A nyár már javában tombol. Önök ebből mit tapasztalnak? Terveznek a magyarok idén külföldi nyaralást?
Igen, abszolút készülnek a magyarok külföldre, hál’ Istennek. Azt látjuk, hogy továbbra is érdeklődnek a külföldi utak iránt. Az euró-forint árfolyam nyilván nem segít abban, hogy többet tudjanak költeni, de éppen ezért talán kicsit tudatosabban tervezik meg a nyaralásaikat. Ehhez pedig nyilván szükség van a diszkont légitársaságokra, hiszen mi tudjuk az embereknek azt az alacsony árat biztosítani, amivel a saját büdzséjükön belül tudnak maradni. Ha pedig nem kell annyit költeniük repülőjegyre, több marad minden másra – szállodára, élményekre, ételre, szórakozásra.
Ön mit gondol, a repülés ma még luxusnak számít?
Abszolút nem számít luxusnak. Most már hosszú évek óta nem luxus repülni. Ha összehasonlítunk egy balatoni nyaralást egy külföldivel, láthatjuk, hogy a repülés nem feltétlenül kerül többe. Sőt, azt gondolom, hogy lassan a balatoni nyaralás lesz a luxus. Főleg, ha nemcsak az árakat, hanem az élményt is nézzük. Én személy szerint imádom a Balatont, de amit kapunk a Balatonon a pénzünkért, az szerintem töredéke annak, amit a görög, spanyol, török, olasz, vagy bármely tengerparton kaphatunk. A Balatonon sokszor előfordul például, hogy rossz idő van, vagy kevesebb program van. Nem a Balatont szeretném szidni, de látni kell, hogy másfajta élményt kapunk külföldön, ugyanannyiért – vagy akár még kevesebbért is.
A korábbi évekhez képest hogyan alakul az idei nyár? Többen vagy kevesebben foglalnak repülőjegyet külföldi utakra?
Nagyjából ugyanannyian foglalnak idén is repülőjegyeket, mint az elmúlt évben. Viszont a foci-Eb és az olimpia egy pici késést hozott, csúszást a foglalásokban. Kicsit talán később foglalják le az útjaikat a magyarok, mint korábban, de bízunk benne, hogy a júliusi-augusztusi számok is majd azt fogják mutatni, hogy ugyanannyian, sőt inkább talán többen repülnek, mint tavaly.
Hogy érti, hogy az olimpia és az Eb csúszást okozott?
Ez egy érdekes dolog. Sokan vannak, akik inkább szerintem megvárták, hogyan teljesít a magyar csapat, lehet, hogy megvárják, hogy vége legyen az olimpiának, és csak utána foglalják le a nyaralásukat. Ez az én teóriám, de tény, hogy azt látjuk, hogy picit később foglalnak az emberek.
Melyik a legforgalmasabb nyári hónap utazás szempontjából?
A július és az augusztus a legforgalmasabb, ennek például az is az oka, hogy sok országban csak július közepén van vége az iskolának. Persze vannak, akik már az előszezonban is nekiindulnak, majd pedig az utószezonban is, ők jellemzően a gyerek nélküliek.
Radó András
Említette, hogy a jelenlegi forint-euró árfolyam nem feltétlenül ösztönző erő az utazásra. De hatott-e a magyarok nyaralási kedvére az elmúlt évek robbanásszerű inflációja?
Szerintem nem. Egyrészt a mi jegyáraink azért nem emelkedtek olyan mértékben, mint az infláció, másrészt pedig külföldön nyilván más inflációs mutatók voltak. És megint visszatérve az előző gondolatmenetre: lehet, hogy Magyarországon többe kerül a nyaralás a nagyobb áremelkedés miatt, mint külföldön.
Idén nyáron melyek a legfelkapottabb úti célok?
Magyarországról maradtak a klasszikus, korábban is népszerű úti célok, ezek, Tenerife, Thesszaloniki, Heráklion, Hurghada, Antália, Barcelona, Málaga. Tehát a klasszikus tengerparti desztinációk.
Mi, magyarok tehát mindenképpen tengerparthoz szeretünk nyáron utazni.
Igen, a többség továbbra is tengerpartra szeretne eljutni, de érdekes, mert Izland is bekerült most már a nyári toplistánkba. Egyre többen vannak, akik nem a meleget keresik, hanem egy kellemesebb környezetet, így ők Izlandra is tudnak menni.
Ezek a nyári úti célok állandó kedvencek, vagy minden évben változnak valamennyire?
Vannak állandó kedvencek is, és egyébként akkor tudnak változni – erre láttunk példát korábban –, hogyha mi behozunk új úti célokat a kínálatunkba. Alapvetően a tengerparti desztinációk a népszerűek, de ezen belül egyébként szerintem az emberek nyitottak felfedezni új helyeket.
És vajon mi alapján döntik el, hogy a spanyol vagy a görög tengerpartra utazzanak?
Van anyagi vonzata is nyilván, tehát, hogy mi fér bele a büdzsébe. De attól is függ, hogy ki milyen típus: ugyanoda szeret visszamenni minden évben, vagy egy kicsit felfedezőbb típus. Vagy hogy gyerekkel vagy gyerek nélkül nyaralna. Van olyan görög sziget, ami a bulizásról szól, és van csendesebb, családiasabb. Érdekes, de az is számít, hogy hol érzik magukat biztonságban az emberek. Tehát, hogy hallottak-e bármi olyat az országról, ami esetleg nyugtalanító lehet. Szóval ez több dologból tevődik össze.
