- Nem az oltások okozzák az autizmust, ezt több tucat tudományos vizsgálat igazolta már.
- Semmilyen laborvizsgálat nem tudja kimutatni, vajon autizmus spektrumon van valaki vagy sem.
- Juergen Hahn, a Rensselaer Polytechnic Institute professzora, valamint Dr. Simon Baron-Cohen, a Cambridge Egyetem Autizmus Kutatási Központjának vezetője beszélt az autizmus egyre gyakoribbá válásának lehetséges okairól.
Ideje lenne már túllépnünk azon, hogy az oltásoktól lesz valaki autista. Ezt semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá, az ellenkezőjét viszont – miszerint nem az oltások okozzák az autizmus-spektrumzavart – több tucat kutatás is bebizonyította.
Az is tény viszont, hogy az elmúlt évtizedben meredeken emelkedik az autizmus-spektrumzavarral diagnosztizáltak száma a fejlett világ országaiban. Ma nagyjából 36-ból 1 gyerekről derül ki, hogy az autizmus spektrumon van. 2000-ben 150-ből 1 volt ez az arány. Általában annak tulajdonítják a szakemberek ezt az emelkedést, hogy ma már sokkal inkább tudatában vagyunk az autizmus-spektrumzavar létezésének, változott a spektrum osztályozása, így az enyhébb esetekben is diagnózist kapnak az autizmus-spektrumzavarral élők.
A tudósok szerint azonban más tényezők – genetika, környezeti faktorok – is szerepet játszhatnak abban, hogy egyre több emberről derül ki, az autizmus spektrumon van.
Mit jelent az autizmus-spektrumzavar?
Ahogy a neve is mutatja, az autizmus egy spektrumzavar, tehát roppant széles skálán mozognak a tünetek és az eltérő idegrendszeri fejlődés megjelenési formája egyénenként változó.
- Közös vonás a társas érintkezés és a kommunikáció nehézségei.
- Ismétlődő viselkedési és gondolati minták, melyek súlyossága változó, így az is, ezek mennyire feltűnőek.
Az autizmus spektrum enyhe felén például lehet, hogy valakit csak úgy írnak le az ismerősei, munkatársai, hogy nagyon visszahúzódó, míg a spektrum súlyosabb végén fogyatékosság és nem beszélő autizmus áll.
Nincs vérvizsgálat vagy szkennelés, ami kimutatja az autizmust. A diagnózis a viselkedés klinikai megfigyelésén alapul. Mivel nincs egyetlen kiváltó oka sem az autizmus-spektrumzavarnak, így az sem írható egyetlen dolog számlájára, miért növekszik az autizmus-spektrumzavar diagnózisok száma.
A kérdés viszont az: valóban több embernél alakul ki autizmus-spektrumzavar, vagy csak több embernél diagnosztizálják, mert ma már többet tudunk az autizmusról és jobban odafigyelünk rá? A szakemberek szerint valószínűleg mindkettő, de a helyzet valószínűleg ennél még bonyolultabb.
Három tényező, ami szerepet játszhat abban, hogy egyre több embernél diagnosztizálnak autizmust
1. Egy nehezen megfogható ok
Több mint 100 gén hozható összefüggésbe az autizmussal, de a spektrumzavar kialakulásában a bonyolult genetikai kombináción túl környezeti tényezők is szerepet játszanak. Egy átfogó és többéves kutatásban számos ilyen lehetséges kiváltó tényezőt azonosítottak:
- Légszennyezés
- Mérgező kémiai vegyületekkel való érintkezés
- Vírusfertőzés a várandósság alatt
- Idősebb szülők gyermekeinél gyakoribb az autizmus-spektrumzavar (különösen az apa életkora számít)
- Alacsony születési súly esetén is bekapcsolhatnak az autizmus-spektrumzavarra hajlamosító gének, mivel ilyenkor nagyobb oxidatív stressz éri a baba szervezetét.
Amit fontos megértenünk: nem ezek a tényezők okozzák az autizmus-spektrumzavart. Ha valaki örökölte az autizmus-spektrumzavarra való hajlamot – hordozza a mintegy száz gént, melyek kombinációja hajlamosít a kialakulására –, azoknál ezek a környezeti tényezők aktiválhatják a géneket.
Itt fontos hangsúlyozni azt is, hogy az oltások nincsenek ezek között a kiváltó tényezők között. Már rég bebizonyosodott a brit kutató, Andrew Wakefield által az 1990-es években 12 gyereken végzett vizsgálatról, melynek eredményei a mumpsz-kanyaró-rubeola oltást okolták az autizmus kialakulásáért, hogy hamis.
