Marianna 57 éves volt, amikor 30 évnyi házasság után 2021-ben különvált a férjétől. A szakításra azután került sor, hogy fény derült a férfi viszonyára. Az asszony úgy érezte, mintha hátba szúrták volna, óriási csalódásként élte meg a párja félrelépést, ami miatt egy időre teljesen elvesztette a bizalmát a férfiakkal szemben. Hasonlóan alakult az 56 éves Alexandra élete is: ő is 50 felett lépett ki a házasságából, és az ő kapcsolatukban is feltűnt egy harmadik fél. A két nő hosszú évtizedek után ismét a randipiacon találta magát – több ezer sorstársuk társaságában. Az ezres nagyságrend egyáltalán nem túlzás. Ahogy arra a KSH 2016-os adatai rávilágítottak, a magyar egyedülálló nők több mint felét ugyanis az 50 éves vagy annál idősebbek teszik ki. Ez az a generáció, amelynek tagjai az elmúlt években tömegesen léptek ki a házasságukból: adatok szerint az ezredforduló óta kétszeresére emelkedett a negyvenes éveikben, és háromszorosára az ötvenes éveikben elváló magyar nők aránya. A jelenség persze annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek ma már egyre hosszabb ideig élnek, ami azt jelenti, hogy a pároknak is sokkal több időt kellene egymás mellett lehúzniuk, és az együtt töltött hosszú évtizedek alatt sokkal nagyobb az esély a kapcsolat megromlására. De a hosszabb élettartam azt is jelenti, hogy a középkorúak számára minden eddiginél több idő áll rendelkezésre, hogy új párkapcsolatokat teremtsenek.
Az újrakezdés azonban egyáltalán nem könnyű. Mindegyik interjúalanyunk visszasírja azokat a „régi szép időket”, a digitalizáció előtti életüket, amikor a férfiak és nők még a való világban, személyesen próbáltak ismerkedni egymással. „Régen lehetett ismerkedni egy étteremben, vagy ha a sétáltál a ligetben, vagy akár kirakatnézegetés közben. Sokkal több lehetőség volt, mint most” – véli Alexandra, akivel Marianna is 100 százalékosan egyetért. „Régen a férfiak másképp közeledtek. Nekem sokkal szimpatikusabb volt, hogy a férfi oda mert jönni, leállt beszélgetni, kezdeményezni. Ma már ez nincs, könnyebb a kezükbe venni a telefont, és Facebookon mazsolázgatni” – teszi hozzá.
Mindegyik interjúalanyunk azt tapasztalta, hogy manapság az online társkeresés az egyetlen módja az ismerkedésnek. Bár könnyen gondolhatnánk, hogy az internet csak megkönnyíti a társkeresők dolgát, a digitális tér arctalansága rengeteg veszélyt és buktatót is rejthet magában. Felmérések szerint például kifejezetten magas azoknak az aránya a különböző társkereső appokon, akik úgy próbálnak meg maguknak randipartnert találni, hogy közben párkapcsolatban, sőt házasságban élnek. A GlobalWebIndex nevű kutatócég 2015-ben 47 ezer társkeresőapp-felhasználó körében végzett felmérése szerint a résztvevők 42 százaléka nem volt egyedülálló. Közülük 30 százalék volt házas, 12 százalék pedig párkapcsolatban élt.
