2021. március 26-án nyíltak ki az első cseresznyevirágok Japánban. Az előző rekord 1409. március 27. volt, majdnem kilencven évvel azelőtt, hogy Kolumbusz felfedezte volna Amerikát. A kiotói cseresznyevirágzás időpontját 812 óta jegyzik fel minden évben, így különösen jól kirajzolódik az adatokból az éghajlat változásának mintázata a szakemberek előtt.
„Mivel több ezer éve feljegyzett folyamatos adatsorról van szó, amely különösen pontosan jelzi a tavaszi hőmérsékleti viszonyokat, hiszen a gyümölcsfák virágzása nagyon érzékeny az időjárásra, így ez nagyon hasznos számunkra – mondta Benjamin Cook, a Columbia Egyetem klímatörténésze. – Az adatok feljegyzésének kezdetétől majdnem ezer éven át, tehát az 1800-as évek elejéig, nagyjából stabil időjárás rajzolódik ki. Ám ezután azt láthatjuk, hogy a tavasz egyre korábban és korábban kezdődött. Ez részben a klímaváltozásnak, részben a városiasodás hatásának tudható be, amely megemelte a szigeteken az átlaghőmérsékletet.”
A cseresznyevirágzással kapcsolatos jellemzőket ma az Osaka Prefektúra Egyetemének tudósa, Yasuyuki Aono jegyzi fel, folytatva az uralkodók, arisztokraták, kormányzók és szerzetesek évezredes hagyományát, leszámítva, hogy ő már online teszi közzé az adatokat.
A cseresznyevirágzás nem csak Kiotóban volt korai idén. Tokióban március 22-én borultak virágba a fák, ami a második legkorábbi dátum a történelemben: 1953-ban jött csak ennél hamarabb a tavasz. Kiotóban általában április 17-én kezdődött a cseresznyevirágzás az 1850-es évekig, ám azóta mintegy 3,4 Celsius-fokkal emelkedett a város átlaghőmérséklete, ami azt eredményezte, hogy a virágok is korábban nyílnak.
Olvastad már?
„Az ilyen bizonyítékok, mint a cseresznyefák virágzásának az ideje, történelmi távlatokban segítenek rekonstruálni a klíma változását. Most ez a mérce azt üzeni, hogy a hosszú távú klímaváltozás, az ember okozta felmelegedés precedens nélküli az elmúlt évezredben” – mondta Michael Mann, a Pennsylvania Egyetem klímakutatója.
A cseresznyefák korai virágzása azért veszélyes, mert így a gyümölcsfák különösen ki vannak téve a tavaszi fagyoknak. Ha a virágok lefagynak, abban az évben nem lesz termés. Emellett az is nagy probléma, hogy ha túl korán történik a virágzás és a méhek még nem aktívak abban az időszakban, nem porozzák be a nyíló virágokat. Amikor a tavasz előrehaladtával aktívvá válnak, addigra a cseresznyefák elvirágoznak, így élelem nélkül maradnak a méhek a kora tavaszi időszakban.
Forrás: Washington Post Fotó: Unsplash
