Általában azzal reklámozzák a fitneszlabdát, hogy egyszerre használható edzésre és bútorként: a különböző gyakorlatokat sokkal nagyobb kihívássá teheti használata, például ha a lábainkat fekvőtámaszhoz a fitneszlabdára tesszük, egyébként pedig az íróasztal mellett szék helyett használva (állítólag) javítja a testtartást, és az ígéretek szerint felér egy törzsizomedzéssel.
Tény, hogy az instabil felületen való egyensúlyozáshoz szükség van a törzsizmok munkájára, bekapcsolódnak az alhas izmai, a deréktáji és medencetáji izmok. Ha aktiváljuk ezeket a területeket, valóban erősödik a törzsünk, ami csökkenti a hátfájást és javítja a testtartást. Ezért használják a gyógytornában, edzéseken a fitneszlabdát. Ám az elképzelés, hogy hasonlóan jótékony hatást fejt ki, ha az íróasztal mellett, szék helyett a labdán ülünk, sajnos téves.
Kétkedő tudósok
Brian Lowe, a Nemzeti Foglalkozásbiztonsági Intézet Betegségmegelőző Központjának kutatómérnöke szerint sem igazolja tudományosan semmi ezt a következtetést. Lowe és kollégái szerint „egy szabadon mozgó fitneszlabdán ülve dolgozni nem a legoptimálisabb munkakörnyezet”.
A koronavírus-járvány miatti home office korszak elhozta a fitneszlabda reneszánszát. Az amerikai piackutatók adatai szerint 2020 januárja és júliusa között 67 százalékkal nőtt meg az eladások száma az előző év hasonló időszakához képest. A legnagyobb növekedést március és május között tapasztalták, ami egybevág azzal az időszakkal, amikor elkezdődött a távmunka időszaka és zárva tartottak az edzőtermek.
Bár nem végeztek sok kutatást a témában, ezek nem támasztják alá azokat az egészségügyi előnyöket a gyakorlatban, amelyeket a fitneszlabdán való üldögélésnek tulajdonítanak. (Szemben az edzésen való használathoz, ott kétség nem fér a jótékony hatásokhoz a szakemberek szerint.)
Diane Gregory, a kanadai Wilfrid Laurier Egyetem Kineziológiai és Testtudományi Tanszékének professzora volt az egyik ilyen tanulmány szerzője. Kutatásukban a fitneszlabda és a hagyományos székek használatát hasonlították össze, és arra az eredményre jutottak, hogy nincs különösebb hatással az izmokra, nem jobb, mint egy irodai szék, ellenben kényelmetlenebb. Egy korábbi, 2013-as hasonló tanulmányában azt sikerült bizonyítania, hogy a fitneszlabda használata valóban enyhíthet a derákfájáson és deréktáji diszkomfortérzeten, ám a testtartásra gyakorolt jótékony hatást nem tapasztalták a tudósok.
„Az a mozgásmennyiség, amit a fitneszlabda jelent az íróasztal mellett ülve, nem elég ahhoz, hogy a jótékony hatások elelnsúlyozzák a lehetséges egyéb következményeket” – foglalta össze Gregory a kutatásai eredményét.
Olvastad már?
Nem csak a kényelmetlenség a baj
A kényelmetlenségen túl más negatív hatásokat is felfedezett Lowe, amelyet a gerinc zsugorodásának nevezett: a gerinc hossza lecsökken, mivel a csigolyák közötti porcok összelapulnak. „A gerinc mozgékonyságának növekedése, ha jól történik, csökkenti a porckorongok közötti tér zsugorodásának esélyét, mivel javítja a csigolyák közötti folyadék áramlását. A gerinc hosszának csökkenése, amely a porckorongok összecsúszása miatt következik be, viszont nem túl előnyös dolog.”
Lowe a probléma szemléltetésére egy anekdotát idézett arról, hogy mit javasolnak az ergonómia professzorok a fitneszlabda hátrányainak kiküszöbölésére: „egy olyan labda, aminek stabil az alapja és van háttámlája, csökkenti ezt a gerincet fenyegető kockázatot”. Tehát tulajdonképpen egy ergonómiailag megfelelő szék a tökéletes választás a munkához a szakemberek szerint.
Mi a helyzet a kalóriaégetéssel?
Gyakori érv még a fitneszlabda mellett, hogy segít pluszkalóriákat elégetni még akkor is, ha az íróasztal mellett ülünk. Két tanulmány is készült a témában, amelyekben a hagyományos székekkel hasonlították össze a labdán ülve történő munkavégzést. A különbség átlagosan óránként négy kalória volt a két eszköz között, ami egy nyolc órás munkanap alatt 30 kalóriát jelent. Csak összehasonlítás képpen, egy túró rudi elfogyasztásával 85 kalóriát viszünk be a szervezetünkbe.
A fitneszlabda az edzéshez tartozik
„A gyógytornászok gyakran használják a fitneszlabdát a különböző izomcsoportok erősítésére, dolgoztatására, ami tökéletesen rendben van, különösen egy jól kidolgozott és ellenőrzött rendszerben” – mondta Lowe. De, ahogy Gregory is rámutat, senki sem gondolhatja komolyan, hogy bármilyen edzésben szükség van a törzsizmok erőteljes munkájára egész nap. „Nem az a cél, hogy egy izmot aktiváljunk, és aztán azt várjuk tőle, hogy egész nap dolgozzon” – mondta a kutató.
Fő a változatosság az ülésben is
A szakemberek szerint, ahogy szinte mindenben az egészségünk megőrzéséhez, a legfontosabb a változatosság az ülőalkalmatosságok terén is. „Az ülés általában véve nem egy egészséges testtartás. Ha javítani akarunk a helyzeten, váltogassuk a hagyományos széket, fitneszlabdát, támla nélküli széket és az állva dolgozást” – javasolta Gregory. (Egész nap álló asztalnál dolgozni szintén nem egészséges és nincs jó hatással a testünkre.)
„Fontos, hogy figyeljünk a testtartásunkra és gyakran keljünk fel az asztal mellől, ha csak egy pár percre is. Nem ördögtől való a fitneszlabdán ülni munka közben, ám úgy vélem, elég belőle egy óra. De a legergonomikusabban kialakított irodai székben sem egészséges egy óránál többet ülni egyhuzamban.”
Olvass tovább!
Forrás: The Washington Post
Fotó: Getty Images