Csak szexre kellesz
Az online társkeresésnek az interjúalanyaink is számos buktatóját megtapasztalták már. Egymástól teljesen függetlenül, de a beszélgetésünk elején mindannyian kiemelték például, hogy a társkeresőkön nézelődő férfiak nagy része a tapasztalataik szerint kizárólag szexet akar. „Általában a férfiaknak a 99 százaléka szexet keres. Aki rád ír, annak úgyis az a vége, hogy szexelni akar. Péniszfotókat küldözgetnek, amit én nem is nagyon tudok értelmezni. Mégis mit kezdjek vele? Nevetséges” – mondja Marianna. A 46 éves Vivien 7 évnyi házasság után vált el, és 4 éve már folyamatosan társat keres. Kifejezetten 45-50 éves férfiakkal szeretne ismerkedni, eddig inkább elkeserítő eredménnyel. „Első alkalommal minden szép és jó. Lehazudják a csillagokat is az égről, amíg meg nem kapják a szexet. A legutóbbi partnerem is ezt csinálta, és azt kell mondjam, eléggé megviselt. Szép szavakkal könnyű megvezetni egy magányos nőt” – meséli. Alexandra szerint az lehet a baj, hogy – mint a kutatások is kimutatták – a társkeresőkön nézelődő férfiak nagy része nem egyedülálló, így nem is akarja lekötni magát. „Vagy nős, és külön él, vagy éppen haragban van a feleségével. Volt olyan, akivel hébe-hóba összejöttem, de igazán csak a szexről szólt, mert amikor kezdett komolyra fordulni a dolog, rögtön meghátrált” – teszi hozzá.
Generációs elcsúszások
Társra találni a 20-as, 30-as éveinkben sem könnyű, 50 felett azonban a nők egy egészen sajátos helyzettel találják szembe magukat. Mindhárom interjúalanyunk úgy érzi, mintha a randipiacon teljesen összekuszálódtak volna a generációk. Mint mondják, azért is olyan nehéz megtalálniuk az ideális társat, mert a korukbeli férfiak nagy része a náluk fiatalabb nőkre vadászik. Úgy tapasztalják, hogy az elvált 50 éves férfiak inkább a 30-as korosztályt (vagy a még fiatalabbakat) veszik célba. Természetesen számos oka lehet annak, amiért egy középkorú férfi a nála jóval fiatalabb generációból szeretne magának társat találni – de általánosságban azért elmondható, hogy az ilyen kapcsolatok jó része nem az egyenrangú partnerségre épül. Azok az idősebb férfiak, akik rendszeresen jóval fiatalabb nőkkel randiznak, sok esetben nem társra vágynak, hanem egy rajongóra, aki mellett különlegesnek és fontosnak érezhetik magukat. Nincs kedvük egy erős személyiséggel, önálló és saját akarattal rendelkező korukbeli nővel „bajlódni”. Helyette önbizalom-boostra és csodálatra vágynak olyan fiatal nőktől, akiket a kiforratlanságuk miatt könnyebben a saját kedvük szerint formálhatnak.
De ahogy az interjúalanyaink megjegyzik, még akkor sem feltétlenül van ok az örömre, ha egy saját korukbeli (vagy akár idősebb) férfi kerül az útjukba. Azt is gyakran tapasztalják ugyanis, hogy az egyedül maradt középkorú férfiak társ helyett inkább egy ápolónőt, vagy bejárónőt keresnének maguk mellé. A hagyományos nemi szerepekre épülő házasságokban a férfiak elvárják, hogy kiszolgálják őket, hogy a feleségük minden háztartással kapcsolatos teendőt elvégezzen helyettük. Ha ezek a férfiak egy válás vagy megözvegyülés miatt egyedül maradnak, a kényelmes életük is pillanatok alatt semmivé válik. Kutatások is bizonyították már, hogy a férfiak a megözvegyülésük után sokkal aktívabban keresnek párt, miközben a nők kevésbé vágynak új társra, mivel tudják, hogy a házassággal újabb és újabb feladatok szakadnának a nyakukba. „52 éves voltam, amikor 60 felettiek írogatni kezdtek. Rögtön mondták is, költözzek hozzájuk, de hát ingyen cseléd biztosan nem leszek” – meséli Alexandra.