Több vizsgálat is cáfolta az eredményeket, köztük olyan is, melyben például az egész dán népességet megvizsgálták. Illetve Wakefieldről kiderült, hogy megrendelésre készítette vizsgálatát, orvosi engedélyét elvesztette, cikkét pedig törölték. De a magot már elvetette, és azóta sem lehet kiirtani az ebből kinőtt összeesküvés-elméleteket.
Több tényező együtt lehet az oka, hogy több az autizmus diagnózis, mint 10 éve
2. Diagnosztikai változások
Az egyik összetevője annak, hogy ma több személyt diagnosztizálnak autizmus-spektrumzavarral, hogy szélesebb lett a spektrum.
Először 1980-ban lett hivatalos diagnózis az autizmus, de 1987-ben megváltoztatták a definíciót, hogy a nagyobb – 30 hónaposnál idősebb – gyerekekre is érvényes legyen. Ezzel egy időben 6-ról 16-ra nőtt az autizmus diagnózis kritériumainak száma. Ha valakinél ennek felét megfigyelték, akkor kapott autizmus-spektrumzavar diagnózist, nem abban az esetben, ha mind a hat korábbinak megfelelt.
1997-ben az Asperger-szindróma is felkerült az autizmus spektrumra. Ezzel sokkal szélesebbé vált az autizmus diagnózist kapók köre, az egészen enyhe, átlagos vagy átlag feletti szellemi képességekkel rendelkezők is diagnózist kaphattak.
2013-ban történt a következő nagy változás, amikor lehetővé tették az orvosoknak, hogy egyszerre adjanak autizmus spektrumzavar és ADHD diagnózist valakinek. Egy ernyő alá került így az Asperger-szindróma, autizmus és az úgynevezett PDD-NOS (nem specifikált pervazív fejlődési zavar). Az, amit autizmusnak nevezünk, egy nagyon tág kategória lett.
3. Nagyobb figyelem
Nem csak az orvosi diagnosztikai folyamat, hanem a társadalmi infrakstruktúra is fejlődött. Míg az 1980-as években az autizmus gyakran egyet jelentett azzal, hogy valaki egy intézményben éli le az életét, a ‘90-es években már javultak az iskolai és fejlesztési lehetőségek.
A társadalmi tudatosság és figyelem, valamint az egyre elfogadóbb környezet miatt már sokkal több esetben kértek segítséget szakembertől a szülők is, és fogadták el az autizmus-spektrumzavar diagnózist. Ekkor még sokkal több fiút diagnosztizáltak autizmussal, mint lányokat.
Még úgy vélték, a lányok erősebben maszkolnak. Ez az a folyamat, amikor az autizmus tüneteit elnyomják, és az emberek között úgy viselkednek, ahogy azt gondolják, hogy elvárják mások és ahogy mások is viselkednek. De valójában az ok az volt, hogy a diagnosztikai módszertant a fiúkra szabták. Ma már ez a nemek közötti szakadék sokkal kisebb.
4. Sokan felnőttként kapnak először autizmus diagnózist
Az utóbbi években a felnőttek körében is megnőtt az autizmus-spektrumzavarral diagnosztizáltak száma. Ők azok a harmincas-negyvenes éveikben járók, akiknek gyermekkorában még nem voltak megfelelő mérési módszerek és eszközök arra, hogy diagnózist kapjanak – jellemzően a spektrum enyhébb felén lévő személyek –, elkönyvelték őket különcöknek, fura gyerekeknek és felnőtteknek.
Ők tehát azok, akiknek már harminc évvel ezelőtt kellett volna diagnózist kapniuk, és ha őket nem úgy tekintjük, mint frissen diagnosztizált autisták, akkor sokkal egyenletesebb az egyes generációkban az autizmus-spektrumzavarral diagnosztizáltak aránya.
5. Közösségi oldalak
A kutatók szerint az egyik legerősebb és legkevésbé vizsgált tényező, ami hajtóereje lehet annak, hogy egyre több embert diagnosztizálnak autizmus-spektrumzavarral, az okostelefon és a közösségi oldalak.
- Egyrészről az, aki gyanítja, hogy ő maga vagy gyermeke a spektrumon van, tud kommunikálni másokkal a közösségi oldalakon erről, és könnyebben eljuthat a diagnózisig.
- Másrészt az okostelefon és a közösségi oldalak túlzott használata, a napi többórás képernyő előtti lét autisztikus tüneteket okozhat. Sok esetben diagnosztizálják autistaként a gyerekeket, holott ilyenkor nem valódi autizmusról, hanem digitális autizmusról van szó. A tudományos kutatásokban megfigyelték, hogy ha csökkentették a képernyő előtt töltött időt, az autisztikus tünetek elmúltak ezekben az esetekben.
A szakemberek is találgatnak, miért lehet egyre több az autista, és persze kutatnak. Amiben azonban egytől egyig biztosak: nem az oltásoktól.
Forrás: The New York Times, fotó: Getty Images, Unsplash
