy volt szerzetes (ki más?) vezet be minket epizódról epizódra a meditáció világába. Minden rész egy rövid, már a meditációra hangoló elméleti résszel kezdődik, amely hasznos grafikákkal magyarázza el az orvostani, történelmi, kulturális és filozófiai hátterét a meditációnak, majd az epizódok végén alkalmunk adódik a kipróbálásra is. Külön kiemelendő, hogy a sorozat kifejezetten bátorító szellemiségű, nincs telepakolva homályos szakkifejezésekkel és utasításokkal, a narrátor világosan beszél, hétköznapi példákat hoz, és vizuálisan is láthatóvá teszik, hogy mire kell gondolni. Hasonló a szemlélete, mint a piacvezető meditációs appoknak, a Calmnak, az Insight Timernek és a Headspace-nek.
Az appok világán túl a podcastfelületeket és a YouTube-ot is elöntötték a vezetett meditációk. Az ABC News egyik érdekessége Dan Harris Ten Percent Happier meditációs podcastja, ahová még a dalai lámát is meghívta meditációt vezetni. De figyelmetekbe ajánljuk még a Peace Out podcastot is, aminek célja, hogy a gyerekeket esténként lenyugtassa a meditációs mesélés eszközeivel. És külön kiemelnénk a csengő-búgó hangú The City Fairies meditációs YouTube-csatornát is: a lányok magyarok, de angol nyelvű meditációkat is készítenek a magyar mellett. A meditációk a holdciklus köré szerveződnek, de ne ijedjen meg senki, a gyakorlatban ez kevésbé ködös dolgot jelent, leginkább mesevilágszerű jelenetekbe vezetnek be minket a lányok.
Utóbbiból kiindulva akár ki is tágíthatjuk a meditáció fogalmát: egyes elméletek szerint a meditáció bármi lehet, akár egy teljesen kikapcsoló mesepodcast vagy egy erdei kényelmes séta, esetleg még a mosogatás is. Ha a meditáció fogalmát ennyire kitágítjuk, akkor az a tanulság marad nekünk, hogy szükség van az elme lehető legteljesebb kiürítésére, amikor egy tevékenységre, fogalomra fókuszálunk, és eltávolodunk a mindennapok kusza sokféleségétől és a sebes élettempótól.
Fotó: Getty Images