Ezek után adhatja magát a kérdés, hogy ha a saját korosztályukban lévő férfiakból ilyen szegényes a felhozatal, mégis kikkel tudnak az 50-es nők ismerkedni? „Nagyon sok fiatal írt. Amikor 51-52 éves voltam, tele volt a postaládám 30-asok üzeneteivel, szinte csőstül jöttek. El sem akartam hinni. A gyerekem volt annyi idős, nekem ez nagyon nem jött be” – válaszolja meg a kérdést Alexandra, akinek a tapasztalatait Marianna is meg tudja erősíteni. „Mindegyik mintha tanár néniként tekintene rám. Azt gondolják, hogy itt ez az érett nő, aki majd biztos sok mindenre megtanítja őket.” Mariannával is rendszeresen próbálnak 30-as éveikben járó férfiak ismerkedni, és bár az asszony nyitott a fiatalabb korosztályra, egy életkori határt azért meg szokott húzni. Kifejezetten a 48-55 éves korosztály érdekli, bár azt is bevallja, volt már rá példa, hogy megszegte a saját maga állította szabályokat. „Egyszer megpróbáltam egy 36 évessel, ami után azt mondtam, köszönöm, többé inkább nem. Szomorú világban élünk, mert az a korosztály, akikkel én ismerkednék, a fiatal húszéveseket keresi, a fiatal férfiak pedig, akik nem találják a hangot a saját korabeliekkel, az idősebb hölgyeket. Felfordult a világ.”
Mire vágyna a nő?
Alexandra a válása után legalább 25 potenciális jelölttel ment el randizni, ám a találkái nagy része siralmasan zárult. Volt, aki annyira rossz benyomást tett rá, hogy az asszony inkább meg sem várta a vacsora végét, inkább egy kitalált alibire hivatkozva gyorsan továbbállt. „Elmész egy étterembe vele, és aztán hallgatod, hogy milyen volt az első felesége, milyenek a gyerekei, milyen az anyukája. Vagy ha nem ez volt, akkor rögtön szexelni akart” – mondja. Számára óriási problémát jelentett, hogy a társkereső férfiak egy része az online térben nem teljesen volt őszinte. „Amikor megjelenik, kiderült, hogy fele sem igaz annak, amit írt, vagy aminek előadta magát. Tökéletesnek mutatják magukat, az online térben bármit előadhatnak.”
Mariannának időbe telt, míg kiheverte a válását és ismét talpra tudott állni. Miután újra magára talált, megértette azt is, hogy többé már nem vágyik olyan komoly kapcsolatra, mint a férjével volt. Örül, hogy végre megélheti a szabadságát és a függetlenségét, amiről nem szeretne egy férfi kedvéért sem lemondani. Egy lazább kapcsolatra vágyna egy olyan partnerrel, akivel jól meg tudják érteni egymást. „Adja önmagát, legyen okos, illetve humoros, és varázsoljon el a tudásával, a hobbijával, vagy éppen a munkájával. Nagyon nyitott vagyok, engem el lehet ilyenekkel varázsolni. De azzal, hogy rám ír, hogy ‘gyere, szexeljünk’… Ezzel egy férfi sem tud levenni a lábamról.” Marianna azt mondja, jelenleg jól elvan egyedül is, de bevallja, néha hiányzik neki a férfitársaság. „Hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy nem hiányzik az ölelés, vagy az, hogy valakivel összebújjak. A romantika, vagy egy jó szex. De azért bármi áron egyik sem kell.”
Alexandra szerencsésnek mondhatja magát, három éve megismerkedett egy korabeli férfivel, akivel úgy tűnik, jól kiegészítik egymást. Bár azt mondja, az idáig vezető út egyáltalán nem volt könnyű, szerinte megéri kitartónak lenni. „Idő kell hozzá, de szerintem nagyrészt megtalálják az emberek a párjukat. De nagyon nehéz, ez tény és való. Végig kell járni az utat, ami tele van buktatókkal. Főleg azért, mert az embernek vannak elvárásai, már nem biztos, hogy annyira nyitott, mint 20 évesen volt. Mindenkinek megvan a saját kis élete, kis vagyona, munkája, gyereke, amit nagyon nehéz feladni.”
Bár Vivien eddig nem sok jót tapasztalt, és több férfiban is csalódott, továbbra is bízik benne, hogy egyszer megtalálja a társát. „Mindig azt mondom, hogy elég volt, most befejezem, nem keresek senkit. Pár napra le is töröltem magam a társkeresőről. Aztán ma reggel újra visszamentem.”
„Azt hiszem, a remény hal meg utoljára.”
Fotó: Getty Images