„Ha a nőt nemileg neveljük és gyakoroltatjuk, úgy hozzáidomul a férjéhez”

2021. március 02.
Dr. Fritz Kahn 1937-ben megjelent, Nemi életünk című könyve igazi világsikernek számított annak idején, nem véletlenül. Az író szókimondó stílusban, kertelés nélkül írt benne szexről, és próbált meg választ adni minden olyan kérdésre, amiről az emberek addig csak szemlesütve mertek beszélni. És bár Kahn nagyon is felvilágosultnak számított, a nőkről neki is elég sajátos véleménye volt.

Folytatódik a visszatekintés, a múlt heti cikkünk után most ismét hoztunk néhány érdekes részletet dr. Fritz Kahn Nemi életünk című könyvéből. Az első részben a nászéjszakáról, azon belül is az úgynevezett szűztelenítésről volt részletesebben szó, most pedig vegyesen válogattunk össze néhány pikáns, vagy éppen vérlázító bekezdést a könyvből.

Az első részt olvastad már?

Nagy felelősség nyugszik a férfiak vállán, hiszen már egy éjszaka alatt gyakorlatilag új embert tudnak faragni a nőkből.

„Ebben a gyakorlati nemi életet tárgyaló könyvben nem akarunk sem filozofálni, sem moralizálni. csak egyszerűen megállapítjuk a tényt, hogy minden férfi élete folyamán alkalomadtán vagy ismételten él házasságon kívüli nemi életet prostituáltakkal vagy másokkal és ezért szüksége van bizonyos rendszabályok ismeretére, hogy ne okozzon és kárt ne szenvedjen. A felvilágosult fiatalembernek először is tisztába kell jönnie azzal, hogy mit jelent a szűztelenítés a fiatal lány életében. A fiatal lány az első nemi érintkezés alkalmával elveszíti szüzességét, nemcsak a tesi szüzességet, hanem ami még ennél is fontosabb, a lelkit is. Az első nemi érintkezés következtében a lányból más ember válik. Gondolja meg jól a fiatalember, hogy vállalhatja-e a felelősséget az ilyen belső forradalmasításért, egy embernek ilyen sorsdöntő elváltoztatásásért.”

nemi-eletunk-szex

Kahn szerint a legtöbb nőben – a férfiakkal ellentétben – nem fejlődik ki magától az egészséges szexuális vágy. A hős férfiaké hát a feladat, hogy feleségükből egy szexistennőt faragjanak.

„Gyakran találkozunk a nyugati világban a fel nem ébresztett nő típusával. Az ilyen nők a nő általános helyzetének megfelelőeg, nemi érzésükben megállapodnak egy középső fokon a férfi és gyermek között: nem egészen nemtelenek, mint a gyermek, de igazában nem is olyan érettek, mint a férfiak s inkább bimbóhoz hasonlítanak. A fel nem ébresztett nő nemi beállítottsága nem kifejezetten szexuális s nem a nemi szervekre és nemi élményekre irányul, hanem elmosódott, számos gyermekies érzési momentummal tarkított szerelmi vágy az, amely inkább gyengédségre szomjazik, mind szenvedélyre. E nemi félálomból a nőt előbb fel kell ébreszteni.”

„Ha a nőt nemileg neveljük és gyakoroltatjuk, amint ennek minden házasságban meg kell történnie, úgy hozzáidomul a férjéhez. Minél gyakrabban és minél célszerűbben közösül a nő, annál jobban működnek nemi apparátusának idegpályái s annál gyorsabban jut orgazmushoz és annál tökéletesebben érik el az ideális nemi érintkezés célját: a férfiúi és női nemi érzés harmóniáját.”

„A férj ne hasonlítgassa össze feleségét erotikus szempontból hálásabb objektumokkal, akikkel korábbi szerelmi életét élvezte, hanem tudja meg, hogy a házi nevelésből házasságra lépett nőnek idő és gondozás kell, miként a frissen átültetett növénynek, hogy nemileg kibontakozzon.”

Ma már a nőket is emberként kezelik, bezzeg a régi szép időkben…

„A régi jó idők kultúrája egyoldalú férfikultúra volt. Férfiak építették s így kizárólag a férfinem érdekeit szolgálta. A nőt szinte háziállatként kezelték akit, a gondviselés a férfiak uralmának azért rendelt alá, hogy dolgozzék, hogy annak vágyait kielégítse és gyermeket szüljön a számára. A nő emberi igényeit semmire sem méltatták, így természetesen nemi igényeit sem.”

„A nő helyzete teljesen megváltozott a modern életben. A leány ma már nemcsak »eladó«, szüleinek kínált portékája, mint még a múlt század végén volt. Nemcsak arra való, hogy báli ruhában, aranyozott várószékeken üljön, míg a kérő táncolva közeledik feléje a parketten. Egyáltalán nem. A leány is »emberré vált« s szabadon választhatja élete irányát, hivatását, saját maga keresi kenyerét és arra a helyes belátásra jutott, hogy a boldog egyedüllét előnyösebb, mint a boldogtalan együttlét.”

A művében Kahn rendszeresen hangoztatja a női princípium beteljesítésének fontosságát. A doktor úr szerint egy nő csak akkor vágyik karrierre, sikerre, önmegvalósításra, ha a férje nem elégíti ki rendesen. Ha jó a szex, a nő is marad a konyhában.

„A kielégületlen asszony olyan nő, aki nem a nemi érintkezés hiánya folytán, hanem annak ellenére nem jut kielégüléshez. A kielégítetlen nő típusa igen elterjedt és a gyakorlott szem könnyen észreveszi. Az ilyen asszonyok – mivel odahaza és éjjel kielégületlenek maradnak – gyakran nappal és a nyilvános életben fokozott aktivitásukkal tűnnek ki. Sok nő művészi, szociális és hivatásbeli pályája kezdetét a nemi élet katasztrófája indítja el.”

„A férjes asszony lásson az erotikában feladatot és művészetet és ismerje fel a nemiség nagy jelentőségét a házasság boldogsága szempontjából. A női élet legfőbb célja ne a férfias hivatásokban és a nyilvánosság körében elért siker legyen, hanem az anyai boldogság gyermekek körében s azok felnevelése tökéletes emberekké.”

„A fiatal lány ne tekintse nemi ösztönének megmozdulásait erkölcstelennek, hanem a természet szavának, aminek révén a nő élményeihez és feladataihoz: a szerelmi boldogsághoz és az anyaság még nagyobb boldogságához eljut. Ápolja testét, hogy leendő férje imádásra méltó szerelmest láthasson benne. Természetes hivatását ne férfiaknak való foglalkozásokban vagy félművészetekben keresse, hanem a házasságban és anyaságban s ne a jó irodista legyen eszményképe, hanem a tökéletes szerető, feleség és anya. Törekedjen tisztaságra és önmegtartóztatásra s tartogassa magát egy méltó és kiválasztott élettárs számára.”

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!