Mennyire hajlandók a magyar utazók extra szolgáltatásokért fizetni? Például feladott poggyászért, kiválasztott ülésért.
A mi bevételünk körülbelül 50 százaléka a kiegészítő szolgáltatásokból ered. Tehát a jegyen felüli plusz szolgáltatásokból. 20 kg-os bőröndöt vesznek, WIZZ priorityt vesznek, vagy ülőhelyet. Azt látjuk, hogy ezekre hajlandóak költeni a magyarok. Ha az ember elutazik, talán egy picit könnyebben hajlandó költeni, és azért is veszik meg ezeket a szolgáltatásokat, mert kényelmesen szeretnének nyaralni.
Akkor nem vagyunk tipikus hátizsákos nyaralók, akik a spórolás jegyében mindent megpróbálnak bezsúfolni egy apró táskába.
Persze vannak olyan nagyon tudatos utazók, akik tényleg csak zoknit, alsónadrágot és trikót pakolnak be. Nekik elég egy hátizsák is. De nem ők vannak többségben.
Előre tervezünk, vagy inkább az utolsó pillanatban döntünk? Mennyire vagyunk last minute utazók?
Szerintem ez generációs kérdés. A fiatalabb generáció nyitottabb inkább az azonnali döntésekre, a last minute utakra. Ők nyilván sokkal flexibilisebben tudnak utazni, mint akiknek a gyerekeik kicsik, vagy iskolába járnak. Gyerek nélkül, egyedül, vagy párban sokkal jellemzőbb az impulzusutazás – elrepülnek például reggel egy koncertre és másnap jönnek haza.
Ha előre terveznek, akkor nagyjából mennyi idővel a nyaralás előtt szokták a magyarok megvenni a repülőjegyeiket?
Átlagosan azt látjuk, hogy körülbelül 100-110 nappal az utazás előtt veszik meg a jegyeket. Ez az átlag mindenfajta utazásra vonatkozik, nem csak nyaralásra.
Négy évvel vagyunk a Covid után. Az utasszám és a növekedés visszaállt a koronavírus előtti szintre?
Abszolút visszaállt. Nekünk körülbelül 60 százalékkal nagyobb a kapacitásunk, mint a Covid előtt volt, tehát ez is azt mutatja, hogy igény van repülésre. Az embereknek szerintem szüksége van arra, hogy nyaralni menjenek, hogy külföldre utazhassanak. A Covid két éve nagyon erős választóvonal volt. Az emberek be voltak szorítva a lakásukba, városukba, országukba. Annyi bizonytalanság van a világban most, hogy én személy szerint azt látom, hogy az emberek egy kicsit carpe diem üzemmódba kapcsoltak. Nem tudják, mi lesz holnap, mi lesz jövőre vagy két hónap múlva. Úgy vannak vele, hogy inkább élvezni szeretnék az életét. Egyre többen elkezdtek utazni és élményeket gyűjteni.
Minden nyáron tele vannak a hírek a különböző légitársaságok járattörléseivel, a többórás késéssekkel. Miért van ez? Miért van pont a nyári időszakban ennyi probléma?
A nyári időszak a csúcsidőszak, ekkor repül a legtöbb járat. Bizonyos esetekben a nem nyári menetrendhez képest ilyenkor 20-30 százalékkal több járat is közlekedik. Ez nagyon soknak számít, az európai légtér és légiirányítás áteresztőképessége pedig korlátos. Részben fizikailag sem fér el bizonyos mennyiségnél több repülőgép egy adott légtérben biztonságosan. Másrészt Ukrajna le van zárva, de Oroszországot is sokan elkerülik. Ezért a kelet-európai légtérbe terelődött át nagyon sok olyan forgalom, ami régen ezeken az országokon ment keresztül, tehát ez további zsúfoltságot okoz. Harmadrészt nincs elég légiirányító – ezek minden országban nemzeti hatáskörök. Ráadásul sok országban sztrájkolnak is a légi irányítók, és általában a nagyobb hatás elérése érdekében a nyári szezonban, a csúcsszezonban szoktak sztrájkolni. Ezek mellett vannak olyan időjárási körülmények, amik késleltetik, vagy lehetetlenné teszik a fel- vagy leszállást. Ilyenkor vagy tényleg nem tud fölszállni a gép, vagy ha érkezőben van, akkor másik repülőtéren, akár másik országban kell leszállnia. Úgyhogy ezek a tényezők mind-mind befolyásolják a késéseket, járattörléseket. Szerintem a légitársaság a legkisebb tényező ebben. Nekünk abszolút nem érdekünk, hogy késsünk. Sőt, az a célunk, hogy időben vagy előbb érkezzünk meg. A pontosságra törekszünk, mert a késés a mi működésünket is felborítja. De nekünk is alkalmazkodnunk kell az időjárási, légiirányítási és egyéb külső tényezőkhöz, aminek sokszor mi, és általunk az utasok a szenvedő alanyai sajnos.
Fotó: Wizz Air, Getty Images
