Riporter
Felszólalás a ma elfogadott homofób törvény ellen
A Central Médiacsoport nem vállal közösséget a Parlament által a mai napon megszavazott T/16365. számú törvény részeként "A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény" és "A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény" módosításaival.
Utáltad a gyerekkori gúnyneved? A transzneműek egy életen át viselik a születéskor kapott nevüket
Colos, ragyás, ropi, füles, zsírdisznó, kapafog – csak néhány azok közül a jelzők, nevek közül, amelyeket akaratukon kívül aggattak ránk. A legtöbben ezeket felnőve magunk mögött hagyjuk, leküzdjük vagy megtanuljuk elviselni. A transznemű nők és férfiak azonban nem tehetik ezt meg, hiszen hivatalosan egész életükben viselniük kell azt a nevet és nemet, amit születéskor kaptak, még akkor is, ha ez az önazonosságuknak nem felel meg. Ennek a problémának a megvilágítására jött létre a Név a múltból kezdeményezés.
Nyaralás: menni vagy nem menni? – Ez itt a kérdés
Egyre türelmetlenebbek vagyunk, egyre inkább úgy érezzük, ennyi megtartóztatás után jár nekünk a nyaralás, és ezen a social media influenszerek életidegen posztjai sem segítenek. Menjünk? Maradjunk? Egyáltalán változtatni fog-e bármit az utazási kultúránkon a pandémia?
Viszkok Fruzsi: „Ha hirtelen betoppannál a lakásomba, biztosan rend lenne nálam”
A magyar nyelvű YouTube Marie Kondója Viszkok Fruzsi, akinek most jelent meg első könyve, a Tedd rendbe az életed! A kötet a fizikai környezet és a belső, lelki rend elérésében segít. Fruzsival a vele kapcsolatos félreértésekről, a családi mintákról, az írásmódszeréről és még sok másról beszélgettünk.
Vallomás: „Nem vagyok szűz, de szüzességet fogadtam a házasságig”
Mi lehet az oka annak, ha valaki harmincévesen dönti el, hogy „szüzességet” fogad, és egészen a házasságkötésig kitart az elképzelése mellett? Enikő őszintén mesél a miértekről, ha már a környezete csak fájó megjegyzéseket tesz ahelyett, hogy megpróbálná megérteni a döntése hátterét.
Még mindig nem hiszünk a mentálisan beteg nőknek
Az A. J. Finn 2018-as regényéből készült Nő az ablakban című film nem egy különösebben jó mozi, egy nagyon is létező jelenséget viszont meglepően jól be tudott mutatni: azt, hogy mennyire problémásan kezelik még ma is az emberek a mentálisan beteg nőket.